Minden, amit a választásról tudni kell

Reggel hatkor elkezdődött a választás. De mi kell ahhoz, hogy érvényesen voksolhassunk? Hány szavazólapot kapunk a kezünkbe, miután beléptünk a szavazóhelyiségbe? Hol lehet megnézni, hogy melyik szavazókörhöz tartozunk? Összegyűjtöttünk minden fontos tudnivalót a voksolásról!

Miről szavazunk?

Az Alaptörvény kimondja, hogy az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év áprilisában vagy májusában kell megtartani a soron következő parlamenti választást.

A pontos időpontról a köztársasági elnök határoz. Mint ismert, Áder János április 3-a mellett döntött, így ma

szavazunk a következő parlament összetételéről.

A választás tétje, ahogy azt Orbán Viktor többször is elmondta: háború vagy béke.

A Fidesz meg tudja védeni Magyarország békéjét, míg a baloldal háborúba sodor bennünket

- mondta a miniszterelnök.

Nem volt még rá példa, de a parlamenti választással egy időpontban népszavazást is tartanak. A magyar emberek a gyermekvédelemmel kapcsolatos kérdésekről is elmondhatják a véleményüket.

Mikor tudunk voksolni?

A szavazókörök reggel hat órától este hétig lesznek nyitva. Fontos ugyanakkor kiemelni, ha valaki az utolsó időpontban, azaz 19 óráig beáll a sorba, akkor is leadhatja szavazatát, ha erre csak 19 óra után van lehetősége.

Hogyan zajlik a szavazás?

Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény rendelkezése szerint a voksolás egyfordulós, ami azt is jelenti, hogy a 2014 előtti időszakkal ellentétben nem kerül sor második fordulóra.

A választópolgárok két szavazólapot kapnak. Külön szavazhatnak:

• az egyéni választókerület képviselőjére és
• az országos pártlistára.

Hat induló tudott országos pártlistát állítani: a Fidesz-KDNP, a hatpárti baloldal, a Mi Hazánk Mozgalom, a Kétfarkú Kutyapárt, a Megoldás Mozgalom és a Normális Párt. Rájuk az ország valamennyi pontján lehet szavazni, szemben az egyéni jelöltekkel, akikre csupán az adott választókörzetben.

A magyar választási törvények értelmében az egyéni körzetekben 106 képviselői hely sorsa dől el, az országos listáról pedig várhatóan 93 mandátumot osztanak el az indulók előtt. Egy párt csak akkor juthat be az Országgyűlésbe, ha eléri az öt százalékot.

A nemzetiségek kedvezményes mandátummal kerülhetnek az Országgyűlésbe. A nemzetiségi választók pártlistára nem, csak nemzetiségük listájára voksolhatnak. Ehhez azonban március 18-ig kérvényezniük kellett a nemzetiségi névjegyzékbe vételüket.

Az országgyűlési képviselők száma összesen százkilencvenkilenc.

Fotó: Csudai Sándor - Origo

Ahogy korábban szóba került, ezzel egy időben a gyermekvédelmi népszavazásra is sor kerül. Összesen négy kérdésben szavazhatnak a magyar állampolgárok:

• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?

Kik jogosultak szavazni?

Azok a magyar állampolgárok járulhatnak az urnák elé, akik betöltötték a 18. életévüket, vagy annak betöltése előtt házasságot kötöttek.

Nem szavazhatnak azok, akiket bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága vagy hiánya miatt a bíróság a választójogból kizárt.

A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint összesen 8 215 802-en élhetnek választójogukkal, azaz ennyien vehetnek részt a választáson.

Hol lehet voksolni?

Főszabály szerint mindenki a lakcíme szerinti szavazókörben szavazhat. Ha valaki bizonytalan, vagy nem tudja, hol adhatja le a voksát, akkor a választás hivatalos honlapján ki tudja keresni, hova tartozik.

A szabályok lehetővé teszik, hogy az állandó lakcímünktől eltérő helyen voksoljunk, sőt akár lakásra is kérhetünk mozgóurnát.

Aki március 25-ig kérelmezte, az ország bármely, általa választott településén szavazhat. Minden településen (budapesti kerületben) csak egyetlen szavazókört jelölnek ki az átjelentkezéssel szavazók részére.

Ugyaneddig kellett kérnie a külképviseleti névjegyzékbe vételét annak, aki szavazatát a külföldi magyar nagykövetségek, konzulátusok valamelyikén kívánja leadni.

Szavazóurna Fotó: Szabó Gábor - Origo

Külhoni magyar állampolgárként a választási regisztráció után lehet szavazni a megküldött szavazási levélcsomagban leírtak szerint. Az a magyar állampolgár, aki nem rendelkezik magyarországi lakcímmel, csak a pártlistákra szavazhat.

Mire kell odafigyelni a szavazóhelyiségekben?

Először is a választáson történő részvételhez olyan okmány szükséges, amellyel igazolni lehet a személyazonosságot, a lakcímet és személyi azonosítót. Ez lehet személyi igazolvány, útlevél vagy vezetői engedély, valamint lakcímkártya.

Ha ez megvan, és a számlálóbizottságtól megkapjuk (az egyéni képviselőkre, az országos listára és a népszavazásra vonatkozó) szavazólapokat, akkor mindig ellenőrizzük, hogy azok le vannak-e pecsételve. Ez azért fontos, mert anélkül érvénytelen lesz a szavazatunk.

Evidensnek tűnhet, de nem árt kiemelni, hogy a felsorolt jelöltek, listák közül csak egyet lehet választani, ha egy lapon többet ikszelünk, akkor a szavazatunk érvénytelen lesz.

Érvényesen szavazni a jelölt neve melletti, illetve a lista neve feletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet.

A szavazóhelyiségekben biztosítanak tollat, de ha valaki a sajátjával szeretne, az is megengedett.

A szavazólapot a kitöltést követően borítékba lehet helyezni, amit aztán a szavazóurnába kell dobni. Az is fontos, hogy a szavazólap borítékba tétele belföldi szavazásnál – az átjelentkezés kivételével – nem kötelező. Átjelentkezéssel és külképviseleten szavazó választópolgár a szavazólapot a kitöltést követően zöld borítékba helyezi és lezárja, s ezt követően az urnába dobja. Csak a lezárt borítékban elhelyezett szavazólap érvényes.

De mi van akkor, ha véletlenül rossz helyre tesszük az ikszet? Ha ezt azelőtt jelezzük a szavazatszámláló bizottságnak, hogy a szavazólapot bedobtuk volna az urnába, akkor egy alkalommal lehetőségünk van újat kérni. Ilyenkor a bizottság bevonja az elrontott példányt, és kiadja az újat. Ugyanakkor fontos kiemelni: egy választópolgár rontás miatt csak egyszer kérhet új szavazólapot.