Ide vezettek a brüsszeli szankciók: sok országban az embereknek már a fűtés és az evés között kell választani

Az elhibázott brüsszeli szankciók következtében egyre több országban kell súlyos választást hozniuk az embereknek. Aközött kell dönteniük, hogy egyenek vagy fűtsenek. Brüsszel nem hajlandó felülvizsgálni az energetikai szankciókat, holott Oroszország nem gyengült - sőt, erősödött -, az Európai Unió gazdasága viszont a totális összeomlás szélére került. A gáz ára soha nem látott mértékben drágul, folyamatosan dőlnek meg az eddig elképzelhetetlennek tűnő rekordok, és továbbra sem látni, hogy az orosz energia nélkül hogyan akarja megoldani az Unió a problémát, pedig a tél közeleg, és számos országban lehetetlennek tűnik megfelelő szintre feltölteni a tározókat. A magyarországi baloldal, a globalista baloldalhoz hasonlóan viszont továbbra is elhivatott a szankciók mellett, egyértelmű, hogy a háború árát a magyarokkal akarják megfizettetni.

Európában a napokban újabb történelmi csúcsra emelkedett a gáz ára, és jelenleg semmilyen jel nem utal arra, hogy a folyamat egyhamar megfordulna. Múlthét pénteken a legnagyobb európai gáztőzsdén (TTF) 1 MWh-nyi gáz ára elérte a 343 eurót, ami elképesztő növekedés az egy évvel korábbi 27 euróhoz képest.

A gázárat tovább emelte a Gazprom friss bejelentése, amely értelmében az orosz fél 3 napra leállítja a gázszállítást az Északi Áramlat 1-en, mivel karbantartási munkálatokat kell végezniük a Siemens vállalattal közösen. Aztán

pénteken délután bejelentették, hogy nem három napra állítják le, hanem határozatlan időre.

Az augusztus katasztrofális volt az energiahordozók árnövekedésének területén, de a folyamat már sokkal előbb elkezdődött.

Nem sokkal az orosz-ukrán háború kitörését követően márciusban rekordmagasra kúszott a gáz ára, a szankciók bevezetése után júliusban újabb csúcsot döntött, most pedig megállíthatatlanul növekszik.

Az európai államok egymással versengenek azért, hogy a télre megfelelő szintre fel tudják tölteni a tározókat, ez pedig további nyomást helyez a gáz árára. Alexander De Croo belga miniszterelnök ezzel kapcsolatban meglehetősen borús jóslatot tett. Szerinte ugyanis nemcsak az idei tél lesz rendkívül nehéz a kontinens számára, hanem a következő 5-10 tél is, vagyis hosszan tartó válságra készül.

Kemény tél elé néz Európa Forrás: Shutterstock

A gáz hiánya azonban nem az egyetlen probléma, mivel a tárolással is komoly nehézségek adódnak. Az Európai Uniónak jelenleg 100 milliárd köbméter gáz tárolására van lehetősége, ami csak a negyede a blokk éves, 400 milliárd köbméteres fogyasztásának. Ennek következtében több országban is drasztikus megoldások születnek annak érdekében, hogy legalább 15 százalékkal vissza tudják szorítani a fogyasztást.

Nemrég pedig arról kezdtek el beszélni egyre többen az Európai Unió vezető politikusai közül, hogy egyenesen be kellene fagyasztani a gázárakat. Tinne Van der Straeten belga energiaügyi miniszter mellett Karl Nehammer osztrák kancellár is hasonló javaslatot tett. Szerinte be kell fejezni az energetikai piacon zajló őrületet.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig arra beszélt, hogy strukturális, vészhelyzeti változtatásokra van szükség az elszabadult energiaárak megfékezésének érdekében.

Van der Straeten árstopos javaslata a belga energiaügyi miniszter szerint 770 euróval csökkentené az egy háztartásra nehezedő árnyomást. A valóság viszont az, hogy a mostani helyzet azért állt elő, mert Brüsszel ideológiai alapon, a blokk érdekeit figyelmen kívül hagyva szankcionálja az Oroszországból érkező energiahordozókat, pedig az orosz gáz tavaly az Európába importált gáz 40 százalékát tette ki.

Ráadásul Oroszország bejelentette, hogy ha nem piaci áron veszik a gázt, akkor nem ad. Vagyis jelenleg ott tartunk: gázárplafont vezetne be az Unió, de nem lesz gáz, amire ezt alkalmazni lehet.

Brüsszel már követné a magyar utat, de megint kapkod Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

A Reuters kiemeli, hogy az elmúlt 12 hónapban az európai gázár 550 százalékkal emelkedett, Nagy-Britanniában pedig csak októberben 80 százalékkal fog növekedni, ezt már az Ofgem is jelezte. Így egy átlagos brit háztartás éves szinten 3549 fontot lesz kénytelen rezsire költeni, ami még számukra is hatalmas kiadást jelent. Szintén fontos megjegyezni, hogy átlagosan a britek fizetésük 10 százalékát fogják elkölteni a rezsire, ami a 70-es és a 80-as évek eleje óta a legmagasabb mért adat.

Az Európai Unión belül az olasz és a német családokat sújtják a leginkább az elszabadult energiaárak.

Egy átlagos olasz már a fizetése 5 százalékát költi el rezsire, 2019-ben ez az arány még csak 3,5 százalék volt. Németországban, Európa legjelentősebb gazdaságában egy év alatt 78 százalékkal emelkedett a rezsiszámla.

Ercan Erden frankfurti lakos a Reutersnek elmondta, hogy

a drasztikus áremelkedés miatt már a munkahelyén szokott zuhanyozni és ott is borotválkozik meg.

Azzal kapcsolatban is egyre több beszámoló érkezik nyugati országokból, hogy az embereknek már az étkezés és a fűtés között kell választaniuk.

A mostani helyzet egyértelműen a nyugati szankciók hatásának tudható be, ahelyett viszont, hogy Brüsszel felülvizsgálná azokat, inkább ideológiai szempontok alapján az európai lakosokkal akarják megfizettetni a szomszédunkban zajló háború árát, holott jól látszik, hogy a szankciók ebben a formában nem fenntarthatóak.

Még mindig kérdéses, hogy lesz-e elég gáz télen Európában Forrás: AFP/Ina Fassbender

Németországban az elhibázott szankciók következtében kialakult energetikai krízis miatt már arra kényszerülnek, hogy limitálják az épületek fűtését és hűtését, másutt pedig a közvilágítást kapcsolják le éjszaka. Spanyolországban, Görögországban és Olaszországban a légkondi használatát limitálták, annak ellenére, hogy óriási hőhullám söpört végig Európán a nyáron, ezek az országok pedig egyébként sem a hűvös nyári időjárásról ismertek.

A hazai baloldal, a globalista brüsszeli baloldallal közösen továbbra is kitart a szankciók mellett, hiába fenyegeti rég nem látott veszély Európát.

Márki-Zay Péter bukott miniszterelnök nemrég például beismerte, hogy továbbra is feltétel nélkül támogatja a szankciókat, amelyek Oroszországot nem gyengítették meg, Európát viszont romba döntötték. Márki-Zay a Tranziton arról beszélt, hogy a szankciók működnek és nincs közük a dráguláshoz. Emellett kijelentette, hogy a benzinárstopra és az élelmiszerárstopra nincs szükség.