Öt hét után ismét a Kossuth rádiónak adott interjút Orbán Viktor. A miniszterelnök elmondta, hogy az elmúlt hetekben azért nem tudott jönni az állami rádióba, mert a kormányalakításra kellett koncentrálnia, ehhez „befelé kell gondolkodni" fogalmazott a kormányfő.
A jövő évi költségvetés összeállításáról elmondta, hogy nem volt egyszerű feladat. Orbán Viktor szerint ilyenkor el kell gondolni a teljes jövő évet. Elárulta, hogy a soproni kihelyezett kormányülésen arra jutottak, hogy a háború akár még a következő évünket is beárnyékolhatja.
A háború következményei alól nem húzhatjuk ki magunkat –
mondta Orbán. Az első ilyen hatás az infláció, ami más mint egy normál helyzetben kialakuló infláció. A kormány úgy számol, hogy a jövő évre is egy háborús inflációt kezelni képes költségvetés kell.
A büdzsének az ezzel járó gazdasági válságot is kezelnie kell. Ezért hozták létre a rezsivédelmi és honvédelmi alapot, amivel a családok életszínvonalát kívánják megvédeni. Elmondta, hogy Brüsszelben azért nem értik a rezsicsökkentés lényegét, mert nyugaton többet keresnek az emberek, nem jelent nekik akkora problémát a rezsi kifizetése.
A költségvetés meg fogja védeni a családokat, a támogatási rendszerüket és a rezsicsökkentést is –
jelentette ki a miniszterelnök. Hozzátette: 100 ezer kisvállalkozást benne tudnak tartani a rezsicsökkentésben, erről ma ad ki rendeletet a kormány.
Orbán Viktor elmondta, a gazdasági ügyekkel foglalkozó miniszterek szerint a kormány intézkedései 5-6 százalékot faragnak le az inflációból. Kijelentette: amíg háború van, infláció is van, ezért a háborús infláció letörésének egyetlen módja a béke.
A magyar kormány szinte az egyedüli Európában, amely szerint a békét kell finanszírozni, nem a háborút
– folytatta a kormányfő. Mint mondta, a háborús uszítókat vissza kell szorítani. Vannak üzleti körök, akik a háborút finanszíroznák, például Soros György. Orbán Viktor reagált arra is, hogy Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indítana Magyarország ellen a benzinársapka miatt. A miniszterelnök azt mondta, rendkívüli helyzetben rendkívüli intézkedésekre van szükség, ezt Brüsszelnek is meg kell értenie.
A műsorvezető felvetette, hogy nincs szó arról, hogy az olajembargó mennyi ideig jelenthet megoldást a közép-európai országoknak. Veszélyt jelent-e az importvám? – kérdezte.
Az igaz, hogy Magyarország keményen állta a sarat –
jegyezte meg az uniós tárgyalásokról Orbán Viktor, aki megjegyezte, hogy a csehek és a szlovákok nem álltak ott mellette az éles helyzetekben. A kormányfő szerint a józan ész győzött, amikor elfogadták, hogy azoknak az országoknak nem megoldás a tengeren keresztül szállított olaj, akik jelenleg szinte kizárólag csővezetéken kapják ezt a nyersanyagot.
Nagyon kevés ország van olyan stabil politikai helyzetben mint Magyarország –
vetett fel egy szempontot Orbán Viktor a brüsszeli tárgyalásokkal kapcsolatosan. Szerinte nem csupán "sunyiskodásról" van szó, amikor őt küldik ki megharcolni ezeket a vitákat.
Friss felhatalmazás van mögöttünk, kétharmados győzelmet arattunk, a kormány gyorsan tud dönteni, mert háborús vészhelyzet van –
sorolta Orbán Viktor. Hozzátette: A francia elnök helyzete hasonlatos még a magyar vezetéshez, aki szintén most nyert választást, "megnyugtató" előnnyel.
Ha kiáll az ember az olajembargó ellen, akkor mindenki megtámadja – emlékeztetett a kormányfő.
A gázembargóval kapcsolatosan elmondta, ugyanúgy kezdődik a felvetése, mint anno az olajembargóé. Először csak lebegtetik, Németország élből elutasítja, majd pár hét elteltével megváltoztatják a véleményüket. A gázcsatában más érvelés kell Itt már nem csak arról van szó, hogy Magyarországnak nincs alternatívája, hanem egész Európát tenné tönkre. Orbán Viktor abban bízik, hogy a józan ész kerekedik majd felül.
Orbán Viktor rámutatott arra is, hogy az energia kérdését nem lehet kiragadni teljesen a háború keretéből. A legfőbb kérdés, hogy mit akar a Nyugat? Elhúzódó háborút akar, vagy pedig békét akar a Nyugat? A béke hangján kellene beszélni a mostnai helyzetben – mondta a kormányfő.
– Ha nem kezdünk ezen a hangon beszélni, akkor soha nem lesz béke.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy érthető egyes szektorok tiltakozása az extraprofit-adóval szemben. Hasonló lépéseket tett a mostani kabinet a 2010-es évek elején, és akkor is pár év alatt ki lett vezetve az érintett teher – mondta. Ha véget ér a háború, akkor a magyar gazdaság a legversenyképesebb lesz Európában, és az érintett cégek ismét nyereségesek lesznek.
Azt az elvet követte a kormány az extraprofit kapcsán, hogy az egyharmadát tartsák meg az érintett cégek.
Együtt túljutunk ezen a nehéz szakaszon – tette hozzá.
Az árstopok kapcsán a kormányfő úgy fogalmazott, körültekintően kell eljárni.
– Szeretném meghosszabbítani az árstopokat, de a gazdasági kérdésekkel foglalkozó miniszterek tesznek javaslatokat. Ha béke van, akkor gyorsabban lehet kivezetni az árstopokat, ha háború van, akkor nem – mondta a kormányfő.
Háború idején, amikor világgazdasági válság szélén vagyunk, akkor előállni olyan javaslatokkal, ami további terheket jelentenek a cslaádoknak, az egy őrültség - mondta a kormányfő. Orbán Viktor szerint ilyen döntéseket jobb nem hozni.
A kormányfő meg is lepődött, hogy az EP kiállt az emberek mellett.
A klímaváltozás finanszírozását a nagy szennyezőkkel kell megfizetni - tette hozzá.
A zöld átállást pedig hosszabb idő alatt kell végrehajtani.