Még júliusban derült ki, hogy az építési előírásokat kijátszva 150 milliós villát építtetett magának Tordai Bence párbeszédes politikus Budapest egyik legdrágább kerületében. A szabálytalan építkezés miatt indított a kormányhivatal eljárást, és megállapították, hogy az egyszerű bejelentés alapján felépült villa „jogszerűtlen és szakszerűtlen, ezáltal szabálytalan építési tevékenységgel valósult meg". Mit jelent ez a gyakorlatban?
A hatályos jogszabályok szerint a magánszemély építtető a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó, új épület építése esetén, vagy ugyanekkora méretű épületre történő bővítés esetén nem szükséges külön építési engedélyt kérnie, csupán egyszerű bejelentés útján a lakóépület építését – az építésügyi hatóságnak, amely jelen esetben az ingatlan fekvése szerinti kormányhivatalnak – bejelentenie. Amint ez a bejelentett építkezés befejezésre került, úgy a hatóság – egy helyszíni szemlét, valamint a jogszabályokban előírt dokumentáció hiánytalan rendelkezésre állását követően – a magánszemély építtető kérelmére hatósági bizonyítványt állít ki. Ez egyenértékű a mindenki által ismert használatbavételi engedéllyel, miszerint az épület minden jogszabálynak, előírásnak és engedélynek megfelel, és alkalmas lakhatásra.
Jelen esetben a hatóság az érintett politikus hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelmét elutasította, hivatkozva arra, hogy
az építkezés jogszerűtlen és szakszerűtlen, ezáltal szabálytalan építési tevékenységgel valósult meg.
Az irányadó jogszabály – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) – szerint többek között jogszerűtlen az építési tevékenység, ha például építési engedélyhez – és nem csupán egyszerű bejelentéshez – kötött tevékenységet anélkül vagy attól eltérően folytatnak. Ugyanezen jogszabály szerint pedig többek között szakszerűtlen az építési vagy kivitelezési tevékenység, ha azt a helyi építési szabályzat rendelkezéseitől eltérően, vagy az alapvető követelmények, tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok és előírások megsértésével végzik. Általánosságban kijelenthető, hogy
hasonló esetekben akár felmerülhet annak a lehetősége, hogy valaki úgy folytat építési tevékenységet, hogy "van kapcsolata" a helyi önkormányzatnál,
de – bízva abban, hogy úgysem derül ki – fittyet hány a helyi építési szabályzat rá vonatkozó rendelkezéseire. Itt kiemelendő, hogy a felújítás olyan tevékenység, amely meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságának, valamint üzembiztonságának megtartása érdekében végzett az építmény térfogatát nem növelő építési tevékenység.
Amennyiben egy régi épület teljes elbontására és egy új épület felépítésére került sor, az nem felel meg a felújítás fogalmának.
A hivatal Tordainak a házra vonatkozó hatósági bizonyítvány iránti kérelmét elutasította, a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadta, ezzel egyidejűleg pedig építésrendészeti eljárást indított a szabálytalanul épített villa miatt. Ez azt jelenti, hogy le kell bontani Tordai Bence házát?
Egy esetleges jogellenes állapot fennállta esetén az érintett baloldali politikus vagy elvégzi azokat a módosításokat és szükséges hiánypótlást, amelyre őt az építésügyi, illetve építésfelügyeleti hatóság adott esetben kötelezni fogja, vagy el kell bontani a jogellenesen álló építményt.
Kiemelendő, hogy az építésügyi hatóság az eljárása során bírságot is kiszabhat, még akár a jogellenesen épített ingatlan fennmaradásához való hozzájárulása esetén is. Egészen pontosan, ha az építésfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy a fennmaradás feltételei nem állnak fenn, kötelezi az építtetőt, vagy ha az építtető személye nem ismert, a tulajdonost a szabálytalan építési tevékenységgel megépített építmény, építményrész szabályossá tételéhez szükséges munkálatok elvégzésére, vagy annak bontására, ha az átalakítással sem tehető szabályossá. Megjegyzendő, hogy az ügyfél számára sérelmes építésügyi hatósági döntés ellen bírósághoz is lehet fordulni, amely az adott ügy elhúzódását eredményezheti.
Tordai Bencétől korábban a II. kerület baloldali polgármestere is elhatárolódott, és a kormányhivatalra hivatkozott. Őrsi Gergely a Mediaworks Hírcentrumnak megerősítette, hogy szerinte az építési szabályok mindenkire vonatkoznak, azok megkerülését pedig szankcionálni szükséges.
Adódik a kérdés, ha a kerület polgármestere valóban elhatárolódik, miért nem látjuk tevékenyebb, érdemi közbenjárását a kérdés felgöngyölítését illetően? Ha nem volt részese az önkormányzatból senkinek az ügyben, ez esetben nincs mitől tartaniuk, bár az is tény, hogy a feljelentés alapján indult kapcsolódó büntetőeljárásban vizsgálhatják a helyhatóság vagy annak vezetője esetleges büntetőjogi felelősségét is.
Mi a legfontosabb „tanulság" ebben az ügyben, és mire kell benne számítani a jövőben?
A hitelesség teljes hiánya, valamint a választói bizalom elvesztése a politikai baloldalon egy változó intenzitású, de alapvetően megállíthatatlan folyamatnak tűnik.
Titkos háttéralkuk, elvtelen politikai harcok, pénzügyi visszaélések és a magyar érdekek elárulása, továbbá következetlenség és gazdasági értékek mentén kialakult széthúzás jellemzi ma a hazai ellenzéket.
Ráadásul az úton-útfélen korrupciót kiáltó párbeszédes, momentumos és a többi baloldali politikus folyamatban levő hatósági és büntetőügyei azt mutatják, hogy a folyamatos jobboldalra mutogatás inkább figyelemelterelés, mint a közélet tisztasága iránti valós aggodalom.