Mielőtt nekilátunk saját tüneteink elemzésének, jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy az ételallergia és az ételintolerancia nem ugyanaz. Egy-egy termék - például a mogyoró - allergiás, de intoleráns reakciókat is kiválthat.
Sajnos ez a két fogalom gyakran összemosódik a köztudatban, pedig nem ugyanazt jelentik. Az ételallergiát az immunrendszer túlműködése váltja ki, az ételintoleranciát pedig kifejezetten a bélrendszer megbetegedései okozzák"
– kezdi Dr. Bodócsi Réka belgyógyász szakorvos, aki egy budai magánrendelőben fogadott minket.
Ugyanakkor a tünetek megjelenésének időpontjában és intenzitásában is vannak köztük különbségek. Ha egy ételallergiás eszik abból az ételből, amelyből nem ehetne, azonnal, perceken belül súlyos, de akár életveszélyes állapotba is kerülhet, sőt, bele is halhat.
„Az ételallergiának lehetnek bőrtünetei, kialakulhat viszketés, kiütések jelenhetnek meg, de lehetnek légúti tünetei is, amikor köhögni, tüsszögni kezd a beteg, vagy túlzott nyálfolyást, orrfolyást tapasztal. De ennél sokkal rosszabb is történhet,
ha például anafilaxiás sokkot kap, mely több szervrendszert is érinthet, például gégefőödémát okozva elzárhatja a levegő útját, vagyis az illető megfulladhat azonnali segítség hiánya nélkül."
- magyarázza a doktornő.
Mi történik egy ételallergiás szervezetében?
Ételallergia esetén az ételféleségekben található fehérjék összekapcsolódnak az immunrendszerben található kóros sejtekkel, vagyis antitestek termelődnek a fehérjék ellen. Ezek immun-válaszreakciót modulálnak, amely hatására gyulladás alakul ki a szervezetben. Attól függ, melyik szervnél jelentkezik egy tünet, hogy hol alakult ki a gyulladás.Ezzel szemben az ételintoleranciával küzdőknek nem kell attól tartaniuk, hogy azonnal belehalnak, ha esznek abból, amiből nem ehetnének. Mégsem jó, ha nem kerülik ezt az ételt.
"Sokan nem veszik komolyan, ha azt mondom, laktózérzékeny vagyok. Azt kérdezik, minek diétát tartani, hiszen ez csak egy úri móka, nincs semmi problémám, ehetem nyugodtan az allergénben dús ételeket. Sajnos létezik egy olyan hozzáállás, hogy ez csupán divatbetegség, pedig ez nem igaz.
Ez egy létező betegség, amit komolyan kell venni, mert nagyobb baj lehet belőle"
- magyarázza a doktornő, akinek laktózérzékenyként hamar eszébe jutnak az ételintoleranciák, amikor valaki ezekre utaló tünetekkel keresi fel.
Az ételallergia gyakran már gyerekkorban kialakul, az ételintolerancia viszont sokszor csak felnőttkorban jelentkezik, még a DNS-be kódolt is. Ez utóbbinál nem azonnal jelentkeznek a tünetek, de idővel felhalmozódhatnak a szervezetben az allergének. Így elképzelhető, hogy kezdetben még észre sem veszi valaki, hogy érzékeny, egy évvel később viszont már az állandó fejfájás mellett például hasi problémákkal is meg kell küzdenie. Az ételintolerancia ugyanis leggyakrabban az olyan bélrendszeri tünetekben nyilvánul meg,
mint a hasmenés, haspuffadás, túlzott szélképződés, gyomorfájdalom, hányás.
Ugyanakkor az intoleranciánál is előfordulhatnak bőrtünetek, ahogy sok minden más is. Amellett, hogy romlik egy ételintoleráns ember „életminősége", nagyon beteg is lehet, ha nem kezd el „mentesen" enni.
„Krónikus fejfájást is okozhat az ételintolerancia, de a túlzott hasmenésnek is lehetnek káros következményei, mivel ez tönkreteszi a bélbolyhokat. Ezáltal nem tudnak felszívódni bizonyos tápanyagok, ásványi anyagok, vitaminok, és hiánybetegségek alakulhatnak ki. B12 vitamin-, vagy vashiány esetében vérszegénnyé válhat a beteg, de hajhullást, bőrszárazságot is tapasztalhat. Ha a kalcium felszívódásával vannak gondok, akár csontbetegségek is létrejöhetnek. Azért sem jó, ha valakinek folyamatosan megy a hasa, mert ezzel például nátrium-, káliumionokat veszít,
mely elektrolitok hiánya ritmuszavarokat, neurológiai tüneteket is okozhat. Emellett a kiszáradás veszélye is fenyegeti főleg az idősebbeket, akik amúgy sem isznak elég folyadékot a kánikulában"
- mondja a szakember.
