Gyurcsányék bejelentése: az utcára hívták az embereket október 23-án

Budapest, 2006. február 18. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és felesége Dobrev Klára, a Magyar Szocialista Párt soron kívüli miniszterelnök-jelölő, a választási programról és az országos listáról döntő kongresszusán. Az MSZP országos elnöksége és a választmány Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, javasolja kormányfő-jelöltnek. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A Gyurcsány házaspár gátlástalanul megpróbálja letagadni saját múltját. Mindketten utcára hívták az embereket október 23-án, miközben teljesen hiteltelen minden megszólalásuk ezen a napon. Gyurcsányné mindent megtesz Magyarország ellen Brüsszelben, és férjével együtt a mai napig nem kértek bocsánatot a 2006-os rendőrterrorért, napi ukázaikat pedig a kommunista tömeggyilkos nagyapa, Apró Antal által megszerzett villából szövegezik. Bár senki nem felelős a szülei-nagyszülei bűneiért, Gyurcsányné mindent annak köszönhet, hogy nagyapja az MSZMP vezető háttérfigurája volt, és ezt a kapcsolati tőkét használta fel Gyurcsány is arra, hogy a rendszerváltás után baloldali milliárdossá váljon.

Gyurcsányné utcára szólította az embereket október 23-án.

Mindezek a felhívások az Apró-villában születnek.

Persze senki nem tehető felelőssé a rokonaiért, így ő sem a nagyapja bűneiért, de azért nem árt, ha tudjuk, ki is volt Apró Antal - különösen, ha mind a mai napig a törvénytelenül megszerzett villában él a Gyurcsány-házaspár.

Évtizedekig volt a szocialista diktatúra vezető tagja

Apró Antal évtizedeken át a hatalom első vonalában szolgált, amit a moszkvai kommunista elvárások gátlástalan kiszolgálásának köszönhetett. A kommunista pártelit tagja volt,

neve az 1956-os leszámolások szimbólumává vált.

Apró Antal, Gyurcsányné nagyapja a kommunista diktatúra oszlopos tagja volt Forrás: MTI/Bauer Sándor

Apró Antal 1913. február 8-án született Szegeden. 1931-ben lépett be az illegális kommunista pártba, itt formálódott az egész életét meghatározó politika- és társadalomképe. 1945. január 22-étől a Magyar Kommunista Párt (MKP) Központi Vezetősége (KV) Szakszervezeti Osztályának a vezetője, februártól a KV Tömegszervezetek és Tömegmunka Osztály irányítója lett, majd az 1945. április 13-án létrehozott KV Szakszervezeti Bizottság élére került. 1948-ban tagja az MKP-SZDP (Szociáldemokrata Párt) Közös Szervezőbizottságának - írta a Mandiner.

1949 augusztusától 1952. január elejéig, valamint 1953 júliusa és novembere között az Elnöki Tanács tagja. 1956. október 6-án beszédet mondott Rajk László és kivégzett társai temetésén.1956. október 23-án éjszaka az MDP KV Katonai Bizottság tagjává választották. Október 27-étől Nagy Imre nemzeti kormányában a Minisztertanács elnökhelyettese és építésügyi miniszter. Október 28-án bekerült a párt irányítására létrehozott elnökségbe. Az 1956-os forradalom után kinevezték a Magyar-Szovjet Baráti Társaság elnökének.

1956. november 2-án a tököli szovjet parancsnokságra menekült, majd Szolnokra vitték. November 4-től a Kádár-kormányban az iparügyek felelőse. 1956. november 7-étől a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Ideiglenes Intézőbizottságának (IIB) tagja, 1957-ben a Minisztertanács elnökhelyettese.

Személyesen felügyelte Nagy Imre koncepciós perét

Apró Antal személyesen felügyelte Nagy Imre és mártírtársainak koncepciós perét; 1958. június 17-én ő jelentette be az Országgyűlésben Nagy Imre és három társa kivégzését, amelyet a „nép jogos elégtételének... az ellenforradalom méltó megbosszulásának" nevezett. Az MSZMP KB határozata alapján ezen érdemeiért a budapesti Szemlőhegy utcában kiutalták részére a nagypolgári Lovassy-Stürmer orvoscsalád volt villájának nagyobbik lakrészét.

