Napjaink legégetőbb kérdését vizsgálták

internetes csaló nő illusztráció

A Wolters Kluwer kiadó médiatudományi könyvsorozatának egyik kiemelkedő kötete az online kommunikáció és média komplex világát mutatja be, széles skálán vizsgálva az online kommunikációs formák és tartalomtípusok történetét és elméletét.

E kötet az internetes kommunikáció és média történetének, elméletének és jelenségeinek elbeszélésére vállalkozik. A témát összefüggő narratívaként kezeli, miközben a vezérfonál szerepét az új kommunikációs és médiaformák kronológiai felbukkanása tölti be. A munkának nem célja egyetlen elméleti irányzat elkötelezett követése sem, sokkal inkább az internetes média és kommunikáció jelenségkörének tág spektrumú feltérképezése.

A jelentős elméleti megalapozottságú, tetemes hivatkozás- és jegyzetanyaggal ellátott kötetben a szerző a kutatói és egyetemi oktatói tapasztalatát felhasználva mindazon jelenségeket tárgyalja, melyek gyökeres változást hoztak az elmúlt évtizedekben. Ilyen például a hypertextualitás, a multimedialitás, az interaktivitás, a virtuális és az augmentált valóság vagy éppen a képi fordulat részét képező emotikonok és a kaotikusan terjedő mémek. A közérthető technikai leírások mellett bemutatja az internetes kommunikáció és média kultúrára, társadalomra és gazdaságra kifejtett hatását. Kitér többek között a képernyőről való olvasás, az élményszerűség, az interaktivitás, a creative commons, a szabadság vagy éppen a megfigyelés, a 15 klikk hírnév, a dotcom bubble, az álhírek, a Big Data, a chatbotok, a crowdsourcing, illetve a sharing economy problémakörére is.

Rendszerezték, mit kell tudni az internetes kommunikációról Forrás: pixabay.com

A munka nem titkolt célja, hogy a korábbi részletes, ám gyakran fragmentált szakirodalom ismereteit összegezve a(z internetes) kommunikáció és média egyetemi oktatását segítse. A cél elérésének érdekében a szerző áthidalja azt a konstruált szakadékot, mely a történeti adatokra és technikai részletekre koncentráló, szigorúan informatikai munkák vagy éppen a tisztán filozófiai megközelítés között húzódik.

A mű olyan komplex munka tehát, mely körbejárja a vizsgált téma multidiszciplináris: kommunikációs, médiatudományi, társadalmi, kulturális, technológiai, illetve kisebb mértékben filozófiai aspektusait is.