Az elmúlt hónapok rendkívüli mértékben megviselték a magyar és európai mezőgazdaságot is, hiszen történelmi léptékű aszály sújtja az egész kontinenst. Nemcsak Magyarországon van aszály, hanem
Európa termőterületeinek 46 százalékát is súlyos mértékű szárazság sújtja.
Mint arról korábban beszámoltunk, Franciaországban a hetek óta tomboló hőség és a rendkívüli csapadékhiány miatt már olyan rossz a helyzet, hogy
több folyón le kellett állítani a hajózást.
Az egyik legfontosabb európai folyó, a Rajna vízszintje csupán pár centiméterre van attól, hogy bizonyos szakaszain hajózhatatlanná váljon. A France Info nevű lap számolt be róla, hogy a Rajna vízszintje annyira alacsony, hogy
a 2500 tonna kapacitású teherhajókat mindössze 900 tonnával rakják meg, nehogy elérje a hajó feneke a meder alját.
A kialakult helyzet miatt Franciaország első számú gabonaforgalmat bonyolító folyami kikötőjének, a Rajna mellékfolyója, a Mosel partján lévő Metz kikötőjének tevékenysége is jelentősen lecsökkent.
INNEN A FRANCIÁK ÁLTALÁBAN ÉVENTE TÖBB MINT KÉTMILLIÓ TONNA GABONÁT EXPORTÁLNAK A BENELUX ÁLLAMOKBA, HOLLANDIÁBA VAGY NÉMETORSZÁGBA, ÁM EZEN A NYÁRON A RAJNA VÍZSZINTJE KIVÉTELESEN ALACSONY, A GABONASILÓK PEDIG TELE VANNAK, DE EGYSZERŰEN NEM TUDJÁK A FELHALMOZÓDOTT MENNYISÉGET ELSZÁLLÍTANI.
A Berenberg befektetési bank szerint
a kialakult helyzet miatt sokkal nehezebbé válik az orosz gáz alternatívájaként használandó szén szállítása, melynek körülbelül egyharmada a Rajnán történik.
Franciaország délnyugati régiójában is nagy gond van a folyókkal, a Garonne vízhozama általában 70-100 m3/s szokott lenni ilyenkor, most azonban csak 40 m3/s, emiatt 25 millió köbméter vizet kellett pótolni a víztározóban tartalékon lévő 80 m3-ből. A Garonne rendkívül fontos szerepet tölt be a régióban, ugyanis több mint 1 millió lakost lát el ivóvízzel, a környék mezőgazdasági területein pedig 70 000 hektárt öntöznek a folyó vizéből, továbbá a Golfech atomerőművet is azzal hűtik.
Már eddig is óriási problémákat okozott Franciaországban a rendkívüli szárazság. Szinte az összes megyében vízkorlátozást rendeltek el, és a környezeti átmenetért felelős miniszter augusztus 5-én tett nyilatkozata alapján
TÖBB MINT SZÁZ TELEPÜLÉSEN MÁR IVÓVÍZ SINCS,
így ott tartálykocsikkal látják el a lakosságot. A legnagyobb francia mezőgazdasági szakszervezeti szövetség, az FNSEA sajtóközleményt adott ki, melyben felhívja a figyelmet arra, hogy
a drámai következményekkel járó történelmi szárazság elsősorban a gazdálkodókat érinti.
A szakszervezet hangsúlyozza, hogy a termésbiztosítás legfontosabb feltétele az lenne, hogy gondoskodjanak az illetékesek az öntözéshez megfelelő víztartalékok biztosításáról.
Franciaországban a súlyos szárazság következtében kialakult takarmányhiány miatt veszélybe kerülhet a tejellátás is.
A TEJELŐ ÁLLATOK ETETÉSÉHEZ UGYANIS TAKARMÁNYRA, ELSŐSORBAN LUCERNÁRA ÉS KUKORICÁRA VAN SZÜKSÉG, DE MIVEL A TERMÉS RENDKÍVÜL ROSSZ VOLT A SZÁRAZSÁG MIATT, AZ ÁLLATOKAT NINCS MIVEL ETETNI.
Ha nem lesz tej Franciaországban, az a tejiparra is rendkívül negatív hatással lesz, veszélybe kerülhet például a Franciaország nevével egybeforrt sajtkészítés is.
