Kérdésünkre, mely szerint vajon minek köszönhető, hogy ez a hangnem összecseng Márki-Zay Péterével – aki ugyancsak durva jelzőkkel illetett mindenkit, aki vidéken él és nem a baloldalra szavaz –, ifj. Lomnici Zoltán kijelentette:
Márki-Zay Péter tovább züllesztette a közbeszéd színvonalát a baloldalon.
Mint kifejtette, Márki-Zay volt az ellenzéki hatpárti összefogás miniszterelnök-jelöltje, így a szavainak súlya, a mondandójának pedig befolyásoló ereje volt a saját politikai közegükön belül. Az erre fogékony emberek átvették a stílusát, hiszen azt látták, hogy „ezt is szabad” – függetlenül attól, hogy
a kormányfőjelölt kijelentései számtalanszor súrolták a szabad véleménynyilvánítás és a rágalmazás, illetve becsületsértés határát
– hívta fel a figyelmet az alkotmányjogász. Felidézte azt az esetet is, amikor Márki-Zay Péter „pusztuló” fideszes idősekről beszélt, amivel pedig a kegyeletsértés határmezsgyéjére tévedt.
A baloldal Lomnici Zoltán szerint elhitette a szimpatizánsaival, hogy le fogják győzni a kormánypártokat – ezt ők mindig előre kijelentik –, hiszen a hat párt szavazótábora, ha együtt indulnak, összeadódik, Márki-Zay Péter pedig át tudja csábítani a fideszes szavazókat.
Az eredmények tükrében kijelenthető, hogy mindkét számításuk téves volt, a szavazóik pedig – példát véve a miniszterelnök-jelöltről – a kormánypártra voksoló honfitársaik szidalmazásával próbálják feldolgozni a csalódottságukat
– összegezte az alkotmányjogász, kitérve arra is, hogy Márki-Zay a nemzetellenes hozzáállást kampányelemmé transzformálta.
„Nyilvánvaló volt a baloldal stratégiája: a vidékiekkel szembeni ellentétek szítása a városiak körében, és a társadalom polarizálásával a saját szavazótábor mozgósítása. A baloldal ezen elképzelése megbukott, az ellenzéki tömb pedig a választókat okolja az április 3-ai történelmi vereségért. Ez a felfogás nemcsak elfogadhatatlan, de Magyarország érdekeivel is ellentétes” – fogalmazott Lomnici Zoltán, aki szerint
a főváros-vidék ellentét a mindennapokban valójában minimális.
Ez többek között annak köszönhető – folytatta –, hogy „a polgári-nemzeti kormányzat az egyik legfontosabb célkitűzésévé tette a társadalomban korábban meglévő feszültség és ellentétek megszüntetését, ezen munka eredményeképpen pedig a fővárosiak és a vidékiek mára értékteremtő erőként tekintenek egymásra".
Szerinte az, hogy a baloldali politikusok ennek ellenére továbbra is szítani próbálják a vidéki–urbánus ellentétet, konkrét okra vezethető vissza: arra, hogy „az ellenzéki politikai palettán több olyan vezető baloldali politikussal találkozhatunk, aki a negyedik kétharmados vereségét szenvedte el április 3-án.
Számukra nincs más lehetőség a politikai életben maradáshoz, mint személyes felelősségük elismerése helyett másban, jelen esetben a vidéki lakosságban keresni a bukás okát, és ezt közvetíteni saját aktivistaközösségük felé.”
A vidékieket lesajnáló reflexiók sorában – a tapasztalati helyszínt illetően – kakukktojás volt a magát színikritikusnak tartó Csáki Judit megnyilvánulása.
Ő a főváros 8. kerületéből írt „jelentést” mocskolódó stílusban, a szerinte a Fideszre szavazó polgárokról.
A balliberális oldalhoz sok szállal kötődő Csáki nem kért bocsánatot szavai miatt. Feltettük a kérdést Lomnici Zoltánnak: érdemes-e arra számítani, hogy a balliberális oldal egy-két képviselője megteszi majd helyette?
Az alkotmányjogász szerint a balliberális oldalra jellemző, hogy
nemhogy más helyett vállalnák a felelősséget, de még a saját cselekedeteikért és nyilatkozataikért is csak ritkán.
