Az iskola környéke üres, csendes volt kora reggel, de ahogy közeledett a tanítás kezdete, egyre több diák érkezett és felpezsdült az élet. Többségük - saját bevallása szerint - csak annyit tudott a tegnapi támadásról, amennyi a rendőrség tájékoztatásából kiderült.
Fent voltam a harmadik emeleten, amikor egyszer csak meghallottam a nagy szirénázást. Akkor még nem is tudtuk, hogy mi történt
– mondta az egyik fiú, aztán sietősen bement az épületbe.
A keskeny utca túloldalán egy csoportnyi dohányzó diák ült és minket figyelt.
Amikor az egyik kamasznak megpróbáltuk a kérdéseinket feltenni, arrogánsan, nagyképűen csak ennyit mondott: „Nem nyert, nagyon nem nyert" – aztán beleszívott a cigibe.
A vele lévő lányok láthatóan nem mertek megszólalni. Amikor másokat akartunk megkérdezni a bejárati ajtónál, a fiú a túloldalról odakiabált nekik, hogy
Menjetek tovább, menjetek tovább!
Kiabálása után nem mertek válaszolni. Volt, aki szó szerint beszaladt az iskolába. Látszott rajta, hogy tart agresszív iskolatársától.
Már 8 óra is elmúlt, amikor egy nagyobb társaság érkezett az iskolához. Amikor azt kérdeztük tőlük, tudnak-e segíteni abban, hogy kiderítsük, mi történt itt tegnap, mi vezethetett el egy ilyen, életveszélyes támadáshoz, az egyik lány gyorsan rávágta: "Biztos, hogy nem", egy vele lévő fiú pedig a haját igazgatva szó szerint fenyegetőzni kezdett:
"Jobb lesz, ha nem kerülsz elénk!"
Makai Gábor klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta az Origónak arról beszélt, hogy a bántalmazásnak több formája van, bár az emberek mindig a fizikai erőszakra gondolnak először. Az agresszorok verbális agressziót alkalmaznak akkor, amikor valakit csúfolnak, vagy valakinek beszólnak. Ugyanakkor az is bántalmazásnak tekinthető, ha valakit kiközösítenek.
A bántalmazó szeretne elérni valamit ezzel a magatartással, leginkább félelemkeltéssel, agresszióval törekszik a hatalomra. Próbál olyan erőviszonyt kialakítani, amiben felül van. Az a célja, hogy megszerezze az irányítást, a hatalmat, a többiek álljanak be mögé
– magyarázta a szakember.
A bántalmazott, az áldozat nagyon nehéz helyzetbe kerül, hiszen a hosszan tartó bántalmazásnak személyiségromboló hatása van. Egy idő után képes megkérdőjelezni saját magát, azonosul az áldozati szereppel és leértékeli önmagát. Ennek az lesz a következménye, hogy tehetetlen lesz, nem tudja megoldani a helyzetet, megmarad a szélsőséges stresszben, kialakulhat nála depresszió, és a legrosszabb esetben akár magában is kárt tehet.
Fontos, hogy a tanároknak fel kell tudniuk lépni ez ellen. Nincs kis, vagy nagy bántalmazás. Bántalmazás van, aminek semmilyen formája nem elfogadható és azonnali beavatkozást igényel"
– mondja a pszichológus, majd hozzáteszi, hogy nem szabad kisdolognak venni, vagy ráhagyni a diákra, hogy majd a gyerek megvédi magát. Az áldozat könnyen perifériára szorulhat és még inkább visszahúzódhat egy-egy támadás után.
Makai Gábor szerint, ha a szülő ismeri a saját gyerekét, észre kell, hogy vegye, ha valami történt vele, vagy megváltozott valami a kapcsolatukban. Ha bántják a gyereket, érzelmi változáson esik át, és ez a viselkedésében is érezhető.
Van jó, meg rossz titok, a gyerek nem kell, hogy mindent elmondjon, de ha tud a szüleivel az érzéseiről beszélni, mert olyan a kapcsolatuk, akkor el fogja mondani. Nem szabad őket magukra hagynunk, mert akkor elindul a lavina, elhatalmasodik rajta a depresszió, beszűkül és kiszolgáltatott lesz"
– mondja a szakember, majd hozzáteszi, hogy a visszahúzódás is egy védekezés, így próbálja csökkenteni a benne lévő feszültséget.
Azt is észre lehet venni, ha a gyerek agresszív és bántalmazó.
Aki agresszor lesz, nem egyik napról a másikra válik azzá, az agresszió pedig a problémamegoldó stratégiái közé tartozik, mert egyes diákok azt hiszik, ezzel elérik, amit akarnak.
"Ha kell a csoki, akkor elveszem. Megtanulta, hogy elvehet bármit" – mondja a pszichológus, aki szerint az ilyen gyerekeknek az élete részévé válik az agresszió. Mindezt érzékelnie kell a környezetének. Észre kell vennie a családjának és az iskolának is, ahová jár.
Ha nem lépnek fel ellene, akkor megerősítik a gyerek agresszív viselkedését"
- tette még hozzá.
Ahogyan megírtuk, a rendőröket hétfő reggel 9 óra 26 perckor értesítették, hogy
az egyik I. kerületi iskolában, szünetben az egyik 18 éves diák többször nyakon szúrta az osztálytársát.
A rendőrök a helyszínen elfogták a késelő középiskolást, majd kihallgatták, de hiába, nem tett vallomást. Az áldozatot életveszélyes sérülésekkel vitték kórházba.
A támadó táskájában egyébként találtak egy kalapácsot és egy ollót is.
Kérdéseinkkel megkerestük az iskolát is.
A sajnálatos eset mélyen érintette az iskola diákjait, tanárait és összes dolgozóját. A tegnap történeteknek semmilyen előzménye nem volt. A tanulókkal jelenleg iskolapszichológusok foglalkoznak"
- írta válaszképpen a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum.
Ha közvetlen nem is, de közvetett oka biztosan volt. A diákok mind elzárkóztak azelől, hogy beszéljenek róla. Volt, aki kulturáltan, más kevésbé, de valószínű, hogy tudják az igazat támadó és áldozat viszonyáról, amit vagy nem akarnak, vagy nem mernek elmondani.
A rendőrök emberölési kísérlet miatt indítottak eljárást a 18 éves késelővel szemben.