Sok országban a miniszterelnök irányítása alatt állnak a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok

A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a jövőben a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a magyar kormányzati struktúrában is a Miniszterelnöki Kabinetiroda irányítása alá tartoznak majd.

A nemrég közzétett új kormányzati struktúrában a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tagozódnak be. Mint köztudott, idáig az elhárítás, vagyis az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) a belügyminiszter, míg a hírszerzés, azaz az Információs Hivatal (IH) a külügyminiszter irányítása alá tartozott.

Az új szerkezetben az AH és az IH mellett a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ), valamint a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) is a Miniszterelnökség fennhatósága alá kerül.

A sajtóban már napok óta kiszivárgott részinformációkra reagálva többen példátlan hatalomkoncentrációt emlegettek, ám ha a nemzetközi gyakorlatot szemügyre vesszük, egyértelműen kiderül, hogy számos országban hasonló szabályozás honosodott meg.

Szinte végeláthatatlan azon államok listája, ahol a szolgálatok közvetlenül a miniszterelnöknek vagy a kormányfő kabinetirodájának jelentenek.

Lássunk néhány konkrét példát!

A német Bundesnachrichtendienst (BND) feladata, hogy külpolitikai és biztonságpolitikai szempontból releváns információkat gyűjtsön, és ezt a szövetségi kormánynak jelentések, valamint elemzések formájában elérhetővé tegye. A BND szövetségi hivatalként a szövetségi kancellár hivatalának hatáskörébe tartozik.

Franciaországban a 2017-ben felállított Nemzeti Hírszerzési és Terroristaelhárítási Koordináció (Conseil national du renseignement, CNRLT) az elnöki hivatal része. Az elnökségi szerv feladata, hogy koordinálja a hírszerzési ügynökségek általános munkáját, illetve hogy a Nemzeti Terrorelhárítási Központon (Centre National de Contre-Terrorisme, CNCT) keresztül irányítsa az ügynökség terrorellenes harcát.

Olaszországban is a miniszterelnöki hivatal része az Információvédelmi Részleg (Dipartimento delle Informazioni per la Sicurezza, DIS). A 2007-ben felállított hivatal feladata többek között az államtitkok védelme, a titkosszolgálatok által gyűjtött adatok koordinálása és adminisztrálása. A részleg a miniszterelnökség alá tartozó nagyobb olasz hírszerzési rendszer része, melynek további tagjai: a miniszterelnökség alá tartozó hírszerzési államtitkár (ha kinevezik), a minisztériumok közötti köztársaságvédelmi bizottság (Comitato Interministeriale per la Sicurezza della Repubblica, CISR), a Külső Hírszerzési és Biztonsági Ügynökség (Agenzia informazioni e sicurezza esterna, AISE), valamint a Belső Hírszerzési és Biztonsági Ügynökség (Agenzia informazioni e sicurezza interna, AISI).

Spanyolországban a miniszterelnök tanácsadó részlegeként működik az ország Nemzetvédelmi Részlege (Departmento de Seguridad Nacional, DSN), melyet 2012-ben alapítottak. Nevéből eredendően elsősorban a nemzetvédelemmel kapcsolatban látja el tanáccsal Spanyolország miniszterelnökét, hogy a kormány a kellő politikai intézkedéseket tudja meghozni.

A Portugál Köztársaság Információs Rendszere (Sistema de Informações da República Portuguesa, SIRP) a portugál hírszerzés koordináló szerve. Feladata, hogy a bel- és külbiztonsággal, a függetlenséggel, illetve a portugál állam egységével és integritásával kapcsolatos veszélyekre figyelmeztesse a kormányt. Alá tartozik a Biztonsági Hírszerzési Szolgálat (Serviço de Informações de Segurança, SIS), valamint a Védelmi és Stratégiai Információs Szolgálat (Serviço de Informações Estratégicas de Defesa, SIED) is. A SIRP a portugál miniszterelnök közvetlen fennhatósága alá tartozik.

Lengyelországban a miniszterelnöki kabinetiroda alá tartozik a lengyel kormány államvédelmi elemző részlege, nemzetvédelmi részlege, kibervédelmi részlege, valamint adatkezelési részlege is. Az államvédelmi elemző részleg nevéből adódóan Lengyelország biztonságával kapcsolatban látja el a kormányt elemzésekkel, a nemzetvédelmi részleg koordinálja a nemzetvédelmi intézmények munkáját, illetve végrehajtja a miniszterelnök feladatait a titkosszolgálatokkal kapcsolatban, a kibervédelmi részleg elsősorban az országos kibervédelmi rendszer működéséért, míg az adatkezelési részleg az adatnyilvánossággal kapcsolatos politika megfogalmazásáért, és a belső, valamint külső kormányzati szervek adatainak megosztásáért felel.

