Magyarország kormánya a lakossági rezsicsökkentés fenntarthatósága érdekében először május 25-én lépett és felállította a rezsivédelmi alapot.
A rezsivédelmi alapba – a honvédelmi alaphoz hasonlóan – azok a nagy cégeknek kell befizetniük az extraprofitjukat, amelyek döntő többségében külföldi kézben vannak.
Itt főleg bankokra, telekommunikációs, illetve energetikai cégekre kell gondolni.
Németh Szilárd, a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos a szerdai kormányinfón bejelentette, hogy a fenntarthatóság érdekében újabb döntést hozott a kormány:
a csökkentett gáz- és áramár augusztustól az átlagfogyasztás mértékig továbbra is érvényben marad. A döntés a víz árát nem érinti.
Aki pedig az átlagnál több áramot, illetve gáz kíván fogyasztani, annak a többletet már a magasabb, piaci áron kell fizetnie, Európa más országaihoz hasonlóan.
A Világgazdaság által készített, májusra vonatkozó statisztikai ábrák szerint, ha a fővárosokat hasonlítjuk össze, akkor azt vehetjük észre, hogy
nem csak az Európai Unióban, de a kontinensen is Budapesten a legolcsóbb a gáz ára.
Az elektromos áram az EU-s fővárosi összehasonlítás alapján szintén nálunk a legolcsóbb,
míg a kontinensen csupán Belgrád „veri" Budapestet.
Nem nehéz belátni, hogy a jelenlegi háborús energiaválságban nem fenntartható az, hogy korlátlan mennyiségű energiafelhasználás után is a csökkentett legyen az áram és a gáz ára.
Ma Magyarországon az átlagos havi fogyasztás villamos energiában 2523 kWh/év (210 kWh/hó), földgázban 1729 m3/év (144 m3/hó). Áramellátásban 5,6 millió fogyasztóból 4,2 millió átlagfogyasztású vagy az alatti. Gázellátásban 3,5 millió fogyasztóból 2,6 millió átlagfogyasztású vagy az alatti. Akik túl vannak a sávhatáron, azoknak nagy része is közel esik az átlagfogyasztáshoz, tehát kis odafigyeléssel a sávhatár alatt tudnak maradni.
A rezsicsökkentés tehát továbbra is mindenki számára biztosított az átlagfogyasztás erejéig, csupán azon felül a többletfogyasztás után kell piaci árat fizetni.
A háztartások döntő többségénél (legalább a háromnegyedénél) továbbra is 100 százalékos marad a rezsicsökkentés, a nagyobb energiafogyasztóknál – a háztartások hozzávetőlegesen negyedénél – az átlagfogyasztásig lesz érvényes a rezsicsökkentés.
Kivételt képeznek a nagycsaládosok, az ő esetükben továbbra is megmarad a kedvezményes fogyasztási limit.
A három vagy annál több gyermeket nevelő családoknál a kezdezményes fogyasztási korlát magasabb, 2329 köbméter lesz. Ezen felül minden gyermek után +300 köbméter kedvezményes gázfogyasztásra jogosultak.
Vagyis: a rezsicsökkentés miatt egy átlagfogyasztó ma havonta 7 750 forintot fizet az áramért, ez a rezsicsökkentés nélkül 50 833 forint lenne. Egy átlag gázfogyasztás havi díja most 15 833 forint ez a rezsicsökkentés nélkül 131 444 forint lenne.
Magyarán:
átlagfogyasztásig mindenki továbbra is havi 158 694 forintot takarít meg, éves szinten pedig összesen 1 904 300 forintot spórol meg a rezsicsökkentés fenntartásának köszönhetően.
Mindzekről alább tekinthető meg egy összefoglaló jellegű táblázat:
Fontos kihangsúlyozni, hogy a régi szabályozáshoz hasonlóan a mostani is vonatkozik az adott személy összes ingatlanjára, tehát nem csak arra amelyben életvitelszerűen tartózkodik. Tehát, a hétvégi házak, albérletek esetében továbbra is érvényes a rezsicsökkentés.
Szintén érdemes kiemelni, hogy
távfűtést használó családokat a jelenlegi módosítások nem érintik, ők a fogyasztás mértékétől függetlenül a jövőben is teljes mértékben rezsicsökkentett árat fognak fizetni.
Ez utóbbit Gulyás Gergely kancelláriaminiszter erősítette meg.