A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ globális migrációs paktumát értékelő fórumon hangsúlyozta, hogy a kormány továbbra sem ért egyet a dokumentumban foglaltakkal, és még mindig veszélyesnek tartja a migrációt.
Magyarország tiszteletben tartja azon országok megközelítését, akik a migrációra eszközként tekintetnek a demográfiai és munkaerőpiaci kihívásaik orvoslása érdekében, mi azonban más megközelítést alkalmazunk. A családokat támogatjuk, s oda küldjük a támogatást, ahol arra szükség van, hogy lehetővé tegyük az ott élők számára a méltóságteljes és biztonságos életet
- jelentette ki.
Ahogyan mi is elismerjük más országok megközelítését, elvárjuk, hogy mások is tiszteletben tartsák az álláspontunkat, hogy bevándorláspolitikánkat a nemzeti szuverenitásunk talaján állva hajtjuk végre
- tette hozzá. Szijjártó Péter arról számolt be, hogy 2015 óta napjainkban a második legerősebb a migrációs nyomás hazánkon. Erre példaként említette, hogy tavaly 130 ezer illegális bevándorlót állítottak meg a déli határon, míg ez a szám idén már mostanra elérte a 65 ezret. Úgy vélekedett, hogy a fejlemények sajnos azt mutatják, hogy Magyarországnak volt igaza, amikor a migráció ösztönzése helyett annak megállítását szorgalmazta. Ezt szerinte jól mutatja a nyugat-európai párhuzamos társadalmak létrejötte vagy a megnövekedett terrorfenyegetettség.
A legalapvetőbb emberi jog, hogy az ember biztonságban élhessen a hazájában, ezért Magyarország szigorúan védi a határokat
- fogalmazott. A miniszter aláhúzta, hogy az ENSZ-paktum három kategóriára osztotta a világot, migrációs származási, tranzit- és célországokra, de a magyar kormány szerint létezik egy negyedik csoport is, ezt azok az államok alkotják, amelyek szuverén döntésük alapján egyik fenti kategóriába sem kívánnak tartozni. Majd hozzátette, hogy változtatna kell a migráció ösztönzését célzó megközelítésen, és ehelyett inkább a biztonságos helyben maradást lehetővé tévő körülményeket kellene teremteni. Végül figyelmeztetett: fontos megakadályozni az olyan törekvéseket, amelyek azt célozzák, hogy a globális migrációs paktum "lopakodó módon" részévé váljon a nemzetközi jognak.