Csehországban az Információvédelmi Szolgálat (Bezpečnostní Informační Služba, BIS) tölti be a hírszerző szerepét. A szolgálat a kormánynak (a miniszterelnöknek és a minisztereknek), illetve a Cseh Köztársaság elnökének jelent.

Az 1953-ban alapított görög Nemzeti Hírszerzési Szolgálat (Ethnikí Ypiresía Pliroforión, EYP) feladata az információszerzés, az elhárítás, a terrorizmus elleni harc, valamint az érzékeny jellegű állami kommunikáció biztonsága. A szolgálat kizárólag Görögország kormányfőjének jelent.

Az Egyesült Királyságban a nemzetvédelem és a hírszerzés a National Security Secretariat, valamint a Joint Intelligence Organisation képében szintén a miniszterelnöki kabinetiroda része. A két szervezet közül a Joint Intelligence Organisation felelős a hírszerzésért, melyet a miniszterelnöknek és a National Security Councilnak biztosít.

Az Egyesült Államokban az Office of the Director of National Intelligence (ODNI) közvetlenül az elnöknek jelent. Az ODNI feladata, hogy irányítsa az United States Intelligence Communityt a hírszerzés integrálásában, valamint szintén az ODNI felelős a President's Daily Briefért (PDB), amely egy, az elnöknek eljuttatott napi hírszerzési összefoglaló. A ODNI-t vezető igazgató egyúttal a Nemzetbiztonsági Tanács (National Security Council) tagja is, mely közvetlenül a Fehér Ház részét képezi. A tanács az amerikai elnök elsődleges fóruma, melynek feladata, hogy az elnök tanácsadóival és kormányának tagjaival a nemzetvédelemmel kapcsolatban, valamint külügyi kérdésekben tárgyaljon. Ugyancsak közvetlenül a Fehér Házhoz tartozik az Office of National Cyber Director is, melyet 2021-ben hoztak létre, és amelynek feladata, hogy az elnököt kibervédelmi kérdésekben tanácsokkal lássa el.

Izrael nemzeti hírszerző titkosszolgálata, a Moszad feladata, hogy az állam szükségletei szerint a nyilvánosság bevonása nélkül információkat gyűjtsön, továbbá hogy kapcsolatot tartson más országok hírszerzésével. A Moszad eleinte a külügyminisztérium alá tartozott, azonban 1951-ben azt a döntést hozták, hogy a szervezet kizárólag a miniszterelnöknek feleljen a miniszterelnöki kabinetiroda 25 egységének egyikeként. Szintén az izraeli miniszterelnök alá tartozik az Izraeli Biztonsági Ügynökség (Sabak/Sin Bet), mely az ország belbiztonsági szerve.

Argentínában a 2015-ben felállított Szövetségi Hírszerzési Ügynökség (Agencia Federal de Inteligencia, AFI) feladata, hogy a kormányzat számára hírszerzési jellegű információkat gyűjtsön. Az ügynökség az argentin elnöki hivatal része.

Brazíliában az argentin hírszerzéshez hasonlóan az elnöki kabinetiroda része a Brazil Hírszerzési Ügynökség (Agência Brasileira de Inteligência, ABIN), melyet 1999-ben alapítottak.

Az ausztrál Office of National Intelligence az ausztrál miniszterelnöknek, illetve a kormány nemzeti védelmi bizottságának felel. A szervezet 2018-ban jött létre, feladata pedig, hogy a NIC (National Intelligence Community) szervezeti irányítását lássa el, valamint a lehetséges összes forrás felhasználásával hírszerzési tevékenységet végezzen a kormánynak, illetve fenntartsa az ausztrál állam birtokában lévő Open Source Center névre hallgató adatgyűjtő központot.

A japán miniszterelnöki kabinetiroda alá tartozik a kabinet Hírszerzési és Kutatási Irodája (Naikaku Jōhō Chōsashitsu, Naichō), azaz a japán hírszerzési ügynökség. Az iroda közvetlenül Japán miniszterelnökének jelent.

A lista korántsem teljes, de jól mutatja, hogy az új magyar szabályozás összhangban van a nemzetközi gyakorlattal.