A nép körében az 1956 utáni keményvonalas megtorló politikát támogató fellépése miatt vált hírhedtté, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány másik két vezető személyiségével együtt mint „Kádár-Apró-Dögei"-t emlegette a pesti közbeszéd.

Apró Antal személyesen felügyelte Nagy Imre és mártírtársainak koncepciós perét Forrás: Fortepan/Album023

1958. január végétől 1961 szeptemberéig a Minisztertanács első elnökhelyettese volt. 1971-ig Magyarország állandó képviselője a KGST tanácsában. 1971. május 12-én felmentették addigi tisztségeiből, majd az Országgyűlés elnökévé választották. Ezt a pozíciót 1984 decemberéig töltötte be. 1973-ban a Szovjetunióban megkapta az Októberi Forradalom érdemrendet. 1980-ban kimaradt a Politikai Bizottságból (PB), majd az 1988 májusi pártértekezleten a Központi Bizottságból (KB) is. 1989. március 8-án lemondott a parlamenti képviselői mandátumáról és visszavonult a politikától.

Kommunistából tőkéssé vedlett család

Három gyermeke született, Antal, János és Piroska. Apró Piroska hozzáment Petár Dobrevhez, az ő lányuk Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök felesége. Dobrev tehát annak a kommunistából tőkéssé vedlett posztkommunista családnak a sarja, amely a rendszerváltáskor nemcsak

sikeresen átmentette, de meg is szilárdította üzleti, politika közeli és kulturális pozícióit

- emlékeztet a Mandiner.

„A család ekkor az átlagemberek számára láthatatlan volt, de a velük ezer szálon összefonódó MSZP-n keresztül jó hozzáférésük volt a közhatalomhoz, ami elengedhetetlen volt üzleti érdekeltségeik fenntartása szempontjából" – írja róluk Lánczi Tamás az Egy befolyásos család története című cikkében.

Gyurcsány volt a felelős a 16 évvel ezelőtti rendőrterrorért

Mindezek mellett azt sem érdemes elfelejteni, hogy Gyurcsányné férje, a bukott miniszterelnök volt az, akinek a parancsára azonosító nélküli rendőrök rontottak a békés megemlékezőkre 16 évvel ezelőtt.A Fidesz ünnepi rendezvényén lovasrohamot vezényeltek babakocsis anyukák és bottal közlekedő idősek ellen is, emberek szemét lőtték, viperával ütötték a megemlékezőket, sokszor még az étteremből is kirángatták az ott vacsorázókat. A Gyurcsány-terror célja a megfélemlítés és a hatalom megőrzése volt. A bukott kormányfő azóta sem vállalta tettének a következményeit, sőt büszke akkori cselekedeteire, hasonlóan feleségéhez.

Gyurcsányné is büszke a 2006-ban történtekre Fotó: Koncz Márton - Origo

Völgyesi Miklós, a Civil Jogász Bizottság volt társelnöke szerint törvényes alapon egyértelműen megállapítható, hogy a 2006-os őszi eseményekért a miniszterelnök a felelős. A Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott büntetőbírája korábban kifejtette: a rendőrség a kormány alatt működő szerv, amely felett a mindenkori kormányfőnek irányítási joga van, akár egyedi ügyekben is. Völgyesi szerint diszkrét megfogalmazás „rendőri túlkapásnak" nevezni a „köztörvényes, közvádra üldözendő bűncselekményeket", amelyeket a rendőrök Gyurcsány Ferenc utasítására követtek el

Gyurcsány a minisztereit megkerülve, közvetlenül beleavatkozott a 2006-os eseményekbe, közvetlenül utasította a rendőri vezetőket, akiket később ezért ki is tüntetett.

