Számos példa bizonyítja, hogy a látványos országgyűlési választási bukás után felelőst kerestek és egymásnak estek a baloldali összefogás képviselői. Volt, aki a Jobbikot, volt, aki Gyurcsány Ferencet vagy Márki-Zay Pétert okolta a történelmi vereségért, egyetértés többnyire csak abban volt: valamit nagyon elhibázott a másik.
Az elemzők és a pártok a jelenlegi eredményeket a 2018-as önkormányzati választások számaihoz hasonlítva is értékelik. Ebből a szempontból említést érdemel, hogy
a Fidesz–KDNP-nek számos, korábban vesztes településen sikerült erősödnie, sőt, előnyt szereznie.
A Republikon Intézet elemzése szerint Budapesten 13 százalékponttal, Szegeden szintén 13-mal, Tiszaújvárosban 16,5 százalékkal csökkent a baloldal előnye. Egerben 14 százalékkal, Miskolcon pedig 17 százalékkal értek el kevesebbet a baloldali összefogás pártjai ezen a választáson.
Jelentős változások következtek be Miskolcon is. A kétharmados kormánypárti többség egyik legnagyobb győzelmének számít, hogy sikerült a várost „visszaszereznie” – azt a várost, ahol legutóbb még a baloldali összefogás jelöltje, Veres Pál a szavazatok 55 százalékával ülhetett a polgármesteri székbe.
Április 3-án a legtöbb szavazatot mindkét Miskolc székhelyű választókerületben a kormánypártok jelöltje – Csöbör Katalin és Kiss János – kapta meg.
A számok tekintetében úgy tűnik, hogy ma már a polgármesteri széket is a Fidesz–KDNP vinné el az összefogás elől.
Nem ez az egyetlen jele annak, hogy megingott az összefogás egysége a városban. Beszédes az is, hogy
Veres Pál polgármester elveszítette közgyűlési többségét,
amely a rendeletalkotáshoz is szükséges. Az történt ugyanis, hogy – mint a miskolci Fidesz közölte – a baloldal több tagja egyszerűen kihátrált a polgármester mögül.
Miskolc baloldali vezetői már a közgyűlésben sem képesek egymással szót érteni. Alkalmatlanok a város vezetésére
– írták.
A megyeszékhelyen több súlyos probléma is napirenden van: a helyi tömegközlekedés kis híján csődbe ment, nemrégiben pedig a városvezetés egy 8 milliárdos gigahitelt akasztott volna a város nyakába. Az sem tett jót a polgármester népszerűségének, hogy
a koronavírus-járvány idején – vészhelyzeti jogkörét kihasználva – enyhén szólva is nyomott áron adott el önkormányzati lakást egy DK-s képviselőnek.
A napokban a baranyai megyeszékhely, Pécs közgyűlésén is felpörögtek az események, amikor a baloldali polgármester, Péterffy Attila „alól" kidőlt a Momentum-frakció. A párt képviselője, Topán László ugyanis bejelentette, hogy kilép, és a továbbiakban a Mindenki Pécsért független képviselőjeként folytatja a munkát.
A baloldali szétesés Pécsett jó ideje tart.
A Mindenki Pécsért egyesület tagja volt ugyanis korábban maga a polgármester is, ám kizárták, miután súlyos kritikákat fogalmaztak meg vele szemben. Mellár Tamás – Pécs 1. számú választókerületének nyertese –, az egyesület alapító elnöke korábban azt nyilatkozta: azért kezdeményezték Péterffy kizárását, mert
nem tartotta be polgármesterként azokat az alapelveket, amelyeknek alapján ő lett a baloldaliakat összefogó Mindenki Pécsért pécsi polgármesterjelöltje.
A kiugró momentumos indoklása is sokat sejtet a háttérben zajló „tevékenységről”. Azt írta: nem kíván „sem ambiciózus egyének, sem immunhiányos szervezetek foglya, hasznos hülyéje vagy épp tettestársa lenni.”
Sajtóhírek szerint ezzel a helyi Momentum-elnök, Nemes Balázs csalási botrányára is utalt.
Nemes Balázst a Momentum volt alelnöke, Körömi Attila vádolta meg szervezett választási csalással. A párt belső vizsgálatot is lefolytatott, ami alapján – állítja Körömi – bizonyítható, miként csalt Nemes annak érdekében, hogy pécsi elnök maradhasson.
Vannak olyan városok, ahol már a választás előtt - részben az előválasztási cirkusznak köszönhetően - megbomlott a baloldali koalíció -, ilyen település Tatabánya és Baja is. Így kijelenthető: a választási kampány és a történelmi vereség a teljes összeomlás szélére sodorta a baloldalt.