Tóth Edina, a Fidesz európai parlamenti képviselője a héten arról a hírről kérdezte Frans Timmermanst, az Európai Bizottság (EB) zöldpolitikáért felelős alelnökét, amely szerint Brüsszel megtiltaná, hogy 18°C-nál melegebbre fűtsék a belső tereket.
Az EB alelnöke nem cáfolta az értesülést, azonban kitérő választ adott arra, hogy hogyan képzelik el a gyakorlatban ezt az intézkedést”
– olvasható Tóth Edina közleményében. Ahogy arról az Origo is beszámolt, Brüsszel kiterjesztene az Oroszország elleni szankciókat az energiaszektorra, ami az energiafelhasználás korlátozását vonná maga után a tagállamokban.
Erre azért van szükség szerintük, mert miután az orosz szénimport tilalmáról már döntöttek, a jövőben nem kizárt, hogy a földgázra is embargót vezetnek be a döntéshozók. Ez azonban súlyos következményekkel járna, amit egyébként nem is tagadnak a brüsszeli buborékban élő bürokraták.
Az energiaárak már így is történelmi rekordot döntöttek, ha leállna az orosz földgázimport, akkor a legtöbb uniós tagállam gazdasága 1-2 hét alatt összeomlana. Ebből azonban nem azt a következtetést vonták le, hogy nem szabad elzárni a gázcsapokat, hanem azt, hogy az emberek takarékoskodjanak a gázzal.
Ahogy arról az Origo is beszámolt,
Brüsszel ezért 18 Celsius-fokban határozná meg az épületek maximális belső hőmérsékletét.
Mint kiderült, az elmúlt időszakban számos tanulmány és javaslat született arra vonatkozóan, hogy a háztartásokban 18°C az ideális hőmérséklet.
Az Energy Saving Trust nevű szervezet szerint 18 °C körüli az ideális szobahőmérséklet télen. Egy oktató cikkben még részletesen el is magyarázzák, hogy hogyan kell úgy használni a termosztátot, hogy minél több energiát spóroljanak meg a háztartások.
A zuhanyzás is kritikus pontja az energiapazarlásnak
– vélekedik a szervezet, amely szerint 4 percnél tovább nem szabad tartania a zuhanyzásnak, mert 5 perc már pazarlásnak minősül.
A fenntartható energiaforrások fejlesztésének elősegítésével foglalkozó Sustainable Energy Authority of Ireland (SEAI) egy cikkében azt taglalja, hogy a házakban a folyosókat és a hálószobákat elegendő 15-18°C-on tartani és felhívja a figyelmet arra is, hogy a vizet maximum 65 fokra érdemes felfűteni.
Maga Frans Timmermans és csapata az elmúlt hetekben, hónapokban is olyan szervezetekkel tárgyalt, melyek hasonló intézkedéseket szorgalmaznak, írja a V4NA.
Az EB-alelnök találkozóinak és tárgyalásainak listáján szerepel például
egy holland szervezet, amely szerint éjszaka elegendő, hogy csak 15°C legyen a lakásban.
A szervezet honlapján több tippet is megoszt arról, hogy csökkenthető a háztartások energiafelhasználása, és egy olyan oldalra is átirányítanak, ahol megmutatják, hol vásárolhat az ember teamécsesből és cserépből készült melegítőket.
Ezek után nem meglepő, hogy Timmermans is azt javasolja az embereknek, hogy döntsenek úgy, hogy "kevésbé fűtenek, inkább biciklivel mennek, nem autóval, rövidebb ideig zuhanyoznak, hogy a ruháikat kiszellőztetik ahelyett, hogy kimosnák."
Az olaszországi iskolákban és más középületekben májustól tilos 25°C alatti hőmérsékletre állítani a légkondicionálókat.
Mario Draghi miniszterelnök ironikus módon a légkondicionálást olyan példának nevezte, amit az olaszoknak esetleg fel kell áldozniuk az ukrajnai békéért cserébe.
Sőt, a középületek fűtése télen nem haladhatja meg a 19 °C-t.
A korlátozás jövő év március 31-ig lesz érvényben, igaz, az egyelőre nem világos, hogy hogyan fogják ellenőrizni a fogyasztást. A szabályokat megszegőket 500 és 3000 euró közötti pénzbírsággal sújthatják majd. Az intézkedés nem vonatkozik a kórházakra, de idővel magánlakásokra is kiterjeszthető lesz.
Eamon Ryan ír környezetvédelmi miniszter is arra utasította a lakosságot, hogy
csökkentsék a gáz- és villamosenergia-felhasználást a késő délutáni és kora esti időszakban – vagyis akkor, amikor az emberek otthon tartózkodnak a munkanapokon.
A miniszter korábban azt javasolta, hogy az emberek fürdés helyett zuhanyozzanak, és azt is minél rövidebb idő alatt tegyék. Ezt megelőzően pedig arra kérte az autósokat, hogy minél kevesebbet használják a járműveiket, hogy spóroljanak az üzemanyaggal. Ha pedig mégis használniuk kell az autóikat, akkor csak alacsony sebességgel vezessenek.
Mark Rutte holland miniszterelnök kormánya is kampányt indított, amelyben arra szólítja fel az embereket, hogy kapcsolják le a központi fűtést és zuhanyozzanak kevesebbet, ezzel csökkentsék az ország függőségét az orosz üzemanyagimporttól az egyre növekvő energiaköltségek közepette.
Vegyenek fel meleg kabátot vagy pulóvert, zoknit és papucsot. Ha otthon maradnak, talán egy fokkal lejjebb lehet állítani a termosztátot”
– tanácsolta Rutte kormánya.
A magyar baloldal is megszólalt a kérdésben, még az országgyűlési kampány idején rendszeresen
támadták a rezsicsökkentést, aminek köszönhetően a magyarok nem kényszerülnek arra, hogy saját otthonaikban fagyoskodjanak.
– Az a baj ezekkel a felelőtlen lépésekkel, mint a rezsicsökkentés is, hogy ezeket nagyon könnyű megígérni, megadni, és rendkívül nehéz megszüntetni – fogalmazott a baloldal jelöltje, Márki-Zay Péter korábban. Szerinte ugyanis az embereknek éreznie kell a világpiaci árak változását.
Márki-Zay Péter ráadásul szó szerint ki is mondta egyik fórumán, hogy az Oroszország elleni szankciókat az embereknek kell kifizetni:
Amikor Orbán azzal, jön, hogy ne az emberek fizessék meg a háború árát, hát gondolják végig, hogy mikor nem önök fizették meg bárminek az árát! Azt mondja, ne az emberek, de ha nem az emberek, hát kik? Az állatok, a gombák a növények? Ki fizesse meg, ha nem az emberek?"
- fogalmazott az egykori jelölt.
Karácsony párttársa, Kocsis-Cake Olivió is azt hangoztatta az ATV Start című műsorában, hogy elzáratná az orosz gázcsapot: „Hogyha ehhez [a béke eléréséhez – a szerk.] az kell, hogy szankcióval sújtsák az energiahordozókat is, amit Oroszország szállít, akkor ezt a lépést is meg kell lépni".
A baloldali politikus a beszélgetés során úgy vélte, hogy az orosz gázcsapot "el kell tekerni, el kell zárni, mert addig lesz pénzük háborúzni, és lesz pénzük egy független országot megtámadni",
nem törődve azzal, hogy ez milyen következményekkel járna, milyen plusz terheket róna a magyarokra.