Jóval több jogosítványuk lesz az egyetemeknek a hallgatók kiválasztásában

Csák János

Jóval több jogosítványuk lesz az egyetemeknek a hallgatók kiválasztásában - jelentette be a kulturális és innovációs miniszter csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten.

Csák János a felvételi átalakításáról közölte: a rendszer továbbra is 500 pontból áll, ebből 100 pont a középiskolai tanulmányi eredményektől függ, 300 pont az érettségi eredménytől, 100 pontról pedig a jövőben maga az egyetem dönthet, akár szóbeli vizsgáztatással, akár sport-, művészeti vagy bármilyen más teljesítmény tekintetbevételével.

Az 500 ponton felül az önkéntes katonai szolgálatot vállalók megtarthatják az azért járó pluszpontokat

- mondta a miniszter.

Csák János Fotó: Ladóczki Balázs - Origo

Tájékoztatása szerint a rendszer a 2024-es őszi szemeszterben lép életbe, így elsőként a jelentkezésüket 2023 decemberében beadó diákokra vonatkozik.

Csák János az egyetemi modellváltásra utalva kiemelte, ma már a hallgatók háromnegyed része "átalakult, alapítványi rendszerű" vagy egyházi fenntartású egyetemen tanul. A szervezeti átalakításon túl a kormányzat növelte az egyetemek finanszírozását, fejlesztési lehetőségeit is

- tette hozzá, jelezve, hogy így Magyarország a felsőoktatásra a legtöbb forrást fordító öt európai ország között van.

A miniszter a felvételi rendszer átalakítása céljának nevezte, hogy nőjön a választás szabadsága az egyetemek, továbbá leendő hallgatóik és családjuk számára.

Mottónk, hogy ahol a lehetőség, legyen ott a felelősség

- hangoztatta Csák János.

Kifejtette, ez az egyetemek szempontjából azt jelenti, hogy jóval több jogosítványuk lesz a hallgatók kiválasztásában, "akár itthonról, akár külföldről". Közlése szerint továbbra is megmarad az "átlátható és kiszámítható felvi-rendszer", és minden leendő hallgató hat helyre tudja beadni a jelentkezését.
Csák János szólt arról is: az állam fenntartja magának a lehetőséget, hogy nemzetgazdasági szempontból irányítsa az egyetemek hallgatói kibocsátását.

"llami ösztöndíjakat nyújtunk azokon a területeken, amelyeket az állam makrogazdasági előrejelzések alapján preferál - magyarázta, hozzátéve, hogy az állami ösztöndíjasok száma nem fog csökkenni, hanem talán még nőni is fog.

A miniszter a nyelvvizsgákra kitérve kiemelte: az állam továbbra is követelményként írja elő valamely nyelvből az érettségi letételét.Annak eldöntését a felsőoktatási intézményekre bízzák, hogy milyen plusznyelvet kívánnak meg a hallgatótól, vagy a diplomához milyen nyelvi vizsgakövetelményt támasztanak - közölte.

Csák János azt mondta, hogy a változtatásokat az egyetemekkel és a hallgatói önkormányzatokkal folytatott egyeztetések előzték meg. Ehhez tartjuk magunkat a jövőben is - fűzte hozzá, jelezve: az állam feladata e tekintetben az átmenet gördülékenységének és rendezettségének biztosítása.