A magyarok döntő többsége nem támogatja a további szankciók kivetését Oroszországra

An employee tightens the valve on a pipeline at the Bilche-Volytsko-Uherske underground gas storage facility, the largest in Europe, not far from the village of Bilche village, in the Lviv region of western Ukraine, on May 21, 2014. The European Union called today on Russia to live up to its commitment to ensure continued gas supplies to Europe via Ukraine as long as talks on their future continued. With Russian gas giant Gazprom warning it may halt shipments to Ukraine on June 3 unless its bills are paid, European Commission head Jose Manuel Barroso told Russian President Vladimir Putin it was "imperative" that negotiations continued. AFP PHOTO/ ALEXANDER ZOBIN

A válaszadók 89 százaléka úgy látja, hogy az Oroszországra kivetett gazdasági szankciók az Európai Uniónak, illetve az európai gazdaságnak is ártanak, továbbá 71 százalékuk ellenzi, hogy az említett szankciók az energiahordozókra, így a földgázra és a kőolajra is kiterjedjenek – derül ki a Századvég májusi közvélemény-kutatásából. A felmérés az orosz–ukrán háborúval összefüggő lakossági attitűdöket térképezte fel.

Nagyhatalmak ütközőzónájává vált Ukrajna

Az orosz–ukrán háború kirobbanása óta több mint két hónap telt el, melynek során nyilvánvalóvá vált, hogy a konfliktust Ukrajna és Oroszország viszonyánál tágabb kontextusban szükséges értelmezni. A konfrontáció valójában a nyugati hatalmak (Egyesült Államok, NATO, Európai Unió), valamint Oroszország között zajlik, melyek ütközőzónájává vált Ukrajna. Ennek egyenes következménye, hogy az elmúlt hetekben a háborúban – közvetlenül vagy közvetve – érintett szereplők a lépéseikkel (gazdasági szankciók meghozatala és fegyverszállítmányok küldése a „nyugati tömb" részéről, illetve egyre intenzívebb katonai műveletek Oroszország részéről) sokkal inkább eszkalálták a konfliktust, mintsem a béke előmozdítását célozták volna.

Forrás: Századvég

A kutatási adatok tükrében kijelenthető, hogy a magyarok is felismerték ezeket a folyamatokat, így

az orosz–ukrán konfliktusban érintett vezető politikusok megítélése a lakosság körében negatív, a háború kitörése óta folyamatosan romlik.

A felmérés rámutat, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnökről kedvezőtlen véleményt megfogalmazók aránya a 2022 februárjában mért 68 százalékról 72 százalékra nőtt, míg a Joe Biden amerikai elnökről negatívan vélekedők aránya 4 százalékponttal (58-ról 62 százalékra) emelkedett. Érdekesség, hogy

az elmúlt időszakban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megítélése romlott a legjelentősebb mértékben: 2022 februárjában a megkérdezettek 52 százaléka volt negatív véleményen Ukrajna elnökéről, májusban azonban már 65 százalékuk.

A jelenség hátterében feltételezhetően az a körülmény áll, hogy hazánk jelentős humanitárius segítségnyújtása ellenére Zelenszkij és kormányának tagjai többször is bírálták Magyarországot, többek között azért, mert a magyar kormány kőolajat és földgázt vásárol Oroszországtól, illetve nem küld fegyvereket Ukrajnába. Ez utóbbi kapcsán fontos kiemelni, hogy

a magyar közvélemény egyértelműen elzárkózik attól, hogy hazánk fegyvereket küldjön Ukrajnába, a kutatás szerint a válaszadók 79 százaléka ellenzi ezt a felvetést.

Forrás: Századvég

Oroszország és Ukrajna egyaránt felelős a fegyveres konfliktus elmérgesedéséért

Az orosz–ukrán konfliktus elmérgesedésével kapcsolatban elmondható, hogy a magyarok 28 százaléka szerint összességében a Vlagyimir Putyin vezette Oroszországot terheli nagyobb felelősség a konfrontáció eszkalálódásáért, míg 21 százalékuk úgy gondolja, hogy inkább a Zelenszkij vezette Ukrajnát.

A megkérdezettek fele (50 százaléka) Oroszországot és Ukrajnát egyaránt felelősnek tartja a kialakult helyzetért.

Forrás: Századvég

A Századvég hangsúlyozza elemzésében, hogy 2022 márciusában Oroszországot még a válaszadók 32 százaléka, Ukrajnát mindössze 13 százaléka tartotta felelősnek a konfliktus kiéleződéséért, vagyis májusra 8 százalékponttal nőtt azoknak a tábora, akik szerint inkább a Zelenszkij vezette Ukrajnát terheli nagyobb felelősség a háborús helyzetért. A jövőbeli kilátások tekintetében megállapítható, hogy

a magyarok kétharmada (66 százaléka) az orosz–ukrán háború elhúzódásával számol, ezzel szemben 30 százalékuk úgy látja, hogy a konfliktus a közeljövőben lezárul.

Forrás: Századvég

Az Oroszországra kivetett szankciók az európai gazdaságot is hátráltatják

Az orosz–ukrán fegyveres konfliktus kirobbanása óta az egyik legmeghatározóbb témája az európai közbeszédnek az Oroszországgal szemben alkalmazott szankciók kérdése. Az Európai Unió jelenleg a hatodik szankciós csomagját készíti elő, amely az orosz olajimportot érintené. A felmérés rávilágít, hogy

a megkérdezettek 40 százaléka elegendőnek tartja az eddigiekben meghozott gazdasági szankciókat Oroszországgal szemben, míg 31 százalékuk a napjainkig bevezetett intézkedéseket is túlzónak találja.

Forrás: Századvég

24 százalékra tehető azok aránya, akik keveslik az eddig meghozott szankciókat Oroszországgal szemben, és támogatnák a megszorítások kiterjesztését az energiahordozókra (földgáz, kőolaj) is.

Ennek kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy a magyarok 89 százaléka úgy gondolja, hogy az Oroszországra kivetett szankciók az Európai Uniónak, illetve az európai gazdaságnak is ártanak,

ezzel szemben 10 százalékuk szerint a szóban forgó büntetőintézkedések érdemben nem befolyásolják az Európai Unió gazdasági helyzetét.

Forrás: Századvég