Egyensúlyt kell teremteni a versenyképesség és a fenntarthatóság között. Ez a titka annak, hogy a magyar mezőgazdaság és élelmiszertermelés nem kerül veszélybe a növekvő környezetvédelmi és fenntarthatósági elvárások miatt sem, mondta el az Origo kérdésére Nagy István.
Az agrárminiszter kiemelte, hogy ehhez egy bátor kormánydöntés is kellett, aminek értelmében a közös agrárpolitika kettes pillérénél, vagyis a vidékfejlesztési forrásoknál a nemzeti társfinanszírozás mértékét a maximumra emelték. Vagyis,
Megháromszoroztuk a vidékfejlesztésre jutó források nagyságát
- emelte ki Nagy István, hozzátéve, hogy ez azt jelenti, hogy a technológia eszközeivel tudják a fenntarthatóságot is elősegíteni.
Példaként elmondta, hogy ha például valaki drónokkal permetezik, akkor a technológiának köszönhetően már negyven százalékkal kevesebb hatóanyaggal is ugyanolyan hatást tud elérni.
Nem véletlen, hogy az agráriumban ma a hívószavak a robotizáció, digitalizáció, automatizáció, precíziós gazdálkodás
- hívta fel rá a figyelmet. Mint mondta, pontosan ezeknek a technológia nyújtotta lehetőségekkel, a kutatási eredmények mindennapi felhasználásával érjük el azt, hogy egyrészt a gazdáink versenyképesebbek lesznek, mert az önköltségük alacsonyabb, és közben tudjuk egy állattartó telepnél az állatjólétet növelni, közben tudjuk a környezeti terhelés mértékét csökkenteni.
Tehát egyszerre tudunk elérni versenyképesség növekedést, és a fenntartható fejlődés garantálását.
Nagy István Tusványoson egy kerekasztal-beszélgetésen arról is beszélt, hogy az Európai Unió piaci szabályozása a békeidő logikájára épül, de a háborús helyzetben Magyarországnak joga kell, hogy legyen az élelmiszerszuverenitáshoz.
Mint mondta, változtatni kell azokon az uniós szabályokon, amelyek szerint Magyarország hibát követ el, amikor védeni próbálja a mezőgazdasági termékeit és élelmiszerbiztonságát a nyugati, gazdagabb államok nagyobb fizetőképességétől.
Az Origo kérdésére elmondta,
Magyarország abban a szerencsés helyzetben van, a magyar mezőgazdaság több mint húszmillió ember ellátására képes. Tehát ilyen aszályos időben is magyarok kenyere biztosítva van, nem foroghat egy pillanatra sem veszélyben.
Ugyanakkor – mint mondta – azt a hatást nehezen tudjuk kivédeni, hogy egy globális piac részesei vagyunk mi is, és exportra kevesebbet tudunk termelni. Kifejtette, hogy ha kevesebb jut exportra, akkor a kereslet mindenütt a világban megnő és elkezdődik egy verseny a termékekért, és ha verseny van, akkor árnövekedés van.
s az az élelmiszer-ár növekedés, amit látunk az üzeletekben, ha bemegyünk vásárolni, az ennek a globális világban zajló, élelmiszerekért történő versengés az oka. Ez az, ami a magyar vásárlókat is sújtja. Ezért hozta a kormány azt a döntést, hogy az élelmiszerekre ársapkát tesz – ez az élelmiszer árstop. Ezért van az, hogy a legalapvetőbb élelmiszereinknél – tej, tojás, hús – ÁFA-tartalma minimális, tehát öt százalék,
minden olyan intézkedést igyekszik a kormány meghozni, ami a családok védelmét tudja szolgálni.
És az, hogy a vidékfejlesztési források is így megnövekedtek, a gazdáink számára is olyan lehetőséget tud adni, hogy biztos jövőképet tudhatnak magukénak, és azt a termelést, amit eddig folytatottsak, megsorozott erővel tovább tudják vinni.