A vádirat szerint a hattagú számlagyár 2015 áprilisától 2020 decemberéig gazdasági társaságok széles körét szolgálta ki fiktív számlákkal annak érdekében,
hogy azok az általános forgalmi adófizetési kötelezettségüket jogosulatlanul csökkentsék.
A számlagyárat irányító férfi határozta meg, melyik cég nevében mikor, kinek állítanak ki számlát el nem végzett szolgáltatásról vagy termékértékesítésről. A hamis számlákon legtöbbször reklám tevékenység szerepelt, de a megrendelő cégek igényeinek megfelelően akár búgócsiga vagy szoftver értékesítésről, olykor fémipari termékek gyártásáról is készültek ilyenek. A törvényes működés látszata érdekében a számlagyárat irányító férfi két weboldalt is létrehozott, amelyeken a fiktív számlákat befogadó cégek logóit elhelyezte,
amivel azt hitte, igazolni tudja a kiszámlázott többmilliós hirdetési tevékenység elvégzését.
A bűncselekmények elkövetésében részt vett a férfi barátnője is, akivel több céget alapíttatott és felkérte azok bankszámlái feletti rendelkezésre.
Más bűntársai cégalapításokkal és fiktív számlák kiállításával, de a bankszámlára érkező pénzek felvételével is segítették a számlagyár működését. A fiktív számlákat felhasználó vevők a számlákon szereplő összegeket átutalták.
Ezeket a számlagyár vezetője készpénzben felvette és visszaadta a számlabefogadó cégek képviselőinek – az ügy további 14 vádlottjának.
A számlagyár a működéséhez 16 céget használt fel és 20 társaság részére számlázott,
összesen több mint 273 millió forint vagyoni hátrányt okozva a költségvetésnek.
Az ügyészség a vádlottakat üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalással és hamis magánokirat felhasználásával vádolja, amiért 16 emberrel szemben börtönbüntetés, 4 emberrel szemben pénzbüntetés kiszabását indítványozta. Emellett az áfa csalásban részt vevő gazdasági társaságokat is pénzbírsággal büntetnék. A bűnszervezet és vevői sorsáról várhatóan a Kecskeméti Törvényszék bírója fog dönteni.