Gyurcsány Ferenc feleségének energia- és rezsiügyi árnyékminisztere annak ellenére támogatja az Oroszország elleni szankciókat, hogy nyilvánosan elismerte, ezek a lépések rontják a gazdasági helyzetet. Varjú László az ATV-ben márciusban úgy fogalmazott: „Hát ugye nemcsak Magyarország és nemcsak az ellenzék, de ugye az Európai Unió, illetve az Európai Parlament is dönthetett arról, hogy márpedig azok a beruházások és azok az érdekeltségek, amelyek Magyarországot összekötik Oroszországgal, ott szankcionálni kell, és lépni kell." A DK-s politikus azt is felvetette a szankciók egyik fontos elemeként, hogy a Magyarországon élő letelepedési kötvénnyel érkezett 1200 orosz állampolgár hívja fel Putyin elnököt és „mondja meg, hogy fejezze be azt, amit Ukrajna ellen csinál."
Sőt, ennél is tovább ment Varjú, mert úgy folytatta a gondolatsort: „egyébként ilyen szempontból természetesen sokkal súlyosabb lépéseket is lehet ennél tenni. De azt gondolom, hogy az 1200 ember vizsgálatát el kell végezni. Ez a magyar kormány, a magyar parlament feladata."
Gyurcsányék árnyékminisztere az itt élő oroszok vegzálása mellett támadta a paksi atomerőmű kettes blokkjának megépítését célzó beruházást is. Szerinte Paks II-nél „a láthatóan óriási kiszolgáltatottság Oroszország felé csökkenthető azáltal, hogyha egyébként nem velük akarja megépíttetni, vagy nem ezen keretek között kívánja megvalósítani. Erre szükség volna. Ezt kellene tennie az Orbán-kormánynak" – fejtegette a műsorban Varjú László.
Mindezek után az ATV egyik szeptemberi műsorában elismerte, hogy a szankciók rontják a a gazdasági helyzetet, de ennek ellenére rossznak tartja a magyar kormány szankcióellenes hozzáállását. A szankciók megítélésére vonatkozó újságírói kérdésre úgy felelt: „Az általában a helyzetet, mondhatnám, gazdasági értelemben rontja. De, ami ennél nagyobb baj, hogy Oroszország háborúja, az bebizonyította azt, hogy Oroszország kiszámíthatatlan és megbízhatatlan partner, mert, ha ő szállítja a gázt, akkor egyszer csak úgy gondolja, hogy most nem szállítja. Egész Európának végig kell gondolnia azt, hogy hogyan gondolkodik a jövőben erről. Ezt megtette, és lényegében azt az átállási időszakot éljük meg, ami lényegében azt az energiaháborút hozta, amiben mi magunk is benne élünk. Magyarország ezt ilyen szempontból, sajnos ezt a háborút ilyen szempontból rosszul csinálja."
A DK rezsiügyi minisztere évek óta ágál a rezsicsökkentés ellen, amit rendszerint „rezsihazugságnak" nevez a felszólalásaiban és Facebook-bejegyzéseiben. Legutóbb kedden este a Szeged Televízióban Varjú László azt állította, hogy a kedvezményes áram és földgáztarifa csak a fogyasztók negyedét érinti, a többiek „rettegnek", hogy mennyi lesz a számlájuk. Miközben tehát Gyurcsányék rezsiügyi árnyékminisztere évek óta tagadja a rezsicsökkentést, ezzel a nyilatkozatával elismerte, hogy mégis létezik rezsicsökkentés, nem is kevés, hiszen a háborús uniós szankciók miatt bekövetkezett energiaválság következtében kényszerű módosítás előtt mindenki jóval a piaci ár alatt kapta a gázt és az áramot, mivel korábban nem volt fogyasztási limit, bármennyit használt egy háztartás, akkor is kedvezményes tarifát fizetett. Augusztustól ugyan módosult a rendszer, de a piaci árakhoz képest a magyar kormány Európában ma is a legnagyobb segítséget nyújtja, amivel minden család átlagosan 181 ezer forintot spórol havonta.
Folytatjuk.