Az Európai Parlament azt közölte szerdán, hogy többek között javaslatot vár az Európai Bizottságtól a vezetéken keresztül, elsősorban Oroszországból importált földgáz megfelelő árplafonjára. Mit jelenthet majd ez a gyakorlatban?
Több javaslat van az asztalon, és ha születik is egy megállapodás, akkor Magyarország, egészen pontosan a közép-európai országok feltehetően a vezetékes gázra megint felmentést kérnek, bár ez most több országot is érinthet, mert az olaszok és az osztrákok is vezetéken kapják Ukrajnán keresztül a gázt. Könnyen előfordulhat, hogy minimum Magyarország felmentést fog kérni a vezetékes gázra, úgy, ahogyan az olaj esetében tette ezt. Egy javaslat szerint
az áramtermeléshez használt gázra ársapkát akarnak bevezetni, tehát nem az összes gázra, csak, ami az áramtermeléshez szükséges.
Ez Spanyolországban már működik, ott 40 euróba kerül az erőművi gáz megawattóránként, és a világpiaci árhoz képest a különbözetet a spanyol állam finanszírozza. Az uniós javaslat esetén ahhoz, hogy ez működőképes legyen, a finanszírozást valahonnan biztosítani kell, ez viszont problémás.
Olyan javaslat is van, hogy egy beszerzési kartellt hozzanak létre: mert ahogyan van olaj-OPEC kartell, ami eladói kartell, úgy akarnak egy vásárlói kartellt is, hogy nagy tételben vásárolhasson az Unió gázt, és úgy olcsóbb lenne, de nincs kitől, mert a katariak, norvégok nemigen tudnak többet adni.
Az oroszokon kívül nem nagyon van, aki többet tudna adni, ráadásul azzal, hogy felrobbantották az Északi Áramlat vezetéket, az oroszok sem tudnak már annyit szállítani.
Ha már megemlítette, hogyan értékelhető az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantásának ügye?
Annyit tudunk, hogy egy 70 méter mélyen, egy stabilan megépített vezeték felrobbantásához állami szereplőre volt szükség. Azt még nem tudjuk, hogy melyik állam tette. Az köztudott, hogy az amerikaiak fenyegettek még január-február tájékán, hogy „megvannak az eszközeik" arra, hogy megakadályozzák a létrejöttét. Joe Biden elnök és Victoria Nuland, az Egyesült Államok külügyminisztériumának politikai ügyekért felelős államtitkára személyesen fenyegetőztek.
Bárki is felelős a robbantásért, az kész tényeket akart teremteni. Nagyjából évi 100-110 milliárd köbméternyi gáz érkezett azon a négy csövön, amiből most egy cső maradt, és feltehetően ezentúl 25 milliárd köbméternyi érkezhet rajta keresztül.
Ezzel lecsökkentették az orosz gáz mennyiségét, és ezáltal tartósan magas marad a gáz ára. Harmadik szempont, hogy ezzel igazából rögtön versenyképessé tették a cseppfolyósított gázt, ami Amerikából és Katarból jön. Negyedik szempont, hogy jobban rákényszerítik Nyugat-Európát a technológiaváltásra, mivel ha nincs olcsó orosz gáz, akkor elő kell venni a fiókból a zöldhidrogén terveit, tehát más alternatívát kell keresni. A technológiaváltás így most sürgősebbé vált, miután nincs elég orosz gáz.
Ha tovább bővítik a szankciók körét, az hogyan befolyásolhatja az európaiak mindennapjait, és hogyan hathat a gazdaságra, az infláció mértékére?
Csak a gázvezetékek felrobbantása egy tartósan magas energiaárat hozott, de januártól leáll az orosz olaj importja. Magyarországon nem, mert kaptunk felmentést a vezetéken érkező orosz olajra.
A jövőben viszont a tartósan magas energiaárakra kell berendezkedni, emiatt egy tartósan magas szankciós felárra, ami azt jelenti, hogy az infláció is magas marad. A magas infláció miatt az államadósság elinflálódik, és a technológiaváltási kényszer nagyobb lesz.
