Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Néhány hete Márki-Zay Péter a hang.hu podcastjében beszélt arról, hogy az általa vezetett Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) részére három-négy alkalommal több száz millió forintnak megfelelő támogatás érkezett az Amerikai Egyesült Államokból.
Ez a történet azért is elgondolkodtató, mivel könnyen felmerülhetne a tiltott pártfinanszírozás gyanúja, viszont az alapítványok beékelésével nagyon úgy tűnik azonban, hogy a bukott miniszterelnök csapata megkerülte a jogszabályt.
Márki-Zay azt is elárulta az ATV-ben, hogy az Action for Democracy amerikai szervezet feladata volt, hogy eldöntsék kitől és hogyan gyűjtik a külföldi adományokat, és azt állította, hogy Amerikában élő magyarok adományait csatornázták be ide.
Ha kicsit visszamegyünk az időben, eszünkbe juthat, hogy a szintén híresen erős amerikai kapcsolatokkal rendelkező Kész Zoltán, aki egyébként a közelmúltig az MMM alelnöki tisztségét is betöltötte, májusban épp azt kérte számon a főnökén, hogy nem számolt el megfelelőképpen a kampánypénzekkel.
Az egykori országgyűlési képviselő Facebook-posztjában arról ír, hogy a mozgalomban felfüggeszti vezetői tagságát, amennyiben Márki-Zay nem számol el a hónap végéig a kampánypénzekkel.
Az elszámolás az én szememben két dolgot jelent. Egyrészről, fillérre pontosan megtudjuk, hogy mire költötte el az MMM a támogatók pénzét, illetve kiderül a nyilvánosság számára az is egyértelműen, hogy az adományozóktól a kampányra átutalt támogatásokból a megmaradt összeget milyen módon juttatja vissza az MMM az adományozókhoz
– írta Facebook-bejegyzésében Kész.
A háború akkor azért tört ki az ellenzéken belül, mert Márki-Zay mozgalma meg akarta tartani a teljes támogatási összeget. Legalábbis arról cikkezett több balliberális lap, ellenzéki forrásokra hivatkozva. Kész azért lehetett dühös, mivel jó eséllyel komoly része volt a külföldi finanszírozók becserkészésében, emlékezzünk csak vissza Márki-Zay és Kész 2019-es amerikai útjára.
Márki-Zayék akkor május végét ígértek a tételes elszámolásra, ehhez képest a beszámolót is késve, június 8-án, a tételes elszámolást pedig csak most, szeptember legelején tették közzé.
Az emberben jogosan felmerülő gyanút tovább erősíti, hogy átnézve a szervezet honlapján közzétett tételes elszámolását, kiderül, hogy Márki-Zayék jelentős részben külföldről, egészen pontosan az Egyesült Államokból kapott támogatásokból folytatták le a kampányt.
A dokumentum kiderült ugyanis, hogy nyolc darab, összesen 1,86 milliárd forintnak megfelelő USA-dolláros „makroadomány"-t kapott az MMM. Ezekből a legnagyobb tételek a 300 milliót bőven, illetve a félmillárd forintot is majdnem meghaladják.
Persze, a nagy baloldali transzparencia jegyében azt nem árulták el, hogy kik is azok a nagylelkű amerikai adományozók, akik épp a távoli Magyarország ellenzéki mozgalmára szántak – nem túl bölcs módon – több száz millió forintos összegeket.
A Márki-Zayék által közzétett dokumentumból az is kitűnik, hogy a fideszes erőfölény, túlsúly sosem létezett, még az anyagiak terén sem:
Hiszen
No de visszatérve a finanszírozás körüli visszaélésgyanúra, az olvasók számára nem ismeretlen a Márki-Zayt finanszírozó, illetve menedzselő Action for Democracy nevű amerikai szervezet.
Az egykori miniszterelnök-jelölt az ATV-ben elmondta, hogy ők voltak megbízva a több száz milliós (akár milliárdos) összegek kezelésével. A pénzt állítása szerint nem külföldi állampolgárok, hanem az Egyesült Államokban élő magyar állampolgárok adták össze, és a szervezet dolga ennek a menedzselése volt. A szervezetet, a Kontra által sokat emlegetett Korányi Dávid alapította az év elején.
Korányi 2019 decembere óta Karácsony Gergely városdiplomáciai főtanácsadója, amely tevékenységéért havi 900 ezer forintos díjazásban részesül.
Korányi egyértelműen Bajnai Gordon korábbi magyar miniszterelnök embere. Államtitkár volt az utolsó baloldali kormányban, és olyannyira Bajnai bizalmába férkőzött, hogy – ahogy arról elsőként éppen a Kontra írt –, 2009 szeptemberében, államtitkári minőségében elkísérte Bajnai Gordont és Balázs Péter akkori külügyminisztert az ENSZ Közgyűlés 64. ülésszakának általános vitájára.
Az akkor miniszterelnök találkozott ott a New York-i üzleti élet fontos képviselőivel, így például Soros Györggyel is.
