Karácsony Gergely folytatja politikai hadjáratát a budapesti autósok ellen

Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely április közepén bejelentette, hogy a Pesti alsó rakpart Lánchídtól délre eső részét teljesen autómentessé kívánja tenni. Tekintettel arra, hogy Karácsony városvezetői tevékenységében az elmúlt években is kiemelt szerepet kaptak olyan tervek és intézkedések, amelyek az autós közlekedés lehetőségeinek szűkítését, a gépjárművet használó fővárosiak terheinek növelését célozták, a Századvég közelebbről megvizsgálta a főpolgármester közlekedéspolitikáját.

A főváros baloldali vezetése évek óta szűkíti az autós közlekedés lehetőségeit

Bevezetésként fontos felidézni, hogy 2019-ben, nem sokkal hivatalba lépése után, Karácsony Gergely felvetette a dízelautók fővárosi kitiltásának ötletét, majd

2020-ban – a pandémia által lehetővé tett veszélyhelyzeti hatásköreivel élve – a főpolgármester egy személyben döntött arról, hogy Budapest több pontján (Bartók Béla út, Üllői út, Nagykörút, Andrássy út) kerékpársávokat alakítsanak ki.

Karácsony Gergely Fotó: Koncz Márton - Origo

A szóban forgó kerékpárutak egyrészt jelentős forgalmi dugókhoz vezettek, másrészt a kialakításuk révén több helyen is életveszélyesen keskennyé váltak az autósávok. Sokatmondó, hogy a koronavírus-járvány hazai megjelenésére tekintettel 2020 áprilisában a kormányzat ingyenessé tette a közterületi parkolást, Karácsony Gergely azonban korábban egyértelművé tette, hogy amennyiben rajta múlik, Budapesten fizetős marad a parkolás.

Biciklisáv a Nagykörúton Fotó: Csudai Sándor - Origo

Ezenfelül 2020 augusztusában a főváros baloldali vezetése „forgalomcsillapítási mintaprojektet" indított, melynek keretében 15 budapesti helyszínen vezettek be parkolási korlátozásokat, valamint 250 új forgalmi táblát állítottak fel. Megállapítható tehát, hogy Karácsony legújabb bejelentése egyenes folytatása az egyfókuszú, az autóval közlekedők igényeit figyelmen kívül hagyó közlekedésszervezési politikájának.

Karácsony Gergely szakmaiatlan döntésekkel nehezíti a budapestiek mindennapjait

A főpolgármester megvalósult és tervezett közlekedéspolitikai intézkedései több szempontból is aggályosak. Ahogy a Századvég korábbi elemzése rávilágított, egy nagyváros közlekedésének megszervezése összetett, több tényező összehangolását igénylő szakmai, és nem ideológiai feladat.

Politikai indíttatásból bizonyos közlekedési formák egyoldalú előnyben részesítése, a közlekedők egyes csoportjainak szembefordítása, illetve az autós és kerékpáros utazás lehetőségeinek gyors ütemű, átgondolatlan megváltoztatása azonban nem indokolható szakmai érvekkel.

Ugyancsak fontos hangsúlyozni, hogy Budapest közlekedési szerkezete, valamint ehhez kapcsolódóan a fővárosiak és az agglomerációból ingázók közlekedési szokásai több évtizedes szerves fejlődés révén alakultak ki, mely sajátosságok figyelmen kívül hagyása a közlekedéspolitikai döntések meghozatalánál jelentős forgalmi fennakadásokkal jár.

Szemmel látható, hogy

Karácsony Gergely a budapesti polgárok hatékony közlekedésszervezéshez és városüzemeltetéshez fűződő jogos érdekeit rövid távú politikai szempontoknak rendelte alá.

Dugó Budapesten Fotó: Koncz Márton - Origo

Az önkormányzati ciklus félidejéhez érkezve kijelenthető, hogy Karácsony városvezetői teljesítménye, Demszky Gábor egykori szabaddemokrata főpolgármester tevékenységéhez hasonlóan, a jobboldali kormányzattal történő ideológiai hadakozásra, valódi tartalom nélküli politikai kommunikációs termékek hangoztatására, illetve – a főváros érdemi problémáinak, kihívásainak megoldására alkalmatlan – szimbolikus lépések megtételére korlátozódik.

A baloldal rendszeresen átveri a magyar választókat

A szakmai szempontok másodlagosságát, illetve

Karácsony Gergely politikai machinációk iránti „nyitottságát" jelzi, hogy a főpolgármester – annak érdekében, hogy ne rontsa a baloldal választási esélyeit – pusztán az országgyűlési választásokat követően jelentette be, hogy a rakpart Lánchídtól délre eső részét teljesen autómentessé kívánja tenni,

mivel „felismerte azt, hogy lehet, nem a kampány a legjobb időpont" a szóban forgó bejelentésre.

Nem ez volt az első eset, hogy Karácsony a kampányszempontokat minden mást megelőző prioritásként kezelte: 2021 nyarán a főpolgármester a német Die Zeitnak arról beszélt, hogy „a menedékkérők emberi jogait biztosítani morális kötelességünk, és a programunk része, de nem fogjuk rányomtatni a választási plakátjainkra", mivel „ezzel nem tudunk választást nyerni". Fontos megjegyezni továbbá, hogy a baloldalon e szemléletnek jelentős „hagyományai" vannak, egyebek mellett Gyurcsány Ferenc egykori miniszterelnök maga ismerte be, hogy a 2006-os országgyűlési választásokat „trükkök százaival" tudta az akkor regnáló MSZP–SZDSZ koalíció „túlélni".

Gyurcsány Ferenc Forrás: Facebook

Végezetül érdemes megemlíteni, hogy bár Karácsony Gergely 2019-es főpolgármester-jelölti programjában ígéretet tett arra, hogy „minden jelentősebb döntés előtt ki kell kérni az érintettek véleményét, különös tekintettel a tervezett beruházásokra", továbbá, hogy „folyamatos párbeszédet folytatunk a lakossággal Budapest aktuális kérdéseiről, és rendszeresen kikérjük a véleményét konkrét kérdések, projektek esetében", a forgalomkorlátozásról és átszervezésről szóló társadalmi egyeztetések többsége elmaradt. Érdekesség, hogy a Pesti alsó rakpart Lánchíd és Erzsébet híd közötti szakaszának teljes „autómentesítése" kapcsán a Magyar Autóklub is felhívta a figyelmet a szakmai egyeztetések, illetve a hatástanulmányok és megvalósíthatósági tervek hiányára. Tekintettel arra, hogy a közlekedésszervezés pillangóeffektusként tovagyűrűző hatásai kivétel nélkül érintik a fővárosi polgárok mindennapi életét,

jogosan tehető fel a kérdés, hogy a főpolgármester miért nem csatornázza be valamennyi közlekedéspolitikai döntéshozatalba a város lakóinak észrevételeit, valódi igényeit, valamint a szakmai szervezetek véleményét.

A 2024-es főpolgármester-választás vonatkozásában intő jel lehet Karácsony számára, hogy a baloldal áprilisi országos bukásának egyik legmeghatározóbb oka éppen a választópolgárok elvárásaival szembeni közömbösség volt.

Szerző: Erdős Gergely, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány belpolitikai elemzője