Még egy következmény, hogy még több kormány fog megbukni. Tehát egy politikai instabilitás is várható, főleg azokban az európai országokban, ahol szivárványkoalíciók kormányoznak. Ez egyértelműen nem kedvez a probléma megoldásának.
Az új olasz kormány mennyiben lehet szövetségese a magyar kormánynak a szankciók terén? Mennyire van jelentősége a hamarosan induló Nemzeti Konzultációnak, és annak eredménye mennyiben helyezhet nyomást a brüsszeli vezetőkre?
A Nemzeti Konzultáció kiemelten fontos, mert most következik a legnagyobb csata, ugyanis
a németek azt szeretnék, hogy térjünk át a szankciók terén a többségi szavazásra, azért, hogy kivegyék a kezünkből a vétó lehetőségét. Ezt mi, magyarok nem szeretnénk, de mások sem, ezért is fontos a Nemzeti Konzultáció.
Az olaszok esetén fontos kiemelni, hogy Meloni atlantista, tehát ő támogatja a szankciókat. Ő Ronald Reagant és II. János Pál pápát tekinti politikai példaképeinek. Ronald Reagan, emlékezzünk rá, hogy le akarta győzni a Szovjetuniót. Meloni meg fogja kérni az árát a szankcióknak, de Brüsszelben ki fogják fizetni a GDP 150 százalékos államadósságával rendelkező olaszokat, a francia és az olasz uniós biztosok nyílt levelükben pedig már újabb uniós hitelfelvételt sürgettek. Meloni inkább a jogállamisági mechanizmus, az európai föderalizáció-ellenes vagy gender- és migrációs ügyek esetében számít Magyarország szövetségesének.
A szankciók esetén az is fontos, hogy a görögök, ciprusiak és máltaiak például azt akarják, hogy a tartályhajóikra ne vonatkozzanak a szankciók, mert most ezen országok zászlaja alatt hajózó tartályhajók szállítják az orosz olajat Indiába, és onnan vissza Európába és az USA-ba. Tehát ha szankcionálnák a tartályhajókat, akkor ezt az üzletet elveszítenék, és itt több száz hajóról van szó.
A többségi állami tulajdonú francia villamosenergia-közművállalat, az EDF leányvállalata, az Enedis bejelentette, hogy október 15. és április 15. között távirányítással kikapcsolja a Linky típusú fogyasztásmérővel ellátott ügyfelek elektromos bojlereinek az áramellátását. A programozott áramszünetek hatékony megoldást jelenthetnek a spórolásra?
Ez csak a kezdet, mert az Európai Unió most egy háborús gazdaságra tér át. Tagadják, hogy hadviselő fél lennénk, de valójában az EU immár annak a szélén táncol, és erre az is példa, hogy 15 ezer ukrán katonát akarnak az Unió területén kiképezni.
A szankciók miatt egyre nagyobb hiány van energiából és bizonyos termékekből, és ezek a korlátozások a háborús gazdaságra való áttérés előszobáját jelentik.
A németeknél e hét vasárnap lesznek választások Alsó-Szászország tartományban, és utána a Zöldek biztosan bejelentik majd, hogy maradhatnak az atomerőművek 2024-ig.
Az európaiaknak az a lényeg most, hogy 2-3 évet kell kihúzni takarékossági intézkedésekkel, mert addigra állítják át az energiaszektort.
Több napelem, több szélkerék, több geotermikus energia, atomerőművek stb. Most 2-3 év alatt kell ezt a technológiaváltást felgyorsítani. Igaz, hogy nem lehet befejezni, de el lehet kezdeni, és
a magas ár is segít a spórolásban, ezért is tartják magasan azokat, hiszen ha magas az ár, az ember magától elkezd spórolni.
Ez egy elitprojekt, amit nem az emberek döntöttek el, hanem a globalista elit, mert ez így a klímaváltozás ellen is hatásos. Ha magas az ár, akkor kevesebb fosszilis energia fogy a spórolás miatt, és az segíti a klímacélok elérését.