Európában is követik a magyar rezsicsökkentés példáját

Az orosz–ukrán háború gazdasági hatásainak következményeként az elmúlt hónapokban szinte egész Európában rekordokat döntöget az infláció. Ebben a nehéz helyzetben különösen fontos a családok és az állampolgárok megélhetésének védelme, amelyben a magyar kormány évek óta élen jár, és amelynek intézkedéseit, többek között a rezsicsökkentést, egyre többen kezdik követni kontinensszerte. Hegedűs Zoltán, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elemzőjének véleménycikke.

A Századvég januárban publikált elemzése alapján látható, hogy

a 2013-ban indult rezsicsökkentés eredményeként 2021-ig összesen 2600 milliárd forintot takarítottak meg a magyar állampolgárok, amely egy háztartásra vetítve ebben az időszakban átlagosan 627 ezer forintot jelentett.

Az intézkedés hatására az Európai Unión belül tavaly év végén Budapesten kellett a legkevesebbet fizetni a földgázért, a villamos energia pedig csak Belgrádban volt olcsóbb, derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal összehasonlító elemzés alapján.

Az orosz–ukrán háború kitörése előtt végzett adatgyűjtés szerint Magyarországon a villamos energia hatvan százalékkal volt alacsonyabb, a gáz pedig az uniós átlag negyedébe sem került.

Mindezen intézkedések az említett konfliktus kitörése után még inkább felértékelődtek, mivel az energiaárak elszabadulása komoly csapást jelentett egész Európában a háztartásokra. Az Eurostat áprilisi inflációs adatai alapján az energiaárak átlagosan 38%-kal drágultak a tavalyi év hasonló időszakához képest – Németországban például 39,5%-kal nőttek az energiaárak márciusban. Mindezt az orosz kőolajra és földgázra kivetett esetleges szankciók tovább növelhetik a következő időszakban.

Árak egy francia benzinkúton márciusban

Az emelkedő infláció kezelésének fontos hazai eleme volt az úgynevezett élelmiszerárstop bevezetése január elején, amelynek során több alapvető fontosságú élelmiszer (cukor, liszt, napraforgó-étolaj, sertéscomb, csirkemell, csirke far-hát, tej) esetében is fix – október 15-ös – áron rögzítették azok legmagasabb értékét. Ugyancsak ezt a célt szolgálta a bevezetett üzemanyagárstop, amely közvetve és közvetlenül is visszafogta a családok kiadásait, mivel az üzemanyagok árának emelkedése minden egyes termék árának növekedését magával vonja, már csak a növekvő szállítási költségek okán is. Az üzemanyagár korlátozása nélkül a jelenlegi 480 forintos ár helyett a benzinért 611, a gázolajért pedig 699 forintot kellene fizetni a töltőállomásokon. Az említett intézkedéseket néhány nappal ezelőtt hosszabbította meg a kormány, egészen július 1-ig. Mindezek együttesen jelenleg is körülbelül 5%-kal fogják vissza az inflációt és tartják azt az európai középmezőnyben. A beavatkozás eredményességét látva

szépen lassan más EU-s tagállamok is megértették, hogy nem engedhetnek minden növekvő terhet a lakosságra hárulni, emiatt ha késéssel is, de egyre többen kezdtek hasonló intézkedésekkel próbálkozni.

Az Ibériai-félszigeten Spanyolország és Portugália a múlt héten 40 euróban, vagyis a korábbi ár csaknem felében maximalizálta a gáz árát megawattóránként.

Tüntetés Spanyolországban a magas üzemanyagárak miatt március 25-én

Az átmeneti intézkedés a tervek szerint 12 hónapon át marad érvényben, amely időszak alatt a földgáz és az áram árát is szétválasztják egymástól. Ahogy a spanyol kormány is fogalmazott, a cél a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek védelme. A beavatkozás mellett döntöttek a franciák is, amikor márciusban szintén felső árkorlátozást szabtak meg a háztartási energiaárak esetében, de az olasz kormány is elkülönített 6 milliárd eurót az energiaárakra kivetett illetékek csökkentésére. Jól látható tehát, hogy

ha egy évtizeddel később is, de más európai kormányok is felismerték a háztartási energiaárak csökkentésének szükségességét.

Az üzemanyagok árának drasztikus emelkedése miatt ezen a területen a franciák és a németek is beavatkoztak annak érdekében, hogy lassítsák a folyamatot.

Egy spanyol benzinkút március végén. Itt a benzin ára 680 forint körül van

Franciaországban már márciusban bejelentették, hogy a következő négy hónapban literenként 15 eurócentes üzemanyagár-kedvezményt fognak nyújtani, a németek pedig három hónapos időintervallumra csökkentik a benzin árát 30, a gázolajét pedig 14 eurócenttel. Ezek az intézkedések, ha nem is akkora mértékben, mint a hazai árstop, de érezhető hatást fognak gyakorolni a német és francia háztartások kiadásainak folyamatos emelkedésére. További példaként említhetjük a szomszédos országokat, Horvátországot és Szlovéniát is, amelyek többször befagyasztották az üzemanyagok árát az elmúlt hetekben. Megállapíthatjuk tehát, hogy ha egy-két hónapos csúszással is, de ebben a tekintetben is egyre több ország kezdi el követni a magyar kormány intézkedéseit. A szintén családokat védő hatósági élelmiszerárstop bevezetéséhez hasonlóra egyelőre még nem került sor más országban, ezért az alapvető élelmiszerek árának emelkedése a kontinens más országaiban egyre nagyobb terheket ró a lakosságra.

A fenti példák is

egyértelműen tükrözik a magyar intézkedések helyességét, mivel egyre többen próbálkoznak hasonló megközelítésekkel.

Ne felejtsük el azonban azt, hogy ezek a megoldási javaslatok még a most fontolgatott orosz olajembargó előtti helyzetre vonatkoztak. Egy esetleges ilyen szankció újabb drámai lendületet adhat az üzemanyagárak emelkedésének, amelyek minden egyéb termék árát húzhatják maguk után. Az Unió számára járható út lehetne az olyan javaslatok megfogadása, amilyeneket Orbán Viktor is tett egy hónappal ezelőtt, nevezetesen

• a szén-dioxid-kvóta ideiglenes felfüggesztését;
• a nagykereskedelmi villamosenergia- és földgázárak egymástól való szétválasztását
• és az üzemanyagokhoz hozzáadott bioösszetevők átmeneti felfüggesztését.

A következő hetekben várhatóan így is tovább emelkedhet az infláció az elhúzódó orosz–ukrán háború, és az ezzel összefüggő termelés kiesésének hatására. Az államoknak emiatt még nagyobb felelőssége lesz abban, hogy gazdasági értelemben is megvédjék állampolgáraikat, így logikus lépés lesz, ha az eddiginél is többen veszik át a magyar kormány inflációt fékező, a gazdaság működését fenntartó, valamint a változó nemzetközi környezetben is a családokat következetesen védő és támogató politikáját.

Hegedűs Zoltán, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elemzője