Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Nemzeti Népegészségügyi Központ adatai szerint 2011. november 1. és 2021. december 31. között 450 esetben érkezett bejelentés az energiaital fogyasztással kapcsolatos rosszullétekről. 74 százalékban fiúkról, 26 százalékban lányokról volt szó. Egészségügyi ellátásban a bejelentett esetek 70%-a (317 fő) részesült.
A beérkező adatok alapján fogyasztással összefüggő túladagolás feltehetően két esetben okozott maradandó egészségkárosodást, haláleset nem fordult elő. A tünetekkel, rosszullétekkel érintett 450 fő 74 százaléka (333 fő) 18 év alatti fiatal volt.
Az elfogyasztott energiaital mennyisége személyenként 1 deciliter és 2,5 liter között változott. Az energiaitalt 22 százalékban (97 esetben) alkohollal együtt fogyasztották. A vezető tünetek a tachycardia, a mellkasi fájdalom, a szédülés, a magas vérnyomás, az émelygés, a hányinger és a remegés voltak - derült ki az NNK közléséből.
A koffein kipróbálása hazánkban leginkább a serdülőkorra tehető. „Az iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása" című nemzetközi kutatás (2018) szerint, mely a hazai 5-11. osztályos korosztály körében vizsgálta az energiaital-fogyasztás gyakoriságát, a tanulók 10,5 százaléka számolt be arról, hogy naponta fogyaszt energiaitalt (a 2014-es eredményekhez képest ez 2 százalékkal magasabb arány). Az eredmények alapján az életkor növekedésével szignifikánsan nő a naponta fogyasztók aránya a 9. évfolyamig. Energiaitalt legkevesebben az általános iskolások fogyasztanak. Kétszer ekkora a minden nap fogyasztók aránya a gimnáziumi tanulóknál, és még ennek is kétszerese ez az arány a szakiskolai tanulók körében.
Az energiaitalok fogyasztása esetén elsőként azzal a hasonlattal szeretnék élni, hogy a kés sem önmagában rossz vagy jó, hanem attól függ, mire használjuk: ártunk vele valakinek vagy kenyeret szelünk vele - minderről Vajda Zsolt beszélt az Origo kérdésére. A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Toxikológiai osztályának osztályvezető főorvosa szerint hasonló a helyzet az energiaitalokkal is a használat szempontjából. Abban az esetben, ha valakinek egy nap alatt, például munka vagy nyaralás miatt ezer kilométert kell levezetnie, akkor egy-két doboz elfogyasztása nem okoz károsodást a szervezetben, főleg akkor, ha a következő napokban pihenni is tud, és nem kezd rendszeres fogyasztásba.
Abban az esetben, ha olyan tizenéves fogyaszt rendszeresen energiaitalt, aki nem végez se komoly szellemi, se komoly fizikai munkát, akkor már egyértelműen ki lehet mondani, hogy az teljesen szükségtelen.
Azért is szükségtelen, mert egy átlag serdülőnek nincs szükséges stimuláns koffeinre és az energiaitalokban lévő extra cukor mennyiségre. A koffein bár átmenetileg a figyelmet fokozza de a vérnyomást és pulzust is emeli, rendszeres fogyasztása – főleg délután – alvászavarhoz is vezethet. A rendszeres extra cukorbevitel súlyemelkedést, obes gyermekben akár a koffeinnel együtt vércukor emelkedést is okozhat. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy sok fiatal több okból fogyaszt energiaitalt.
Az egyik, hogy a média és a korosztályi kapcsolatok révén egyfajta sikk lett, másrészt pedig mivel ezek az italok jó ízűek, így a kevésbé ízletes alkoholt sokkal könnyebb így elfogyasztani. Bár az energiaitalok nem okoznak függőséget, de abban már igenis komoly szerepük lehet, hogy valaki az alkoholt így sokkal gyorsabban megkedveli, és egyre gyakrabban fogyasztja -
tette hozzá.
Vajda Zsolt arról is beszél, hogy már 2011-ben az amerikai gyermekorvosok társasága kiadott egy olyan állásfoglalást, hogy az energiaitalok elősegíthetik az alkoholra való rászokást. A szakember úgy látja, hogy
mivel az energiaitalok térhódítása nagyjából az elmúlt 10-15 évben történt meg, így az orvostudomány nem is rendelkezik olyan általános tapasztalatokkal, mint a dohányzás esetében.
Ráadásul széleskörű kísérleteket nehéz kivitelezni, hiszen rendszeres energiaital fogyasztásnak kellene évekig gyerekeket kitenni a kutatás kedvéért. Vajda Zsolt úgy vélekedett, hogy adott esetben más egészségügyi ismertekhez hasonlóan az iskolai tantervekben kellene felhívni a figyelmét a fiataloknak arra, hogy természetesen lehetnek olyan helyzetek, hogy valaki egy-egy doboz energiaitalt elfogyaszt, de amikor arra nincsen szükség, akkor teljesen felesleges ezeknek a termékeknek a rendszeres fogyasztása.
Fontos megmelíteni azt is, hogy Litvánia volt az első ország a világon, amely 2014. november 1-től törvénybe foglalta az energiaitalok 18 éven aluliaknak történő árusításának tilalmát. Lettországban ugyanezen szabályozás 2016-ban lépett életbe. Az Egyesült Királyság kormánya 2018-ban jelentette be, hogy betiltja az energiaitalok 16 éven aluliaknak történő értékesítését, azonban a tilalom a mai napig nem lépett életbe, bár az iparágban megállapodás született arról, hogy nem reklámozzák az italokat ebben a korcsoportban.
Észtországban 2012-ben, Írországban 2018-ban, Új-Zélandon pedig 2019-ben jelentették be egyes áruházláncok, hogy 16 év aluliakat nem szolgál ki energiaitallal, de országos korlátozás jelenleg nincs érvényben.
Norvégiában a legtöbb energiaitalokat árusító üzletben saját hatáskörű korhatár-korlátozás van érvényben, és önálló szabályozásuk szerint nem árusítanak energiaitalt 15 vagy 18 év alattiaknak.
Egyes hazai szakemberek szerint fontos lenne az energiaitalok – mint termékkör – pontos definiálása. Megfontolandó lehet az energiaital és az alkoholos italok együttes forgalmazásának és eladásának korlátozása is, valamint az, hogy 18 év alatt ne lehessen energiaitalt vásárolni.
