Brüsszel a tűzzel játszik

Kardoskúti földgáztároló

Az emberek mindennapjait teszi kockára a brüsszeli elit – mondta az Origo megkeresésére Pálfalvi Milán, a Nézőpont Intézet elemzője. Pálfalvi feltette a kérdést, hogy vajon hányan gondoltuk volna pár éve, hogy a válságok évtizede veszi kezdetét 2020-ban? Hangsúlyozta: Orbán Viktor miniszterelnök volt az első Európában, aki politikai vezetőként erre figyelmeztetett. Nem vették komolyan. Meggyőződésem, hogy az egész kontinens ezért áll most a szakadék szélén – tette hozzá.

Brüsszel a múlt hét közepén kiadta vészhelyzeti energiaügyi javaslatcsomagját. A dokumentumban egyelőre nem szerepel az orosz gázárplafon, de azért Ursula von der Leyen bejelentette, hogy továbbra is az asztalon tartják a beavatkozást, azaz lebegtetik annak lehetőségét, hogy a szankciókat kiterjesszék a gázszállításokra. Ha Brüsszel tovább húzogatja az oroszlán bajszát, mi történhet legrosszabb esetben?

Logikailag is hibás az a felfogás, amit Brüsszelben elképzelnek. Oroszország ugyanis zokszó nélkül bármikor megtagadhat Európától bármit. Ez szuverén joga, függetlenül attól, hogy mi a véleményünk róluk és a háborúról.

Az elképesztő az egészben az, hogy a totális orosz energiamegvonás érdekében mindent meg is tesz a Bizottság. Pestiesen szólva: elébe megy a pofonnak.

Brüsszel újraosztaná az energiaszektorban keletkező jövedelmeket: adót vetne ki az alacsony költséggel termelők többletnyereségére. Segíthet ez valamit a válság felszámolásában vagy inkább tovább fogja mélyíteni a válságot?

Érdemes megnézni, hogy milyen témákat érintett Ursula von der Leyen múlt heti beszédében. Ukrajna kapcsán például fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a szankciók és Ukrajna támogatása megmaradnak. Teszem hozzá, azok a szankciók, amelyek nem működnek, és nem érték el a céljukat, a háború nem fejeződött be a hatásukra. Aztán az energiaválság kapcsán arról beszélt a bizottsági elnök, hogy csökkenteni kell az áramfogyasztást, amelynek érdekében intézkedéseket fognak előterjeszteni a tagállamok részére és ársapkát akarnak alkalmazni az áramot előállító vállalatok bevételeire. Ez egy elkésett lépés a részükről, vagyis futnak a pénzük után.

Ezzel szemben,

a magyar kormány időben bevezette az extraprofitadót, melynek áthárítását bünteti. Ha Nyugaton követik a magyar mintát, azt helyesen teszik, azonban az extraprofitadó és az ársapka, amit terveznek bevezetni, eső után köpönyeg.

Nem véletlen a mondás: kétszer ad, aki gyorsan ad.

A magyar kormány gyorsan adott. Brüsszel viszont későn ébredt, és lehet, hogy még vissza is fekszik aludni egy kicsit, amíg a hideg ki nem ugrasztja az embereket az ágyból.

Nemrég szavazta meg az Európai Parlament, hogy 2035-től kezdve csak és kizárólag elektromos autókat lehet árulni az Európai Unióban, vagyis betiltják a belső égésű motorral hajtott járművek értékesítését. Ez hogyan hathat az európai gazdaságra? Nem átgondolatlan ez a döntés?

Hadd fordítsam meg a kérdést. Van átgondolt döntés a mai, önsorsrontó brüsszeli világban? A kérdés persze költői. Nagyítóval is alig találunk rá példát sajnos. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy

előbb van joguk szülni a férfiaknak, minthogy a nyugati politikusok a választóik érdekét tartanák elsődlegesnek. 2035-ig pedig még sok minden fog történni.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő érkezik a Polgári Magyarországért Alapítvány rendezvényére, a Polgári Piknikre a kötcsei Dobozy kúriához, 2022. szeptember 10-én Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Hányan gondoltuk volna pár éve, hogy a válságok évtizede veszi kezdetét 2020-ban?

Orbán Viktor miniszterelnök volt az első Európában, aki politikai vezetőként erre figyelmeztetett. Nem vették komolyan. Meggyőződésem, hogy az egész kontinens ezért áll most a szakadék szélén.

Ide kívánkozik von der Leyen beszédének azon része, amikor egy újabb, sokadik testület felállítását tervezi, ezúttal Defence of Democracy néven, amelynek célja, hogy ne engedjék be köreikbe a szerintük autokrata trójai falovakat, bármit is jelentsen ez. Az pedig már csak hab a tortán, hogy szerinte fel kellene venni a korrupciót az emberi jogok szankciórendszerébe. Mindeközben pedig az európai stabilitás zuhanórepülést hajt végre.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j), Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (j2), Olaf Scholz német kancellár (b2) és Kiril Petkov bolgár kormányfő az Európai Unió és a Nyugat-Balkán csúcsértekezletén, amelyet az EU kétnapos csúcstalálkozójának keretében tartanak Brüsszelben az esemény első napján, 2022. június 23-án Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Németországban egyre többször figyelmeztetnek arra, hogy előfordulhatnak a téli időszak alatt áramszünetek, így ennek okán arra kezdték el oktatni a lakosságot, hogyan kell a székletürítést zacskóba végezni. Mennyire abszurd ötletekkel fog még előállni a brüsszeli elit?

Határ a csillagos ég, mondhatnánk némi iróniával. Viccet félretéve, van egy gondolat, ami ide kívánkozik, és egyre többször fogják Nyugaton emlegetni az emberek:

minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel.