"Nem hiszem, hogy az 500 milliós Európai Unióban a 9 és fél milliós Magyarország fogja megmondani a tutit." Tegyük félre a "megmondani a tutit" kifejezés lábszagú primitívségét, ezt a mondatot a baloldali kormányok a rendszerváltás után, persze különböző megfogalmazásokat használva, rendszeresen ismételgették. Azt is mondta Koncz Zsuzsa a rádiónak, hogy nem egy ilyen kicsi ország fogja megmenteni Nyugat-Európát.
És beszélt arról is, hogy szerinte a hatvanas években a magyar fiatalok szabadok voltak. A kommunista diktatúra idején.
Ő mindenesetre az volt.
Ahogy a Pesti Srácok korábban felidézte, Koncz Zsuzsa a pártállam leggátlástalanabb kiszolgálója volt, apósa a nagyhatalmú káder, Boldizsár Iván. A PS - ahogy fogalmazott - reméli, hogy legalább ügynök nem volt Koncz Zsuzsa.
"Ennyi utazás, így csak remélni tudjuk, hogy Koncz Zsuzsa apósának köszönhetően valahogyan megúszta a beszervezést, és nem jelentett sem titkos, sem hivatalos formában. Tényleg csak remélni tudjuk, mert ennyi év kutatás után nehezen tudom elképzelni, hogy nem kellett volna valamit „visszaadnia", egy olyan diktatúrában, ahol a külföldi tudósítók jelentettek, a külkereskedők jelentettek, a diplomaták jelentettek és a zenészek is jelentettek – főleg egymásról" - írja a Pesti Srácok, hozzátéve, hogy a Hanglemezgyár terméke volt, az énekesnőt látványosan tolták nem koncként a nép elé, de nála tehetségesebb, markánsabb énekesnők helyett.
"Koncz Zsuzsa aduásza apósa, Boldizsár Iván volt. Ez a valaha parasztpártiként induló szalámiember, akiről minden visszaemlékezés visszaadja, hogy egy megalkuvó, egy áruló, egy jellemtelen gazember volt. A "kádári konszolidáció" egyik fogaskereke. Egy, az azóta is köztünk élő „egyrészt-másrészt" figurák közül, aki francia feleségével kétlaki életet élt, külföldön utazgatott és figyelt, itthon másokat fogadott" - fogalmaz a PS.