A Jobbikot már csak a pénzszerzés tartja össze

A jobbikos politikusok tekintélyes részét az elmúlt években már csak a pozíció- és pénzszerzés szándéka tartotta össze egy esetleges választási győzelem reményében – jelentette ki az Origónak adott interjúban Erdős Gergely. A Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának elemzője kifejtette, hogy a párt körül szaporodó botrányok csak felgyorsítják a Jobbik további marginalizálódását, esetleg széthullását. Erdős arról is beszélt, mi lehet Jakab Péterrel, és mi várható a Jobbikban.

Belső helyezkedések, zsarolások, mandátumcserére irányuló cselszövések, hátbatámadások jellemzik a Jobbikot – derül ki abból a belső levélből, amelyet valószínűleg Molnár Enikő írt Jakab Péter leváltása előtt a párt tagjainak. Ön szerint mi az oka, hogy egyre több információ szivárog ki a Jobbik belső ügyei közül?

Jakab Péter gyenge előválasztási szereplése 2021 őszén, majd a súlyos áprilisi választási vereség, illetve a Földi István személye körül kialakult szexuáliserőszak-botrány jelentősen megtépázta az egykori radikális párt tekintélyét.

Politikai törvényszerűség, hogy az említettekhez hasonló válságos szituációkban felszínre kerülnek a párton belüli ellentétek, illetve egyes szereplők elkezdenek a „zavarosban halászni" a személyes érdekeik érvényesítése vagy a politikai haszonszerzés érdekében.

Ennek jeleit láthatjuk most a Jobbikban.

Újabb jobbikos botrányra derülhet fény Molnár Enikő levelezése alapján. Mit okozna a Jobbikban, ha ez megtörténik?

A Jobbik hosszú ideje súlyos belső válsággal küzd. A Vona Gábor által, évekkel ezelőtt meghirdetett néppárti politizálás Jakab elnöksége idején már teljes balra tolódást, valamint a Gyurcsány Ferenccel megkötött paktumok sorozatát és a hatpárti baloldali választási szövetségben való feloldódást jelentette. Ez a stratégia végül megkérdőjelezhetetlen választási kudarccal és a Jobbik 2018-as táborának szétesésével zárult. Ilyen előzmények után könnyen belátható, hogy a párt körül szaporodó botrányok csak felgyorsítják a Jobbik további marginalizálódását, esetleg széthullását.

A párt szerint az egykori BKV-ellenőr, a Jobbikban mamuszos főtitkárnőnek csúfolt Molnár Enikő irányítja Jakab Pétert. Forrás: Metropol

A harmadára csökkent Jobbik-frakcióból kiesett politikusok most egyes vélelmezések szerint újabb zaklatási ügyek célzott kiszivárogtatásával akarnak képviselőket „kilőni" az Országgyűlésből, hogy listás mandátumukat átvehessék.

Ha már említette Földi István ügyét: az ügyben már a rendőrség nyomoz. Mi lehet az oka annak, hogy a Jobbik háza táján szinte csak botrányokról hallunk az utóbbi időszakban?

Valószínűsíthető, hogy

a jobbikos politikusok tekintélyes részét az elmúlt években már csak a pozíció- és pénzszerzés szándéka tartotta össze egy esetleges választási győzelem reményében.

Április 3-án azonban a párt – balliberális partnereivel együtt – kijózanító pofont kapott a magyar választóktól, melynek következtében a Jobbikon belüli érdekszövetségek felbomlottak, a korábbihoz képest harmadára zsugorodott országgyűlési mandátumszám miatt az egykori „harcostársak" pedig egymás ellen fordultak.

Jakab Péter, a bukott pártelnök és bukott frakcióvezető barátjával és politikai szövetségesével, a szexuális erőszakkal gyanúsított Földi Istvánnal Forrás: Bors

Mára nemcsak a Jobbik elnöki tisztségét, hanem 10 fős parlamenti frakciójának a vezetését is elvesztette Jakab Péter. Bár a párt hivatalosan továbbra is számít rá – nem vezetőként, de könnyen lehet, hogy Jakab elhagyja majd a pártot –, aligha van más lehetősége, mint kilépni a pártból. Van esély arra, hogy Jakab új pártot alapít?

Jakab Péter körül egyértelműen elfogyott a levegő a Jobbikon belül, számára elfoglalható politikai tér a pártban nem maradt.

Ebből fakadóan Jakab szemszögéből nézve logikus lépésnek tűnhet egy új formáció alapítása, ennek sikeressége azonban erősen kérdéses. Egyfelől Jakab Péter – habár előszeretettel állítja be magát olyan politikusként, aki „a nép hangja", illetve a „nép pártján áll" – valójában egy jól körülhatárolható, szűk választói réteget próbál csak megszólítani: a kormányzat politikáját leghevesebben ellenző, a kormánypártokkal minden körülmények között szembehelyezkedő szavazópolgárokat. E választói közeget azonban a Demokratikus Koalíció jóval sikeresebben tudja megnyerni és mozgósítani, mint Jakab. Másrészt egy új politikai formáció alapítása és működtetése rendkívül költséges folyamat: az alapszervezetek létrehozása, a tagtoborzás, a különböző pártrendezvények tartása, a kampánytevékenység folytatása jelentős anyagi erőforrásokat kíván.

Nem világos, hogy Jakab Péter hogyan tudná az ehhez szükséges pénzforrásokat előteremteni.

Molnár Enikő már említett levele alapján Gyöngyösi Márton arra kérhette Jakabot, hogy vonuljon háttérbe, és „majd két év múlva számít rá a kampányban, addig »stratégiai csendet« kér tőle." Ön szerint miért kérte ezt Gyöngyösi Márton Jakabtól, illetve mi várhat a Jobbikra az elkövetkező hónapokban?

Jakab Péter személye tehertétellé vált a Jobbik új vezetése számára, hiszen politikai szimbóluma annak a folyamatnak, amely a párt jelentős népszerűségvesztéséhez vezetett.

Gyöngyösi Márton Jakab háttérbe szorításával is jelezni kívánja, hogy más jövőt képzel el a Jobbiknak, mint az előző pártelnök. Gyöngyösi azonban nincs könnyű helyzetben. Egyrészt az EP-képviselői munkája Brüsszelhez, illetve Strasbourghoz köti, külföldről pedig megoldhatatlan kihívásnak tűnik egy válsághelyzetben lévő párt egyben tartása és megreformálása.

Az antiszemita Gyöngyösi Márton lett a Jobbik új elnöke. Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Másfelől nem szabad elfelejteni, hogy a

Jobbik az elmúlt években radikális jobboldali pártból baloldali erővé, mi több, a DK természetes szövetségesévé vált.

Gyöngyösi Márton viszont jobbközép irányba szeretné terelni a pártot, amely a politikus hírhedt, 2012-es „listázós" felszólalása tükrében önmagában is ellentmondásos. Lényeges kiemelni továbbá, hogy rövid időn belül ennyi politikai irányváltást képtelenség hitelesen „eladni" a választóknak.