Bár az Európai Uniónak óriási károkat okoznak az Oroszország elleni gazdasági szankciók, a baloldal az ukrajnai háború kitörése óta a szigorítások kiterjesztését követeli. A földgáz és a kőolaj embargóját is sürgetik, holott ezen szállítmányok leállítása az európai gazdaság teljes összeomlásához vezetne, mint ahogy erre számos szakértő mellett a magyar kormány és a gazdasági élet szereplői is felhívták a figyelmet.
Karácsony Gergely párttársa, Kocsis-Cake Olivio a fegyveres konfliktus kitörése után mindössze néhány nappal már az orosz gázcsapok elzárását követelte.
Hát ugye Oroszország egy energia-nagyhatalom. Abból van pénze háborúzni, úgy tűnik, hogy drágán adja el az energiát. Ha (ennek megakadályozásához) az kell, hogy szankciókkal sújtsák az energiahordozókat is, amiket Oroszország (szállít), akkor ezt is meg kell lépni. Ezt a forrást el kell tekerni, el kell zárni
– fogalmazott az ATV adásában március elején.
Hasonló véleményt képviselt Jávor Benedek, Karácsony brüsszeli képviselője, aki szintén márciusban vélte úgy, hogy az energiaszektort is szankciókkal kellene sújtani.
Hozhatunk, és hoznunk is kell további szankciókat Oroszország ellen, az eddig nem érintett területekre, így az energiapiacokra is kiterjesztve a korlátozásokat. (...) a mostani szankciók elégtelenek, kiterjedtebb, átfogó gazdasági nyomás kell, amely az energiapiacokat is érinti
– jelentette ki az egykori LMP-s, aki ráadásul annak is tudatában volt, hogy az intézkedések milyen károkat okoznának, hiszen ahogy fogalmazott:
Ez fájni fog Európának, különösen azoknak az országoknak, amelyek szoros függésben vannak Oroszországgal vagy jelentős üzleti érdekeik vannak. A költségek magasak. Megfizetjük a tanulópénzt azért, mert nem tanultunk a történelemből.
A Jobbik elnöke, Gyöngyösi Márton egyenesen a leghatékonyabb eszközöknek nevezte a gazdasági szankciókat, amelyeket szerinte az atomenergiára is ki kellene terjeszteni. – Teljes az egyetértés abban, hogy a gazdasági szankció(csomag) a leghatékonyabb eszköz az orosz agresszió leállítására. A javasolt szankciók jók és hatékonyak. (...) Oroszország az elmúlt hetekben bebizonyította, hogy megbízhatatlan partner, az energiára pedig kizárólag politikai eszközként tekint.
Éppen ezért a nukleáris energiát is szankcionálni kell. (...) Ideje a paksi szerződést is felmondani, a Roszatomot pedig kitiltani az EU egész területéről!
– követelte egy májusi Facebook-bejegyzésében Gyöngyösi.
Az viszont már nem érdekli az időközben a Jobbik elnökévé választott politikust, hogy az energiaembargó milyen nehézségeket okozna az embereknek, ugyanis elfogadhatatlannak nevezte, hogy Magyarország a gázszámlákon aggódik. – Az ukránok most, amikor egy [az 1956-os forradalomhoz] hasonló háborút vívnak a saját szabadságukért, függetlenségükért, és a Nyugat támogatja őket, akkor Magyarország a száját húzza és a gázszámlán morfondírozik, hogy az most több lesz-e vagy kevesebb – mondta egy szeptemberi videóban. Ugyanezen a felvételen azt sulykolta, hogy a szankciók működnek, s hogy az ezzel ellentétes állítás propaganda. – Tehát a szankciókat fokozni kell – vonta le a következtetést Gyöngyösi.
Egy másik jobbikos, Lukács László György is úgy vélte: attól, hogy az emberek a bőrükön érzik a szankciók hatását, azok még jól működnek. A Momentum pedig arra hivatkozva ünnepeltette a szankciókat, hogy az orosz gazdaság állítólag már padlóra is került azok következtében. – A szankciók működnek! Az uniós szankciók miatt az orosz gazdaság romokban! Az orosz GDP 40 százalékát kitevő vállalatok hagyták ott Oroszországot a szankciók miatt. Magas, 22 százalékos fogyasztói infláció mellett nyolc százalékkal esett vissza a lakosság fogyasztása a háború kitörése óta – áll a liberális párt szeptember végén kelt Facebook-bejegyzésében. Gelencsér Ferenc pártelnök pedig a parlamenti felszólalásában fejtett ki hasonló álláspontot.
Szintén nem hazánk és a magyarok érdekeit követve értékelte a szankciókat Mellár Tamás. A Párbeszéd Magyarország politikusa ugyanis arról értekezett az ATV október 4-i műsorában, hogy az Oroszország ellen hozott intézkedések „erkölcsileg fontosak, függetlenül attól, hogy milyen hatást fejtenek ki. Tehát az, amikor mi szankciókat vetünk ki, annak az első elemének mindenképpen egy ilyen erkölcsi kiállásnak kell lenni, függetlenül attól, hogy ennek aztán milyen hatása vagy eredménye lesz. A másik pedig az az, hogy a szankciók igenis elérik nagyjából a hatásukat".
A baloldal lobbitevékenysége ellenére
a magyar kormánynak sikerült elérnie, hogy a behozatali tilalom ne érintse a csővezetéken érkező olajat, hazánk ellátása biztosított ebből az energiahordozóból.
Földgáz tekintetében pedig az EU-nak még erősebb a függősége Oroszországtól, így ebben a kérdésben Brüsszel nem lett vevő a baloldal öngyilkos elképzeléseire. Igaz, Oroszország pusztán a szankciók lebegtetése miatt több gázvezetéket elzárt, vagy egyszerűen csökkentette a szállítás volumenét. Ez alól kivétel a Török Áramlat, amely jelenleg is normál kapacitással működik, s amelyen keresztül Magyarországra is érkezik a földgáz. Az elmúlt időszakban a hazai gáztárolók töltöttsége meghaladta a 70 százalékot, s ebből a mennyiségből szükség esetén több hónapra fedezhető a lakossági és az ipari fogyasztás energiaigénye.