A glutén-, illetve laktózérzékenység akár egyszerre is megjelenhet, és különböző autoimmun betegségek is társulhatnak hozzájuk. A gluténérzékenységgel például gyakran jár együtt a pajzsmirigy megbetegedése, ami mára szinte népbetegséggé vált a nők körében.
"Laktózintolerancia esetén már egy vagy két órával a laktóz bevétele után jelentkezhetnek a tünetek, míg a gluténintolerancia esetében napokkal később is kialakulhatnak, és sokkal tovább tarthatnak, akár egy hétig is. Azért beszélünk erről a két fő érzékenységről, mert ez a két leggyakrabban előforduló, jelentős tüneteket okozó betegség. Emellett gyakori a hisztaminintolerancia, de például a tejfehérjére is lehet érzékeny valaki" - magyarázza Dr. Bodócsi Réka.
Amellett, hogy léteznek olyanok, akik valóban küzdenek az ételintoleranciával, a divatbetegségek körében is megjelent a laktóz- és gluténérzékenység.
„A társadalom azt a normát próbálja közvetíteni nekünk, nőknek, hogy csinosnak kell lennünk, nem hízhatunk el. Ezért alakultak ki a különböző diéták, és sokan ezért kezdenek el laktóz- és gluténmentesen étkezni egészséges emberek, mondván, hogy ezek olyan trendik. Ha valaki nem érzékeny semmilyen ételre, mégis mentesen étkezik, mondjuk folyamatosan laktózmentes tejet iszik vagy gluténmentes kenyeret fogyaszt, megbetegedhet.
Ételintolerancia egy ilyen szükségtelen diéta miatt is kialakulhat, ezért nem szabad egészségesen mentes ételeket enni"
– magyarázza a belgyógyász.
Mi a különbség az elsődleges és a másodlagos laktózintolerancia között?
Az elsődleges laktózintolerancia kialakulásakor a laktáz enzim fogyott el a beteg szervezetéből, vagyis az, ami képes lebontani a tejcukrot. Az úgynevezett másodlagos, tehát a szerzett laktózintoleranciánál nem az enzim hiánya okozza a gondot, hanem a vérrendszer betegsége. Az elsődleges nem gyógyítható, a másodlagos igen. Gluténérzékenységnél is megfigyelhető ugyanez.„A koronavírus-járvány után mintha több lenne az ételintoleranciával küzdő páciensem, de a számuk növekedéséhez talán annak is köze van, hogy nagyon sok antibiotikumot fogyasztottunk a pandémia alatt, amellett, hogy az ételintoleranciát kimutató vizsgálatok is népszerűbbek lettek az elmúlt években. Ugyanakkor maga a vírusfertőzés is előidézheti egy autoimmun folyamat belobbanását. Az elsődleges, vagyis nem gyógyítható ételintoleranciával küzdő betegeket, például a laktózérzékeny vagy a gluténérzékeny embereket egyébként az állam is támogatja adó-visszatérítéssel.
Egy laktózérzékeny például havi tízezer forinttal több pénzt vihet haza, mivel a betegsége tartós, súlyos fogyatékosságnak minősül.
Egy biztos, hogy az utóbbi ötven évben több az ételintoleranciás beteg, mint korábban" – teszi hozzá a doktornő.
A különböző ételintoleranciák kimutathatók vérvételből és szövettani mintákból is, de léteznek speciális vizsgálatok is ezekre. A másodlagos laktózintoleranciát például már egy hidrogénkilégzési teszt is igazolja, de a született laktózintoleranciához genetikai vizsgálatot is kér az orvos, amit vérmintából szoktak elvégezni. Mivel az ételallergia vagy ételintolerancia tünetei más betegségekre is utalhatnak, nehéz őket felismerni.
Ha arra gyanakszik, hogy valamilyen "étellel küzd", keressen fel egy belgyógyászt vagy gasztroenterológust!