Márki-Zay Péter a napokban több olyan kijelentést is tett, amelyből kiderült, hogy döntő részt amerikai pénzből finanszírozták a baloldal kampányát a tavaszi országgyűlési választások előtt, amelyet ráadásul amerikai tanácsadók irányítottak, hiába próbálták ezt tagadni végig a kampány során. Az is kiderült, hogy még júniusban is, tehát az országgyűlési választások után is,
több százmillió forintos támogatás érkezett Amerikából Márki-Zay mozgalmához, amelyből kampányszámlákat fizettek ki.
A bukott baloldali jelölt azt állította: a támogatás egy Action for Democracy nevű amerikai alapítványtól érkezett, amely közvetlenül a magyar választás előtt jött létre, és feladata a szavazás eredményének befolyásolása volt.
Márki-Zay nem tagadta egyértelműen, hogy Soros György támogatta, csupán annyit mondott, ezt nem hiszi.
Az amerikai szervezet ügyvezető igazgatója az a New Yorkban élő Korányi Dávid, aki Bajnai főtanácsadója volt 2010 előtt, jelenleg pedig Karácsony Gergely nemzetközi kapcsolatait szervezi,
és urizáló életmódjával került a hírekbe tavasszal.
A 2010-es kormányváltást követően Korányi az Egyesült Államokba került, miután azonban volt főnökével kiterjedt washingtoni kapcsolatrendszert építettek ki, itthon kezdtek el szervezkedni.
Korányi a Pozsonyban székelő Globsecnél stratégiai tanácsadó, a szervezetet a Soros nevével fémjelzett Nyílt Társadalom Alapítvány támogatja.
Energiadiplomáciai vezető munkatárs a szintén Soros által támogatott, Washingtonban székelő Atlantic Councilnál. Tagja az ECFR-nek, a European Council of Foreign Relations pán-európai agytrösztnek, amit
a Soroshoz köthető Open Society Found alapított,
és óraadó tanár volt azon a Johns Hopkins Egyetemen, amely igazi gyűjtőhelye a Soros-híveknek.
Az Action for Democracy szervezet tanácsadó testületének elnöke, a magyar származású írónő, Kati Marton is szoros kapcsolatban áll Soros Györggyel.
Kati Marton korábban a Soros-féle Human Rights Watch és a New America Foundation elnöki posztját is betöltötte, de tevékeny a CEU körül is.
A választási kampányban Kati Marton a Soros György által működtetett Project Syndicate nevű oldalon állt ki írásával Márki-Zay és a magyar baloldal mellett.
Az Action for Democracy vezetői között azonban több, a demokratákhoz vagy a nemzetközi baloldalhoz köthető politikus is feltűnik,
többek között Obama egyik magyarországi nagykövete, Eleni Kounalakis, vagy a volt munkáspárti brit külügyminiszter, David Miliband is.
Ráadásul mi sem bizonyítaná jobban, hogy – a láthatóan Soros-érdekeltségű – szervezet mögött komoly pénzek és érdekek sorakoztak fel, mint az, hogy még a Soros-blog 444 is beszámolt a szervezetről, és lelkesen azt írták, „a névsor azt sugallja, hogy komolyabb erők és pénzek is megmozdulhatnak a szervezet támogatására"
A Márki-Zay-féle amerikai kampánytámogatáshoz kapcsolódik az is, hogy már a kampányban is kérdéseket vetett fel a Bajnai Gordon-féle DatAdat cégcsoport tevékenysége, mely szintén külföldről segítette a baloldalt, és ők álltak a március végi baloldali SMS-botrány mögött.
Ráadásul Márki-Zay a választás előtt Londonban is találkozott Bajnai Gordonnal, ahol minden bizonnyal Bajnai utasításokkal látta el a baloldal akkori miniszterelnök-jelöltjét.
Épp úgy, mint azok az „amerikai tanácsadók", akikről Márki-Zay a már említett podcastban beszélt.
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője a Magyar Nemzetnek arról beszélt,
a magyar törvények értelmében semmilyen párt nem fogadhat el névtelen adományt, valamint külföldi szervezettől és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást.
Ugyanez a mögöttes jogszabályi védelem az egyesület esetében nincs meg, ugyanakkor az ügyészség törvényességi felügyeleti hatásköre részeként vizsgálódhat gazdasági-pénzügyi vonatkozásban is – tette hozzá.
Emlékeztetett rá, hogy 2014 januárjában az Országgyűlés jelentősen szigorította a tiltott támogatások szabályozását. A szakértő arra is kitért, hogy 2018-ban a DK és a Jobbik tiltott támogatást használt fel a kampányfinanszírozásra, és ha hasonló történt 2022-ben bármelyik baloldali pártnál, az hatósági vizsgálat tárgya lesz. Szerinte
az már biztos, hogy a pártfinanszírozás szempontjából tiltott külföldi pénz került a baloldali kampány gépezetébe,
ezért súlyos gazdasági és politikai következményekkel számolhat a baloldal, ha visszaélésekre derül fény.
Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója elmondta, ez egy újabb olyan ügy, amelyben Márki-Zay Pétert és a teljes baloldalt hazugságon kapták. Szerinte az eset jogi aggályokat is felvet, mert pártot külföldről nem lehet finanszírozni. Hozzátette, Márki-Zayék „visszaéltek a joggal", amikor egy egyesület számlájára kapták külföldről a pénzt.
Az már csak hab a tortán, hogy a szervezet, amelyik több száz millió forintot utalt Márki-Zayéknak, ezer szállal kötődik Soros Györgyhöz
– egészítette ki.
Úgy vélte, tiltott kampányfinanszírozásnak minősülnek a hódmezővásárhelyi polgármester szervezetéhez juttatott anyagi források. Kiemelte: Márki-Zay átverte a magyar embereket, beleértve a saját szavazóit is, mert külföldi befolyás alatt volt, és ezért a pénzért az adományozók „szoktak kérni valamit". A kommunikációs igazgató végül feltette a kérdést:
mit kért Soros György a sok száz millió forintért?
A kampányfinanszírozási botránnyal kapcsolatban az alábbi kérdésekkel fordultunk a Márki-Zay mögött felsorakozott baloldali pártokhoz:
Mennyi pénz érkezett a kampányban az Egyesült Államokból, valamint hogy milyen kiadásokat fizettek ebből? Azt is megkérdeztük, mit kértek ezért a támogatásért cserébe az amerikaiak?
Amint válaszolnak, cikkünket frissítjük.