Három külföldi adományozó szervezet biztosan feltűnik az egykor baloldali politikai aktivistaként, most műsorvezetőként ténykedő Gulyás Márton által alapított Partizán mögött.
A médiavállalkozás hátterében működő Partizán Rendszerkritikus Tartalomelőállításért Alapítvány 2021-re vonatkozó pénzügyi beszámolója ugyan nem ad arra lehetőséget – lévén, nincs közhasznúsági jelentési kötelezettsége –, hogy részletes betekintést nyerjenek az olvasók a szervezet működésébe, ezáltal a nemzetközi donorok kilétére. Csak arra lehet támaszkodni, amit eddig Gulyásék bevallottak:
A Partizán átláthatóságán van mit javítani, ezt maga Gulyás Márton ismerte be minap a Telexnek adott interjújában, amelyben az is elhangzott: jelenleg nincs veszélyben a működésük. Annak ellenére sem,
hogy a Patreon felületéről érkező mikroadományok csupán a bevételek harmadát-negyedét teszik ki.
Az a növekedés és bővülés tehát, amit épp a 2022-es országgyűlési választások előtt könyvelhetett el a Partizán, elsősorban a külföldi adományozóknak, donoroknak köszönhető, ezek bevonzásában pedig jelentős szerepe van Gulyás személyének. Ezt jól mutatja, hogy a 2018-as kampányban is hasonló forgatókönyv alapján történt Gulyás aktuális csatornájának a finanszírozása, csak akkor a Közös Ország Mozgalom és a Slejm-csatorna mögött álló Közös Ország Alapítvány háza táján kellett keresni a pénzeket. Ahogy már megírtuk, a Közös Ország Alapítványba Gulyás felbukkanása után jött a külföldi pénz, Gulyás lelépését követően viszont a nemzetközi donorok is leléceltek.
A Partizán három donorja közül ez a szervezet a legfiatalabb, tavaly alakult. Küldetésükről úgy vallanak, szeretnének előmozdítani tisztességes társadalmakat, pluralista demokráciákat olyan európai nonprofit szervezetek támogatásával, „amelyek e közös cél érdekében dolgoznak".
Az NGO alapítója az a Daniel Sachs svéd üzletember, aktivista, aki tagja többek között a Soros György-féle Open Society Foundations globális menedzsmentjének. Illetve tisztséget vállal az European Council on Foreign Relations elnevezésű agytrösztnél is, ahol ott ül még
Ha már a DatAdat előkerült, a tanácsadással, adatszolgáltatással, kampánytechnológiával foglalkozó vállalathoz köthető – Bajnai és Dessewffy mellett – Ficsor Ádám és Szigetvári Viktor is. Előbbi a titkosszolgálatokért felelős minisztere, utóbbi tanácsadója, kabinetfőnöke volt Bajnainak, de államtitkári pozíciót is betöltött 2010 előtt.
Gulyás Márton egyébként azt is elejtette, együttműködtek a DatAdattal az országgyűlési választások idején. Vagyis a Partizánt egy olyan külföldi szervezet, a The Foundation for Democracy and Pluralism támogatta, amelynek vezetője,
Daniel Sachs egy körbe tartozik Soros Györggyel, Bajnai Gordonnal vagy éppen Gyurcsány Ferencnével.
Másképpen fogalmazva: egy olyan hálózat rajzolódik ki, ahol nem csak közvetve, de közvetlenül is kimutatható a kapcsolat a Gulyás-féle Partizán, a Bajnaihoz köthető DatAdat és a Soros-hálózat között.
Gulyás Mártonék második támogatója egy ismert külföldi NGO, amely tekintélyes erőforrásokkal bír. A German Marshall Fund of the United States alapítását 1972-ben jelentette be Willy Brandt volt NSZK-államfő a Harvard Egyetemen, a második világháború utáni újraépítést segítő amerikai program, a Marshall-segély elindulásának huszonötödik évfordulóján. A washingtoni központú, de berlini, belgrádi és bukaresti irodával is bíró szervezet célja eljuttatni azt az üzenetet, hogy az Egyesült Államok és Európa „együtt erősebb", ezért támogatnak demokráciapárti, emberi jogokat védő civil és egyéb kezdeményezéseket.
A German Marshall Fund donorlistáján ott szerepel az Európai Unió több intézménye, svéd hivatalok, amerikai nagykövetségek, techcégek, segély-, fejlesztési alapok mellett Soros György alapítványa is,
így a Partizán közvetve akár a Soros-hálózat forrásaihoz is hozzáférhetett.
A Partizán legsejtelmesebb donorja a National Endwoment for Democracy (továbbiakban: NED) elnevezésű szervezet. A NED meglepő módon a saját oldalán vall történetéről, létrehozásuk okát pedig egészen a második világháború végéig vezetik vissza, amikor is az USA politikai döntéshozói titkos eszközökhöz folyamodtak, tanácsadókat, illetve pénzeszközöket küldtek európai médiumok, pártok támogatására. Csakhogy, amikor az 1960-as évek végén kiderült,
hogy néhány, az európai politika befolyásolásában résztvevő amerikai szervezetet titokban a CIA finanszírozott,
a Johnson-adminisztráció úgy döntött, hogy inkább egy köz-, valamint magánadományokból működő mechanizmuson keresztül támogatja az Európában végzett tevékenységet. E folyamat részeként, kvázi a CIA-finanszírozás kiváltására született meg a National Endowment for Democracy is, amely gyakorlatilag az amerikaiak által meghirdetett demokráciaexportot pénzeli, és mint jeleztük, Gulyásék előválasztási roadshowját is ez a szervezet fizette.
Gulyás Márton és az ellenzéki miniszterelnök-jelölt is bevallotta: nemzetközi, amerikai pénzek érkeztek hozzájuk. A Partizán mögött egyértelműen kimutatható Soros György formális és informális hálózata, a YouTube-csatorna pedig saját bevallása szerint is szövetkezett a Bajnai Gordonhoz köthető kampánytechnológiai vállalattal: a DatAdattal.
A nemzetközi, tengerentúli donorok éppen a parlamenti voksolásokat megelőző évben tűntek fel a Partizán és MZP szervezete mögött. Ezek segítsége kellett minden bizonnyal ahhoz, hogy mind a Partizán, mind a Mindenki Magyarországa Mozgalom intenzív kampányt folytathasson 2021 őszén, 2022 tavaszán.
Bajnai – akiről az exkormányfőt a Wallis-csoportból vélhetően jól ismerő Gansperger Gyula azt mondta, ő a külföldiek embere –
mellett üzlettársai, bizalmasai úgyszintén feltűntek a kampányban. Ficsor Ádám, Szigetvári Viktor a kampánytechnológiai céggel, Korányi Dávid az Action for Democracy nevű kezdeményezéssel, ami „információterjesztés" céljából gyűjtött pénzadományokat Márki-Zay mozgalma számára.
Innen nézve már nem véletlen, hogy Márki-Zay Péter, az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltjeként állandó vendége volt a Partizánnak. Ahogy az sem meglepő, hogy Bajnai, majd később az emberei is feltűntek előbb Karácsony, majd Márki-Zay Péter mögött.