Szankciós felárat fizetünk Brüsszel miatt

20 October 2021, Mecklenburg-Western Pomerania, Lubmin: View of pipe systems and shut-off devices at the gas receiving station of the Nord Stream 2 Baltic Sea pipeline. Originally, the pipeline for natural gas from Russia was scheduled to go into operation at the end of 2019. In accordance with the EU Gas Directive, a certification process is still underway at the German Federal Network Agency for the recognition of Nord Stream 2 AG as an Independent Transmission System Operator. Nord Stream 2 AG is backed by the Russian gas monopolist Gazprom. Photo: Stefan Sauer/dpa (Photo by STEFAN SAUER / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)

Az orosz–ukrán konfliktus februári eszkalációja óta Brüsszelben összesen nyolc szankciós csomagot fogadtak el, melyek Európa számára rendkívül káros hatással bírnak, hiszen az uniós tagállamok jelentős mértékben kitettek az orosz energiapiacnak, amely hatványozottan igaz a közép- és kelet-európai térségre. A világpiaci árak ily módon történő felhajtása pedig minden egyes tagállamot kedvezőtlenül érint.

Magyarország – a földrajzi és történelmi adottságokból kifolyólag – az eddig életbe léptett energiaszektort érintő szankciók ügyében azt a világos álláspontot képviselte, hogy nem tartja azokat célravezetőnek, mert

valójában nem az agresszornak, hanem sokkal inkább nekünk, európai embereknek és az európai gazdaságnak fáj.

Hazánk, az uniós tagországok egységes fellépését nem akadályozva, azt a lehetőséget küzdötte ki magának, hogy mentesüljön azon döntések végrehajtása alól, amelyek teljesen ellehetetlenítenék az ország energiakereskedelmét Oroszországgal. A tengeri kijárattal nem rendelkező Magyarország a vezetékes orosz gáz- és kőolajexport hiányában ugyanis képtelen lenne rövid- vagy akár középtávon is megfelelő mértékben pótolni ezt a kiesést, ami nemcsak az iparra, hanem a háztartásokra nézve is súlyos következményekkel járna.

Orbán Viktor miniszterelnök a prágai uniós csúcson október 7-én Forrás: MTI/Fischer Zoltán

E mentességnek köszönhetően egyelőre továbbra is biztosított mind az orosz földgáz-, mind a kőolajszállítás Magyarországra, így a tározók feltöltése jelenleg is zavartalan, szemben a nyugat-európai országokkal.

Az Északi Áramlatot célzó szabotázsakció révén pedig kizárólag hazánkba érkezik a korábbi mértékben vezetékes orosz földgáz az Európai Unió területére.

Légifelvétel az Északi Áramlatból ömlő gázról Forrás: AFP/Handout

Az elért eredmények jelenleg annyit tesznek lehetővé, hogy a magyar kormány továbbra is fenntartsa az árstopokat, valamint a rezsicsökkentést az átlagfogyasztás mértékéig. A világpiaci árak azonban egyre növekvő terhet jelentenek Európa, s benne Magyarország számára, ami takarékosságra inti a kormányokat, az önkormányzatokat, és nem utolsó sorban a polgárokat. Ebben az elhibázott brüsszeli szankciós politika kulcsszerepet játszik.

A magyar emberek szankciós felárat fizetnek a villanyért, a gázért, a benzinért és minden egyes megvásárolt termékért, aminek előállításához nélkülözhetetlen lenne az olcsó energia. Az energiaszektort sújtó szankciók nélkül ez a felár csökkenne, vagy megszűnne,

így elkerülhetővé válna, hogy Európa súlyos recesszióba sodródjon.

Mark Rutte holland, Sanna Marin finn, Kiriákosz Micotákisz görög és Alexander De Croo belga miniszterelnök az Oroszország elleni szankciók hatodik csomagjáról tartott kétnapos rendkívüli EU-csúcstalálkozón Brüsszelben, 2022. május 30-án Forrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Világossá vált tehát, hogy

a brüsszeli szankciók nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Oroszország nem feküdt kétvállra, sőt, extraprofitra tesz szert a szankciók és szankciós fenyegetések következtében elszabadult energiaárakból.

A szankciós politika ennek következtében a békét sem hozta el, sőt, a háború elhúzódására lehet számítani. A szankciók kudarcát mutatja az is, hogy a Századvég legutóbbi közvélemény-kutatása szerint a magyarok több mint négyötöde az Európai Uniót és Magyarországot tartja a brüsszeli politika kárvallottjának.

Az emberek joggal érzik magukat becsapva, mert Brüsszel nem ezt ígérte.

Ahhoz, hogy ez megváltozzon, közös európai fellépésre van szükség, amely nem jöhet létre a polgárok megkérdezése és egyetértése nélkül. Akárcsak az illegális bevándorlás esetében, úgy a magyar kormány most is elsőként teszi lehetővé az emberek számára, hogy a nemzeti konzultáció keretében elmondják véleményüket a kialakult helyzetről. Amennyiben a brüsszeli szankciók változatlanul érvényben maradnak – vagy tovább bővülnek, úgy a szankciós felárak a következő években is az európai gazdaság és a mindennapjaink részévé válnak.

Bertha László, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elemzője