Holott az akkori rendőrségi törvény szerint a miniszterelnök csak a rendészeti miniszter útján adhatott volna utasítást, közvetlenül nem. Az országos rendőr-főkapitány volt általános helyettese is elismerte, hogy Gyurcsány Ferenc utasította a tévészékház ostromakor. Gyurcsány 2006-ban maga is elismerte, hogy utasításokat adott a rendőrségnek.

Gyurcsány egyébként 2021-ben nyilvánosan megalázta a 2006-os rendőrterror egyik kilőtt szemű áldozatát.

Így dolgozik Magyarország ellen Gyurcsányné

Gyurcsánynéról azt is érdemes tudni, hogy napjainkban mindent elkövet azért, hogy egyetlen fillérnyi uniós pénzt se kapjon Magyarország. A Gyurcsány-házaspár abban reménykedik, hogy ha nem kap Magyarország EU-s pénzeket, akkor a gazdaság összeomlik, és ők újra hatalomra kerülnek. A gazdaság összeomlásával kapcsolatos forgatókönyv természetesen nem reális, az ugyanakkor felháborító, hogy Gyurcsányné a saját hazája ellen tevékenykedik Brüsszelben, így akadályozva például a pedagógusok béremelését. Ezzel párhuzamosan Gyurcsányék magyarországi pártja, a Demokratikus Koalíció (DK) a pedagógusok béremelésének elmaradását kéri számon a kormányon.

Gyurcsányné Brüsszelben dolgozik Magyarország ellen Forrás: MTI/Kovács Anikó

Gyurcsányné például még 2019-ben mondta azt, hogy

a korrupció visszaszorítása érdekében az Európai Uniótól kapott támogatásokat a jövőben ne a magyar kormányzat, hanem független európai intézmény ossza ki és felügyelje.

2020 májusában, a koronavírus-válság kellős közepén pedig arról értekezett Gyurcsányné,

végre el kell fogadni azokat a szabályokat, melyek az antidemokratikus kormányokat kizárják az uniós források felhasználásából.

Majd pedig 2021 februárjában azt közölte a bukott miniszterelnök felesége, hogy

mai felszólalásomban azt kértem az Európai Bizottságtól, hogy az ilyen kormányok helyett a pénzt inkább adják közvetlenül az önkormányzatnak és civil szervezetnek.

Tavaly júliusában Gyurcsány Ferenc felesége teljesen nyíltan kijelentette:

amíg Orbán Viktor és kormánya ezt a politikát folytatja, azaz, amíg Orbán Viktornak hívják Magyarország miniszterelnökét, egy fillér európai uniós támogatás nem fog érkezni az Orbán-kormány által szétosztható keretekből.

Gyurcsányné ezt követően sem állt le, és 2021 decemberében azt mondta,

végre olyan következménye lesz a magyar kormány demokratikus értékeinket romboló politikájának, ami igazán fájni fog Orbánnak: ha nincs jogállam, nem lesznek uniós források sem. Macron elnökkel folytatott megbeszélésünk után bátran kijelenthetjük, hogy a francia soros elnökség alatt bevezetik a jogállamisági mechanizmust.

Ez utóbbi egyébként megtörtént, most a jogállamisági mechanizmus konkrétan nem definiálható ürügyén akarnak forrásokat elvonni tőlünk.

Jól látszik tehát, hogy Gyurcsányné célja, hogy ne legyen a tanároknak béremelés, miközben pártja ezt követeli október 23-án is.

A fenti példák jól mutatják, teljesen hiteltelen Gyurcsányné bármilyen megszólalása a nemzeti ünnepen.

Időközben a 2006-os rendőrterrort levezénylő Gyurcsány is utcára hívta az embereket. "Utcára hát, magyar!" – írta a Facebook-oldalán közzétett a bukott kormányfő a videójához, amelyen egészen groteszk módon lassított felvételen mutatják, ahogy megkoszorúzza az 56-os emlékművet.