Az orosz-ukrán háború következtében meghozott uniós szankciók komoly következményekkel járnak. Az elmúlt hónapokban kiderült, hogy azok nem rengették meg Oroszországot, ugyanakkor negatív hatással voltak az európai gazdaságra: megemelkedtek az európai energiaellátás költségei, és háborús infláció sújtja a kontinenst. Ezt a magyar emberek is a saját bőrükön tapasztalják.
A magyar baloldal ennek ellenére továbbra is a szankciók oldalán áll, sőt azok fokozását és kiterjesztését szorgalmazza,
ezt számtalanszor elmondták. Egy kiszivárgott hangfelvételen például
Karácsony Gergely úgy fogalmazott, „örülök annak, hogy létrejött a szankciós csomag, és Magyarország végül is nem tudta ezt megakadályozni.”
És azt is hozzátette, hogy az Európai Bizottságnak „vannak eszközei” arra, hogy „jobb belátásra bírja a magyar kormányt”, ha Brüsszel további szankciós politikát akarna folytatni, amit a magyar kormány a magyar emberek érdekeit szem előtt tartva elutasítana.
A Gyurcsány-párt, a DK a kezdetektől kiáll a szankciók mellett. Sőt, azt is szorgalmazták, hogy Magyarország állítsa le a Paks II. beruházást, amely azonban éppen azt a célt szolgálja, hogy az ország kedvező árú energiaellátása biztosítva legyen. Gyurcsányné egyébként már a háború kitörésekor arról beszélt, hogy azok hatásosak lehetnek Putyinnal szemben. Mint mondta: „van elég időnk, hogy lássuk, hogyan működnek a bevezetett szankciók”.
Ahogy az látható, azóta kiderült, hogy a szankciók nyilvánvalóan nem működnek, ez azonban elkerülhette a magyar baloldal figyelmét.
Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője szerint „a háborúra adott uniós reakció, a kivetett szankciók azonban – minden mértékadó elemzés szerint – működnek, és összeroppanthatják az orosz gazdaságot”. Gyöngyösi Márton a Jobbik elnöke pedig úgy fogalmazott: „Oroszországot nagyon kemény gazdasági helyzetbe sodorták a szankciók, és ez nagyon helyes így,
tehát a szankciókat fokozni kell!”
Azt azonban nem említették, hogy Oroszország azokat az energiahordozóit, amelyeket Európában nem tud eladni, más piacokon, magasabb áron értékesíti, és ezzel óriási haszonra tesz szert. Ráadásul az orosz költségvetés is több milliárd rubeles többletet mutat – a háború és a szankciók ellenére.
A nullaszázalékos párt, a Párbeszéd politikusai is a szankciók kiterjesztését követelik. Jávor Benedek és Kocsis-Cake Olivio is arról beszélt, hogy
a szankciókat kiterjesztenék az energiapiacokra is, és elzárnák az orosz gáz elől a csapokat.
Ennek azonban beláthatatlan következményei lennének Magyarországra nézve, hiszen az ország gázellátása alapvetően a Gazpromtól érkező szénhidrogénen alapul.
A momentumos Fekete-Győr András pedig azt mondta, ha ők lennének kormányon, csatlakoztak volna a teljes olajembargóhoz a bolgár példát követve. A Momentum exelnöke úgy véli, hogy „a szankciók azt üzenik a világ készenlétben álló diktátorainak, hogy a tetteidnek következménye van, nem lehet bármit büntetlenül megtenni. Nekünk, európaiaknak pedig azt üzenik, hogy a békének ára van”.
Mint ismeretes Orbán Viktor Magyarország számára kivételt harcolt ki.
A magyar baloldal a háború, valamint a szankciók oldalán áll. Ez hiba, mert a háború és a szankciók ártanak a magyaroknak – fogalmazott Orbán Viktor hétfőn a parlamentben.
A miniszterelnök közösségi oldalán arról is írt, hogy a bevezetett szankciók Európának is óriási károkat okoznak.
Kiemelte, hogy „a háború óta, tehát fél év alatt Oroszország 158 milliárd euró bevételre tett szert a megemelt energiaexportból. Ez fél év alatt több mint Oroszország 2021-es teljes éves exportbevétele. Ráadásul ennek a pénznek a felét, 85 milliárd eurót az Európai Unió országai fizették ki”. Mint fogalmazott:
Nyugodtan kimondhatjuk: a szankciók következtében az európai emberek szegényebbek lettek, Oroszország pedig nem esett térdre. Ez a fegyver visszafelé sült el, a szankciókkal Európa lábon lőtte önmagát.
Ezt a magyarok túlnyomó többsége is így gondolja, derült ki több közvélemény-kutatás során, melyek rávilágítottak.
A Századvég felmérése alapján a magyarok több mint 70 százaléka elutasít mindenféle energiaszankciót. A Nézőpont Intézet kutatásából pedig az derül ki, hogy kétharmados többség (66 százalék) gondolja úgy, hogy Európának jobban ártanak a szankciók, mint Oroszországnak és az energiapiacot érintő szankciókkal sem értenek egyet.
Ez azt jelenti, hogy a szankciópárti álláspontjával még az ellenzéki szavazók jelentős részével is szembemegy a baloldal.
- fogalmazott Deák Dániel a XXI. Század Intézet vezető elemzője videójában.
Deák Dániel megjegyezte: a baloldal tehát a bevándorláshoz hasonlóan ismét egy szűk kisebbség álláspontját képviseli.
Az a meggyőződésem, hogy önök azért szankciópártiak, azért támogatják a bevándorlást, azért támogatják a háborút, mert ezt kérik önöktől. Aki fizeti a számlát, az rendeli a nótát
– mondta Orbán Viktor az Országgyűlésben annak kapcsán, hogy kiderült, a kampányban a baloldalhoz milliárdos nagyságrendben jutottak amerikai pénzek.
Mint ismert, Márki-Zay Péter, a baloldal egykori közös miniszterelnök-jelöltje egy podcast adásban augusztus végén számolt be arról, hogy még június közepén is érkezett több száz millió forintos támogatás az Egyesült Államokból a Mindenki Magyarországa Mozgalom számlájára. Azt is hozzátette, hogy az utolsó számlákat ebből fizették.
Elárulta, hogy az Action for Democracy nevű amerikai alapítvány egy tételben küldte ezt az összeget, de azt állította, hogy korábban más utalások is jöttek ettől a szervezettől, és a forrásokat a tengerentúlon sokan adták össze.
A rendőrség azóta nyomozást indított az MMM-hez érkezett milliárdos nagyságrendű támogatás ügyében, a Nemzeti Nyomozó Iroda
sikkasztás és pénzmosás gyanújával rendelt el nyomozást.