Pozitív példaként emelte ki viszont Mérő László matematikus, pszichológus szavait, aki, miután április 3-án vidékre utazott, az ATV-ben önreflexió keretében elismerte, hogy „csomó értelmes, kedves, normális” emberrel találkozott, és nem a vidékiek agyát mosták át, hanem "a mi pesti agyunkat". Lomnici Zoltán véleménye az, hogy az ilyen jellegű önkritika azonban „általánosságban nem jellemző a baloldalra”, a választási vereség és a balliberális értelmiség eszköztelensége okozta csalódottság viszont – szögezte le – senkit sem jogosít fel mások sértegetésére és minősítésére.
„Sajnálatos módon a baloldali politikusok épp ezt az agresszív fellépést erősítik a retorikájukkal, továbbra is a nemzet tagjainak megosztására apellálva”
– mondta.
A szakértő említette a baloldalra jellemző kettős mérce alkalmazását: míg magukkal szemben nem tűrik a kritikát, addig másokat – a politikai nézetkülönbségek miatt – gyakran illetnek sértő, gyalázkodó jelzőkkel. E tekintetben szerinte – reálisan tekintve a jövőbe –
nem várható javulás az ellenzéki kommunikációban.
Mint felidézte, a 2018-as választási kampánnyal kezdődően a baloldal elindult egy radikális úton, amelyen mára odáig jutottak, hogy az ország működéséről alkotott elképzeléseik még kiterjesztő interpretációval sem állják meg a helyüket az általuk – szavak szintjén – oly sokra tartott demokrácia keretei között.
Lomnici Zoltán emlékeztetett
Bangóné Borbély Ildikó megnyilvánulására, amikor 2019 áprilisában több millió embert nevezett patkánynak az ATV műsorában,
csak azért, mert a nemzeti oldallal szimpatizálnak. Gyurcsány Ferenccel folytatva a sort felidézte: a 2020 augusztusában
a közösségi médiában fenyegetőzött a nemzeti oldalon állók földönfutóvá tételével, illetve azzal, hogy „nem lesz árokbetemetés”.
A momentumos Szarvas Koppány Bendegúz a koronavírus-járvány első hullámának idején
lámpavasra húzással fenyegette meg a pandémia elleni védekezésben részt vevő kormányzati szereplőket
– hívta fel a figyelmet az alkotmányjogász. Hasonló retorikát folytat Márki-Zay Péter is, aki 2018-ban úgy fogalmazott:
„Nem akarom mondani, hogy a kandelábereket mire lehet még használni a plakátok ragasztásán és helyezésén kívül...”
„Amíg a baloldali szavazók ilyen, az általuk favorizált politikusok által tett nyilatkozatokkal találkoznak, nem prognosztizálhatunk csökkenést a vidékieket és a fideszeseket sértő kijelentések terén” – mondta az Origónak Lomnici Zoltán.
Kérdésünkre, amely arra vonatkozott, hogy a választási bukás és az azt megelőző vállalhatatlan megnyilvánulások miatt veszít-e baloldali értékrendű értelmiségi szavazókat a balliberális oldal, Lomnici Zoltán úgy válaszolt: máris
sorra hagyják el a süllyedő hajót ezek a szavazók.
Ennek oka egyrészt az, hogy a baloldal hosszú idő óta folytatott kampányt a magyar választások tisztaságába vetett bizalom leépítéséért. „Ez a mítosz azonban az április 3-i választások során megdőlt, ugyanis
a baloldal annak ellenére könyvelhetett el történelmi vereséget, hogy több tízezer ellenzéki aktivista felügyelte a szavazóköri munkát.
Mindez világossá tette az értelmiségi réteg számára azt, hogy az ellenzéki politikusok által hangoztatott, a szabad, demokratikus választásokat megkérdőjelező kritikáik alaptalanok voltak" – fogalmazott az alkotmányjogász.
Másik okként azt jelölte meg: az ellenzéki pártok közötti valódi összetartás hiánya, az egyes politikusok részéről a választási kampány során tanúsított magatartás, a bukást követő egymásra mutogatás, vagy például az újabb baloldali korrupciós cselekmények
egyaránt megmutatták a baloldali értelmiségnek, hogy ez a politikai konstrukció működésképtelen.