A BBC korábban arról írt, hogy súlyos a helyzet az aszály miatt Délkelet-Angliában is, hiszen a megszokottnál melegebb idő és a szárazság miatt jelentősen csökkenő vízhozam környezetvédő szervezetek szerint a folyók élővilágát is komolyan befolyásolhatja. Christine Colvin, a Rivers Trust környezetvédelmi szervezet munkatársa elmondta, hogy a hampshire-i Anton folyó vízszintje a megszokottnál jóval alacsonyabb, néhány kisebb patak pedig kezd kiszáradni. Jamie Marsh, a Hampshire and Isle of Wight Wildlife Trust természetvédelmi terület vezetője is súlyos helyzetre figyelmeztet. Mint mondta,
a winchesteri Itchen folyó melletti természetvédelmi területen egy tó teljesen kiszáradt, a folyó alacsony vízhozama pedig hatással van a halak, rovarok és gerinctelen állatok táplálékforrásaira.
Mindez pedig befolyásolja a tápláléklánc magasabb szintjein élő állatok, például a vízi poloskák és a vidrák életét is. Véleménye szerint a brit társadalom ezen a helyzeten azzal segíthet, ha az emberek megpróbálnák csökkenteni a fogyasztásukat. Hozzáteszi azt is, hogy az emberi beavatkozás következményeként sok folyó ma már inkább csatornaként viselkedik, mintsem valódi folyóként. A Southern Water helyi vízszolgáltató, amely az Anglia kertjének is nevezett Kent, Sussex, Hampshire és a Wight-sziget vízellátásáért felel, közölte, hogy
augusztus 12-től locsolási tilalmat vezettek be a Test és az Itchen folyó élőhelyeinek védelme érdekében.
A szolgáltató adatai szerint a folyók vízhozama júliusban mintegy 25 százalékkal volt alacsonyabb, mint a megszokott érték, az előrejelzések szerint pedig
a nyár hátralévő részében is várhatóan kivételesen alacsony vízállás várható Közép- és Dél-Angliában.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság tájékoztatása szerint 1901 óta a legszárazabb hét hónapon van túl Magyarország, az átlagos csapadékmennyiség csaknem fele hiányzik. A vízgyűjtőkön már 2021 is szárazabb volt az átlagosnál, 2022 első hét hónapja pedig növelte ezt a hiányt.
AZ ORSZÁG 12 VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁGÁBÓL TÍZ TERÜLETÉN VAN ÉRVÉNYBEN VÍZHIÁNY ELLENI KÉSZÜLTSÉG.
A megnövekedett vízigények a korábban betározott vízmennyiségből kielégíthetők.
VÍZKORLÁTOZÁSRA SEHOL NINCS SZÜKSÉG,
ám a rendkívüli - öntözési idény elején nem jelzett - vízigények lekötésére csak korlátozottan van lehetőség - tették hozzá. Az OVF közölte, hogy az aszályhelyzet, a tavak és a folyók rendkívül alacsony vízállása, valamint a megnövekedett öntözési igények miatt folytatja munkáját a vízügy Országos Műszaki Irányító Törzse, amely országosan összehangolja a vízhiánnyal összefüggésben végzett vízügyi tevékenységet.
A magyar kormány minden lehetséges eszközzel igyekszik támogatni azokat a megoldásokat, amelyek a gazdákat ebben a nehéz helyzetben segítik
– ezt mondta korábban az Origónak adott interjúban Nagy István agrárminiszter, aki szerint
most olyan súlyos mértékű az aszály, hogy gyakorlatilag Magyarország délkeleti részein, az Alföld bizonyos területein egyáltalán nem lesz termés.
Nem véletlen, hogy a kormány megalakította az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzset, amely gyorsan és hatékonyan tud döntéseket hozni.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke korábban egy televíziós műsorban arra a kérdésre, hogy az Európai Közösségnek van-e valamilyen forrása az ilyen helyzetre, úgy felelt, hogy a magyar kormány többször is tárgyalt az EU-val, amelynek van egy 500 millió eurós alapja, de látni kell azt is, hogy a mostani óriási méretű aszály és a háború okozta energiaár-robbanás miatt ez a forrás nem elegendő. Ezen változtatni kell, több pénzt kell tenni ebbe a segélyalapba – tette hozzá.
Arról, hogy a magyar kormány pontosan mivel segíti a magyar gazdákat, ITT tájékozódhatnak bővebben.