Kálomista Gábornak évtizedek óta vitája van a Cinema Cityvel, mivel a vállalat megengedhetetlen mértékben torzítja a hazai piacot, ami miatt korábban már a versenyhivatalhoz is fordult. A cég működése Magyarországon is áttekinthetetlennek tűnik, a mostani ügy pedig jól mutatja azt, hogy nemzetközi szinten is komoly aggályok vannak a CineWorld, ezáltal pedig a leányvállalata a Cinema City által folytatott versenyellenes tevékenységgel kapcsolatban.
Ha megnézzük a magyar viszonyokat, akkor az látszik, hogy itt sem felhőtlen a kapcsolat a hazai forgalmazók és a Cinema City mozihálózat között" - fejtette ki az Elk.rtuk producere.
Kálomista szerint lehetetlen dolog, hogy egy moziforgalmazó kénye-kedvére bánjon a filmekkel, például bizonyos esetekben nem ad lehetőséget az alkotásoknak, vagy éppen arról hoz döntést, hogy melyik film lehet sikeres és melyik nem.
"Ez azért is nagyon szomorú, mert az utóbbi években helyreállt a magyar filmgyártás, eközben viszont állandóan ki vagyunk szolgáltatva a moziknak, akik érzelmi vagy üzleti alapon döntenek, nem megfontolva azt, hogy Magyarországon a magyar filmeknek igenis kell lehetőséget adni" - mondta.
Kálomista Gábor arról is beszélt, hogy régóta sérelmezi a mozik ezen gyakorlatát, és számtalanszor bonyolódott már hangos vitákba, többek között a Cinema Cityvel is,
legutóbb az Elk.rtuk kapcsán, ami mint ismert, 2021 legsikeresebb filmje lett, de a mozihálózat sokáig műsorra sem akarta tűzni, majd később is csak korlátozottan lett volna hajlandó erre. A Cinema City végül vetítette az elképesztően sikeres filmet, de úgy, hogy több amerikai filmet is előnyben részesített, majd az első adandó alkalommal le is vették a műsorról, miközben még rengetegen akarták volna megnézni a nagyvásznon.
Azt gondolom, hogy mérhetetlenül eltorzítja a piacot, ha a moziszékek 80 százaléka egy kézben van, ez eldöntheti egy adott film sorsát, hiszen ezzel a piaci helyzettel lehet élni, de vissza is lehet vele élni" - mondta Kálomista Gábor az Origónak adott interjújában.
Szerinte ez ellen valamit tenni kell, mert hiába költ az állam milliárdokat a magyar filmek támogatására, ha azok nem tudnak eljutni a piacra. A 2004-ben megszületett filmtörvény ugyan nagyot lendített a magyar filmgyártáson, de egy befejezetlen törvényről van szó, hiszen a gyártásig rendben van a folyamat, a forgalmazással viszont már nem foglalkozik.
"Ezt azt jelenti, hogy mi Magyarországon gyártunk egy magyar filmet, és nekünk a nagy hollywoodi produkciókkal kell versenyeznünk úgy, hogy igazából semmiféle előnyt nem kapunk. Vagyis az az ország, amely adja a pénzt, amely adja a mozinézőket, semmit nem kap" - fejtette ki.
Ráadásul a koronavírus-járvány alatt a filmintézet támogatta a Cinema Cityt is,
vagyis az együttműködési lehetőségek meglennének, de ők ettől most mereven elzárkóznak. Kálomista szerint, ha nincs a nemzeti filmgyártásnak egy védelme, legalább a saját piacán, akkor nagyon nehezen fognak boldogulni a mozik egyébként sem könnyű világában.