S. Gábor István ellen azért adtak ki nemzetközi elfogatóparancsot, mert a bíróság 2014-ben többek között
fegyveres rablásért 9 év 10 hónapra ítélte, de a férfi megszökött.
A 31 éves férfi már korábban is követett el bűncselekményt, az első csoportos rablásánál még tinédzser volt. A körözését kiemelten kezelték, fel is került a TOP 50-es listára.
A keresését nehezítette, hogy a magyar okmányai lejártak, így feltételezhetően hamis személyazonossággal bujkált. A nemzetközi összefogásnak köszönhetően azonban így is sikerült megtalálni.
Angliában, East Midlands régióban, a Derwent folyó partján rejtőzött mostanáig.
Az angol rendőrök május 11-én meg is találták, a férfi ellenállt, de sikerült elfogni. A kiadatásáról később fognak dönteni a helyi hatóságok.
"Van egy rendszer, ahova feltöltik a bűnöző születési nevét, valamelyik hivatalos okmányából, és ha voltak ismert álnevei, akkor azt is. Ahogy a biometrikus fotóját is, mondjuk a személyi igazolványából, valamint ha megvannak az ujjlenyomatai, akkor azokat is.
Ehhez a rendszerhez hozzáfér az egész európai rendőrség"
– mondja a Georg Spöttle, a Nézőpont Intézet szakértője.
Ha vannak a körözött bűnözőnek különös ismertető jelei, tetoválások, sebhelyek, hegek, akkor ezek is bekerülnek a rendszerbe, ahogy a börtönben készült fotói is, ha volt már büntetve korábban.
Ha van arról információ, hogy a bűnöző melyik országba menekült, mert például felkerült a neve az utaslistára egy repülőn, akkor
ezt közlik a célországgal és telefonon is felveszik a kapcsolatot a helyi hatóságokkal a rendőrök.
Kiemelt bűncselekményeknél, például egy gyilkosságnál a nyomozó oda is utazik a célországba, ahol együttműködik a helyiekkel. Visz magával például a bűnügyi helyszínről fotókat, ott azok alapján meg lehet nézni, hogy történt-e hasonló bűncselekmény az adott időszakban.
Ez például a szexuális bűnözőknél nagyon fontos, mert ők általában mindig ugyanazzal a módszerrel közelednek gyerekekhez, fiatal nőkhöz, férfiakhoz, attól függően, hogy milyen perverzitása van
- mondja Georg Spöttle.
Az elfogás után kérni kell a kiadatást, ezt a Belügyminisztérium intézi, általában 2-3 hétig tart, országtól függően. Ezek után általában a kereső ország oda küld két rendőrt, akik átveszik a bűnözőt. Addig ott őrizetben van, majd a rendőrök bilincsben hazahozzák.
Gerog Spöttle szerint a legtöbb esetben sikerül megtalálni a külföldön bujkáló bűnözőket, jól megy a rendőrségek között az együttműködés és az információ megosztás. Most, hogy nagyjából mindenkinek van olyan útlevele, vagy személyi igazolványa, amiben van chip. Amikor ezt igényeli az ember a kormányablakoknál, azonnal csinálnak rólad biometrikus fényképet.
A szem, orr és száj közötti távolságok, különböző mérési pontok alapján nagyon egyedi minden arc, és levesznek ujjlenyomatokat mindkét kézről. A rendőrök pedig ma már nagyon jó személyiségblokkokkal dolgoznak.
"Németországban például minden rendőrautóban van digitális ujjnyomatolvasó. Ha valakit elfognak és nincs nála irat, akkor is azonnal meg tudják nézi, hogy fent van-e a rendszerben, milyen névvel, vagy álnevekkel, körözik-e valahol a világban" – teszi hozzá.
A biztonsági kamerák is egyre jobbak, általában fontosabb helyszíneken használják őket, főleg a belvárosokban, plázákban.
Van, hogy jelez a rendőrségnek például az egyik pláza kamerája, hogy egy körözött személy van a bevásárlóközpontban.
Gyorsan oda tudnak menni, és a kamera képei alapján el tudják fogni. Látszik, hogy milyen ruha van rajta, vagy hogy milyen kocsival ment.
Ma már szinte lehetetlen elbújni. Ehhez az kellene, hogy eltüntess minden digitális szignatúrát, vagyis ne legyen telefonod, ne használj internetet, na használj bankkártyát, amihez rengeteg készpénzt kell valahogy felhalmoznod
– mondja Spöttle, majd azzal folytatta, hogy egy körözött bűnöző nem tud utazni sem. Be tud szerezni egy hamisított útlevelet, de
ha nemzetközi elfogatóparancs van ellene, és a biometrikus fotója meg az ujjlenyomatok benne vannak a rendszerben, akkor azok ott is lesznek a világ szinte összes repterén.
El kellene kerülnie azt is, hogy bemenjen egy bevásárlóközpontba, mert ott is lehetnek arcfelismerő kamerák. London például tele van ilyen kamerákkal.
Át kellene szabatnia teljesen az arcát. Szinte teljesen lehetetlen, hogy eltűnjön
– tette még hozzá.
B. Zoltán Róbertet fegyveres emberrablás és súlyos testi sértés miatt körözték. A rendőröknek sikerült kideríteniük, hogy Olaszországban bujkál, és tavaly februárban el is fogták Casarsa della Deliza városában.
Cs. Marcell 2017-ben fegyverrel rabolt ki két dohányboltot és egy ékszerboltot, amivel több mint 1 millió forintot szerzett meg.
A rendőröknek sikerült azonosítaniuk a férfit, és kiderült, hogy az ékszerbolt kirablása után a feleségével együtt fizetés nélkül ment el egy II. kerületi szállodából majd Moszkvába menekültek.
Végül nemzetközi elfogatóparancs alapján tavaly szeptemberben elfogták az orosz fővárosban.
T. Lajost felfegyverkezve, csoportosan elkövetett rablás és más bűncselekmények miatt 11 év fegyházra ítélte a bíróság, ő azonban elmenekült. A férfi felkerült a rendőrség körözési TOP 50-es listájára, valamint 1 millió forintos nyomravezetői díjat tűztek ki.
Az európai elfogatóparancs alapján 11 évvel később, tavaly júniusban sikerült megtalálni és elfogni Németországban.
A rendőrség körözési toplistáján jelenleg 48 ember van, többségében olyanokat keresnek, akik nem kezdték el letölteni a börtönbüntetéseket,
de van a listán drogdíler, rabló, tolvaj, csaló és embercsempész is.
Három emberről tudják, hogy fegyverük van és különösen veszélyesek, 8 ember ellen pedig nyomravezetői díjat tűztek ki.
A körözöttek között 6 nő van.