Utoljára tizenkét éve, 2010-ben volt hivatalos elnöki szintű megbeszélés a román fővárosban,
a magyar köztársasági elnök a beiktatása óta eltelt négy hónapban szeptember 7-én találkozik harmadik alkalommal román kollégájával.
Júniusban a kelet- és közép-európai NATO-tagállamok, az úgynevezett Bukaresti Kilencek bukaresti csúcstalálkozóján találkoztak, majd a regionális NATO-csúcs után kétoldalú, négyszemközti megbeszélést folytattak. Legutóbbi találkozójukról Novák Katalin Facebook-üzenetében azt írta:
modern és pragmatikus kapcsolatokra törekszünk, és mindketten dolgozunk majd azért, hogy az erdélyi magyarok a szülőföldjükön boldoguljanak.
Novák Katalin beiktatását követő első külföldi útja Varsóba vezetett, utána május közepén magánlátogatást tett Erdélyben az Erdélyi Református Egyházkerület meghívására.
Klaus Iohannis, a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Liberális Párt (PNL) összefogásával létrejött Keresztény-Liberális Szövetség jelöltjeként nagy meglepetésre nyerte meg 2014-ben az elnökválasztást Traian Basescu addig hivatalban lévő államfővel szemben. 2019-ben - immár a PNL színeiben, a 2014-es szavazati arányát közel 12 százalékkal felülmúlva - újraválasztották. Elnöki munkájának fókuszába a korrupció elleni harcot és az igazságügyi szervek működésének erősítését, az elkötelezett transzatlanti és európai külpolitikát, a Moldovai Köztársasággal ápolt "erős és különleges kapcsolatokat" helyezte.
Bár 2017-ben Klaus Iohannis kritizálta az ukrán oktatási törvényt, az orosz-ukrán háború kezdetétől Románia egyértelmű, határozott oroszellenes és Ukrajnát támogató külpolitikát folytat, szorosan illeszkedve a transzatlanti és EU-s "fősodorhoz".
A magyar autonómiatörekvéseket nem támogatja, helyette a romániai magyarság és románság minél jobb együttműködésének szükségességét hangsúlyozza. Románia 2021-ben Magyarország kilencedik legfontosabb kereskedelmi partnere volt:
exportunkban a harmadik, importunkban a tizenkettedik helyet foglalta el
- olvasható a Magyar Nemzetben.