Még nagyobb disznóság lehet a Telex álhírgyanús cikke körül, mint amit eddig gondoltunk.
Ahogy arról a Kontra is beszámolt, "óvatosan megégetett" levélszavazatokat találtak az erdélyi Jedd nevű falu egyik eldugott zugában.
Az esetet nyilvánosságra hozó Telex és Átlátszó Erdély azonnal támadásba lendült: cikkeikben zsákokat, valamint kidobott szavazólapokat mutogattak, azt sugallva, hogy választási csalás történt
Az elejétől kezdve gyanús volt, hogy Parászka Boróka pont abban az erdélyi faluban él, ahol megtalálták a hírekben szereplő szavazólapokat. Aztán kiderült, hogy ezek nem voltak lepecsételve.
Aztán végleg összedőlt a kártyavár, miután kiderült: mindössze 13 szavazólapról és 60 borítékról volt szó, - nem valószínű, hogy ezen fog múlni egy egész országgyűlési választás végkimenetele - de azokat úgy fotózták, hogy a közvélemény tömeges csalásra gondolhasson.
Ráadásul a sajtóban kiderítették azt is, hogy az ügyet hangosan tematizáló Telex már február 1-én megírhatta a lejárató anyagot.
A Választási Médiafigyelő Delegáció kérdéssel fordult a Telex főszerkesztőjéhez, Dull Szabolcshoz, hogy pontosan hogyan is születhetett meg a cikk hetekkel a szavazólapok nyomtatását megelőzően.
A főszerkesztő szánalmas magyarázkodása szerint "technikai hiba" történt a cikk szerkesztőségi rendszerükbe való átvételekor, az „visszaugrott egy véletlen dátumra". Mert ez persze, így szokott történni ezekkel a rendszerekkel.
A Kontra által megkérdezett szakértő szerint a számítógépprogramok nem cselekszenek véletlenszerűen, csak ha direkt erre vannak programozva. De az kevéssé valószínű, hogy a Telex rendszerébe valaki beleírta volna azt a kódot, amely találomra ad dátumot. Ami aztán éppen 2022. február 1-ét dobta volna ki.
Szóval nem kicsit áll gyenge lábakon a történet.
Egyik olvasónk egy másik furcsaságra is felhívta a Kontra figyelmét. Elmondása, és az általa megküldött képek tanúbizonysága szerint a "Kidobott levélszavazatokat találtak Marosvásárhely mellett" című cikk kapcsán nagyon nem stimmelnek az úgy nevezett ID - azaz Identifier/azonosító - sorszámok sem.
Ugyanis valamennyi új cikk - még ha nem is publikálják - kap egy ilyen sorszámot, aminek az a jellegzetessége, hogy időrendben növekvő, és egymástól eltérő számot kapnak az új cikkek. Azaz, sorrendiséget tart a rendszer, és az ID-kból következtetni lehet arra, melyik cikk került be előbb az adatbázisba.
Az írás ID-je 38874-es számú; míg egy másik február 1-i cikké 39781-es számú, ami arra is utalhat a szakértő olvasónk szerint, hogy még korábban megszületett a megégett szavazólapok meséjéről szóló cikk, mint február elseje.
Azt akár már januárban is megírhatták a "jövőbelátó" Telexesek.
A történet és a provokáció módszere nem teljesen új keletű. Hiszen Izsák Balázs a Székely Nemzeti Tanács elnökének első megválasztásakor, 2008-ban kísértetiesen hasonló események zajlottak le, még a provokáció helyszíne is ugyanaz volt. Erről számolt be a tisztviselő Facebook-oldalán.
"„A tisztújító gyűlés egy másfél évet tartó népszavazásra tett pontot és közölte annak végleges eredményét. Több mint 210 000 szavazat Székelyföld autonómiájára, a leadott szavazatoknak messze több mint kilencven százaléka. Február végén keresett meg a vásárhelyi román sajtó, és kamerák kereszttüzében, mikrofonok erdeje előtt kellett nyilatkoznom egy számomra addig ismeretlen eseményről: Jedden félig elégett szavazólapokat talált egy ismeretlen személy, aki erről értesítette a román sajtót" – idézi fel Izsák.
Vagyis azok a szavazólapok is épp a Parászka Boróka, szélsőbaloldali propagandista lakóhelyén Jedden kerültek elő. Micsoda véletlen egybeesés.
"A mostani, hasonló botránnyal kapcsolatban bátran elmondhatom: szerzői/szervezői ugyanazok, mint 14 évvel ezelőtt, és még helyszínt sem kaptak újabbat" – írta Izsák Balázs."