Önnek a miniszteri és az uniós biztosi pozíció sem ismeretlen. Mik a tapasztalatai a miniszteri kinevezése óta, és mit tart a legnagyobb kihívásnak a mostani munkájában?
Az én esetemben viszonylag könnyű azonosítani a legnagyobb kihívást, mert nekem meg kellene szereznem azt az európai uniós forrást, aminek a későbbi hasznosításáért felelős vagyok. Területfejlesztési miniszter a munkám megnevezése, de alapvetően két nagy területért felelek. Egyrészt az európai uniós források felhasználása, ennek figyelemmel kísérése, illetve azon garanciák érvényesítése, amelyek lehetővé teszik, hogy Magyarországon átlátható módon és hatékonyan költsük el az európai uniós forrásokat. A másik terület a területfejlesztés, azaz annak az eszközrendszernek a kialakítása, ami lehetővé teszi azt, hogy az ezt követő európai uniós, több éves pénzügyi kerettervben már a fejlesztési forrásokat a régiók adott esetben eltérő igényeinek megfelelően tudjuk használni.
Természetesen most jelen pillanatban mindkettőt megelőzi az a legnagyobb kihívás, hogy az európai uniós forrásokkal kapcsolatos tárgyalásokat sikerre vigyük, és Magyarország megkapja az őt megillető forrásokat.
A magyar kormány megküldte válaszát az Európai Bizottságnak az úgynevezett költségvetési kondicionalitási eljárásban. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón azt mondta, hogy olyan választ tudtak megküldeni a Bizottságnak, amelyben a testület összes javaslatával kapcsolatban közös álláspontra jutottak. Meddig kell válaszolnia a Bizottságnak, és milyen válaszra számít a kormány?
Abban bízunk, hogy a végső, hivatalos válasz szeptember második felében megszületik, de előtte talán már informálisan kapunk jelzéseket, hiszen itt valójában egy folyamatos tárgyalássorozatról van szó, ami egyrészt a jogállamisági feltételrendszerrel kapcsolatos eljárás lezárását célozza.
Tehát az a célunk, és az elején is az volt a célunk, hogy olyan garanciákat nyújtsunk, illetve olyan megállapodásokra jussunk, amelyek lehetővé teszik, hogy az Európai Bizottság uniós forrásokkal kapcsolatos aggályait eloszlassuk, és lezárják a jogállamisági feltételrendszerrel kapcsolatos eljárást.
Ez nyitja meg ugyanis a megállapodás lehetőségét a másik két területen, egyrészt a partnerségi megállapodást érintő (operatív programokat lehetővé tevő) és az újjáépítési alaphoz kötődő (nemzeti terv elfogadását lehetővé tevő) tárgyalásnak. Abban bízom, hogy
szeptemberben egy nagyon intenzív tárgyalás révén sikerül lezárni a már említett eljárást, és rá tudunk fordulni a másik két eljárás finishére. Ezután kezdődhet meg valójában az uniós forrásokkal kapcsolatos tárgyalás.
A kormány valóban az uniós források egy részéből finanszírozná a pedagógusok béremelését?
Ez megfelel a valóságnak, de nem egyszerűen arról van szó, hogy mi pedagógus béremelésre kértünk volna pénzt az Európai Bizottságtól, hanem arról, hogy az újjáépítési programon belül, illetve az operatív programok egy részében is vannak olyan elemek, amelyek összességében a magyar oktatási rendszer korszerűsítését célozzák intézményi szempontból. Ehhez hozzátartozik a pedagógusok, tehát a pedagógus életpálya és hivatás megbecsültségének javítása, így részelemként valóban ott van a magasabb fizetés is, amelyet
az Európai Bizottság a tárgyalások alapján most úgy néz ki, hogy elfogad, és támogathat is. Tehát amennyiben megszületik a végső megállapodás, akkor kapunk ehhez forrást a Bizottságtól.
A lengyelek június óta várják, hogy megkapják a koronavírus utáni helyreállítási alapból azt a 35 milliárd eurós csomagot, melyet Brüsszel meg is ígért nekik. Az Európai Unió több kikötést is eszközölt, melyek végrehajtása után folyósítja az összeget, ám utóbbi még nem történt meg. Andrzej Duda lengyel elnök nemtetszésének adott hangot, a Radio ZET-nek nyilatkozva elmondta, hogy az Európai Bizottság megszegte ígéretét. Megtörténhet ez a forgatókönyv Magyarország esetében is?
Valóban van egy vita Lengyelország és az Európai Bizottság között arról, hogy Lengyelország teljes egészében teljesítette-e azokat a feltételeket, amelyeket az Európai Bizottság támasztott.
A mi helyzetünk egy kicsit más, és a legutóbbi válaszlevelünkben a testület összes javaslatával kapcsolatban sikerült közös álláspontra jutni, a hosszú és intenzív egyeztetéseknek köszönhetően.
Ezért abban bízom, hogy ez a lengyel forgatókönyv nem kerül szóba Magyarország esetében, és a Bizottsággal meg tudunk úgy állapodni, hogy az idei év folyamán aláírjuk a megállapodásokat, így az első, tényleges források meg is érkeznek az év végén, jövő év elején.
Ön korábban azt mondta, hogy készek lettek volna megvizsgálni az Európai Ügyészséghez való csatlakozás kérdését – noha ennek alkotmányossági és egyéb problémái is lennének –, de ez végül nem merült fel a Bizottság részéről. A baloldal évek óta hangoztatja, hogy csatlakozni kellene az Európai Ügyészséghez. Mi ebben most a kormány álláspontja?
Jelen pillanatban nincs ügy, az Európai Bizottság továbbra sem kéri, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez.
Mi kezdettől fogva nyitott pozíciókkal mentünk a tárgyalásokba, mindig azt mondtuk, hogy minden észszerű kompromisszumot hajlandóak vagyunk megfontolni. Azt kell megnézni, hogy megéri-e csatlakozni.
Jelen pillanatban a magyar Legfőbb Ügyészségnek van egy együttműködési megállapodása az Európai Ügyészséggel, amelyet maga az Európai Ügyészség vezetője minősített úgy, hogy
kiváló együttműködést tesz lehetővé, sokkal kiválóbbat, mint számos, egyébként az Európai Ügyészségben részt vevő ország bűnüldöző szervével.
Tehát van egy jó partneri együttműködés anélkül is, hogy csatlakoznánk, és ráadásul ez nem elvárás, így ez most nincs napirenden.
AZ INTERJÚ A KÖVETKEZŐ OLDALON FOLYTATÓDIK! LAPOZZON A FOLYTATÁSÉRT!