A Mediaworks Hírcentrum cikksorozatának első részéből kiderült, hogy a kétezres évek elején ismét menekülnie kellett a rendőrség elől a rettegett maffiózónak, a korábban az olajszőkítésben is részt vevő Portik Tamásnak. A férfi emiatt mindenképpen kapcsolatot keresett az akkori szocialista kormányhoz, s talán a korábbi olajos kapcsolat miatt is Gyurcsány Ferenctől remélt védelmet. Cserébe szolgálatait igyekezett felajánlani: Portik az 1998-as magyarországi politikai robbantások ügyével házalt a baloldalon.
Portik többször megkérte Gyárfás Tamás volt úszóelnököt, akkori baloldali médiacézárt, hogy kösse össze Gyurcsánnyal. Gyárfás ugyanakkor a napokban a Mediaworks Hírcentrumának azt állította, nem teljesítette Portik kérését. A maffiózó titokban rögzítette beszélgetéseiket, amelyekben – megdöbbentő módon – csaknem hetven alkalommal hangzik el Gyurcsány Ferenc neve. Portik és Gyárfás egyébként együtt ülnek a vádlottak padján a Fenyő János médiacézár megöletése miatt indult büntetőperben.
A merényletet Jozef Rohác hajtotta végre, aki szintén számos ponton felbukkan a történetben.
A cikksorozat második része arra mutat rá, hogy Portik végül elérte célját: arra nincs bizonyíték, hogy személyesen Gyurcsánnyal találkozott volna, de az biztos, hogy eljutott az akkor kormányfőként működő politikus közvetlen környezetéig. Portik ugyanis egy közvetítőn keresztül felvette a kapcsolatot Gyurcsány Ferenc egyik legfőbb bizalmasával, a polgári titkosszolgálatokat akkoriban miniszterként irányító Szilvásy Györggyel, aki arra utasította Laborc Sándort, a polgári elhárítás vezetőjét, hogy „kezelje" az ügyet.
Az ügy megértéséhez fontos adalék, hogy mind a KGB-akadémián végzett, jelenleg a DK félhivatalos tanácsadójaként számon tartott Laborc, mind pedig Szilvásy vérbeli gyurcsányisták. Fontos az is: miniszterelnökként Gyurcsány nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a titkosszolgálatokra szinte közvetlenül rálásson. Ennek érdekében a második Gyurcsány-kormány idején, 2007 júniusában legfontosabb szövetségesét juttatta a titokminiszteri székbe. Röviddel utána Szilvásy – és nyilvánvalóan Gyurcsány – javaslatára Laborc Sándort nevezték ki a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójának. Laborc ténykedése nem volt kérdőjelek nélküli, a 2010-es kormányváltás után összesen kilenc ügyben indítottak ellene eljárást, de csak egy esetben marasztalta el a bíróság. Az egyik, még a bíróságig sem eljutó ügye éppen a Portik Tamással való találkozókkal függött össze. A Központi Nyomozó Főügyészség hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás gyanújával indított titkosított nyomozást, ám végül megszüntették az eljárást.
Portik Tamás és Laborc Sándor 2008-ban kétszer biztosan találkozott, egyszer a Vadrózsa, egyszer a Menza étteremben. A beszélgetéseken négyen vettek részt: Portik és Laborc mellett Glemba Zoltán, Laborc jobbkeze, valamint Vajtó Lajos üzletember, aki az MSZP–SZDSZ-kormányzás idején a Nemzeti Lóverseny Kft.-t vezette. Vajtó volt a közvetítő, aki összehozta a feleket.
A beszélgetésekről hangfelvétel készült, így derülhetett ki, hogy Gyurcsány titkosszolgálati főnöke lényegében egyezséget kötött a volt olajbűnözővel. Gyakorlatilag abban állapodtak meg, hogy Portik információkat gyűjt és kreál fideszes vezetőkről. A cél egyértelműen az volt, hogy valamilyen módon hatalomban tartsák a Gyurcsány-kormányt. A művelethez Laborc még egy biztonságos, védett telefont is garantált a volt Energol-vezérnek.
A baloldal és a maffiózó közötti bűnös összjáték első számú célszemélyei Kövér László, Rogán Antal és Lázár János voltak. A Laborccal megbeszélt akciónak része lehetett ugyanakkor az a videó is, amin egy Rónai Attila nevű vállalkozó korrupciógyanúba keverte Kósa Lajost, Debrecen akkori polgármesterét. A felvétel ugyan 2007-es, ám az mégis a 2010-es kampányban bukkant fel. A vállalkozó később azt állította: titkosszolgálati ügynökök megzsarolták, hogy börtönbe kerül, ha nem vall Kósa Lajos ellen.
A Nemzetbiztonsági Hivatal tagadta, hogy kapcsolata lett volna Rónaival. A férfi emellett arról is beszélt, hogy régi barátja, Portik Tamás mutatta be a két zsarolónak.
Kulcsmomentum, hogy Laborc és Portik a beszélgetéseken többször is a jobboldali politikusok, pártok ellen 1998-ban elkövetett robbantásos támadásokra terelték a szót, amit Portik korábban Gyárfás Tamásnak is emlegetett. Laborc és Portik egyetértettek abban, hogy biztosan „önrobbantások" történtek, amiket a Fidesz rendelt meg azért, hogy megrendítse a közbiztonságba vetett bizalmat és így megnyerje az 1998-as választásokat. Valószínűleg itt dőlhetett el véglegesen, hogy a 2010-es választási győzelem érdekében a baloldal elfogadja Portik segítségét, ami a 2006-os őszödi beszéd óta mélyrepülésben lévő Gyurcsány-rezsim utolsó esélye lehetett arra, hogy megtartsa a hatalmát.
Fontos körülmény, hogy néhány hónappal a találkozókat követően, 2008 októberében Prágában rendőrkézre került az Aranykéz utcai robbantás ügyében azóta már jogerősen elítélt Jozef Rohác (az ítélet szerint Portik Tamás volt a közvetlen megbízó), akit a politikai robbantásokkal is összefüggésbe hoztak. Portik bérgyilkosát 2009 elején szállították Magyarországra, a történet pedig innentől válik igazán izgalmassá, de foglaljuk össze milyen információk derültek ki idáig a Mediaworks Hírcentrumának cikksorozatából.