Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A legfrissebb hírek szerint a PERN lengyel csővezeték-üzemeltető szivárgást észlelt a Barátság kőolajvezetéken, amely vezeték az orosz kőolaj egyik legfontosabb szállítási útvonala Európába. Miért lehet baj ebből, annak tükrében, hogy nemrégiben az Északi Áramlat négy csövéből hármat felrobbantották?
Nem szabad elfelejteni a német vasútnál múlt szombaton elkövetett szabotázsakciót sem, amikor két kommunikációs kábelt tudatosan átvágtak, és ezzel fél napra leállt az észak-németországi vasúti közlekedés. Fontos tudni, hogy
a németek és a lengyelek januártól leállítják a Barátság kőolajvezeték északi szakaszát, tehát ők önként lemondtak az orosz olaj vásárlásáról.
Ha az említett szivárgást nem lehet megjavítani, akkor az azt jelenti, hogy nem januártól, hanem már mostantól lemondanak róla. Ennek az a háttere, hogy a kelet-németországi Schwedt városában lévő finomító is ezen keresztül kapja az olajat, és ha a lengyelek nem tudják ezt a szivárgást megoldani, akkor a danzigi finomítóból kellene ellátni Kelet-Németországot. Ami tehát januártól következne be, az most előbbre jönne.
Hirtelen és mindenfajta uniós konzultáció nélkül jelentette be Olaf Scholz szövetségi kancellár, Robert Habeck gazdasági miniszter és Christian Lindner pénzügyminiszter, hogy a német kormány brutális hitelfelvétellel próbálja maximalizálni a teljesen elszabadult energiaárakat. Ez mit jelent Németország számára, és miért hoztak ilyen döntést?
Ez a COVID-helyzethez hasonlít, mert minden uniós tagország saját mentőcsomagot rakott össze. Ez a németeknél azt jelenti – mint a COVID idején –, hogy meg kell menteni a német nehézipar központi részét, az energiaintenzív ágazatokat.
Ezzel a pénzzel, ezzel a 200 milliárd euróval éppen a német iparnak azt a magját akarják megmenteni, ami nélkül Németország nem ipari hatalom, és ami nélkül az euró mögötti gazdasági erő harmada nem tud működni.
Tehát, ezért kell megmenteni a német gazdaságot, mert különben az euró mögötti gazdasági erő harmada is berogyna. Egyébként a hollandok és az osztrákok is ezt csinálják.
Itt az a probléma, hogy miután ezek az országok jól gazdálkodtak, a déliek meg nem, ezért a németek fel tudnak venni hitelt 2 százalékra, a déliek viszont csak 4-re vagy 5-re, amit nem tudnak finanszírozni.
Így válik érthetővé az a nyílt levél, amit Thierry Breton és Paolo Gentlioni uniós biztosok írtak, amelyben azt szorgalmazzák, hogy ne a németek vegyenek fel hitelt, hanem közös uniós hitelfelvétel legyen.
Feltehetően Orbán Viktor és Olaf Scholz erről is tárgyaltak Berlinben, mert ha nem kaptuk meg a pénzünket – a lengyelek és a magyarok – a Next Generation 1 uniós hitelcsomagból, akkor miért szavaznánk meg a kettes és hármas verziót?
Orbán Viktor háromnapos körúton volt Németországban, amelyen Olaf Scholz német kancellár mellett a német gazdaság meghatározó szereplőivel és a hírek szerint Angela Merkellel is találkozott. Eldőlhetett Berlinben az uniós források sorsa?
Hivatalos információnk erről nincs, de az látható, hogy vannak olyan vitapontok, amelyek még korábbról megmaradtak.
Az uniós források járnak Magyarországnak, így azok visszatartása politikai zsarolás, amire Ursula von der Leyen botrányos szavaival az olasz választás előtt utalhatott.
Persze ettől függetlenül is van több vitapont. A német kormány koalíciós szerződésében vannak olyan tételek, amik továbbra is konfliktusra adnak okot: ilyen az áttérés a többségi szavazásra, amit Scholz is többször követelt, főként a szankciók terén, azért, hogy Magyarország ne vétózhasson. Ez egy konfliktus, mert csak egyhangúan lehet áttérni a többségi szavazásra, és Magyarország ezt nem szeretné, például a migráció, adózás és a külpolitika terén sem. A másik, hogy most négy egymást követő elnökség paktumot kötött az úgynevezett „szolidaritási mechanizmusról", értsd a kötelező betelepítési kvóta bevezetését még az európai választások előtt. Ez is egy olyan dolog, amelyet a visegrádiak nem támogatnak. Ez csak kettő, ami biztos, hogy szóba került a tárgyalás során, illetve az, hogy megnyugtatóan és véglegesen rendezni kell a jogállamisági mechanizmus kérdését, ezt a politikai zsarolási eszközt hatástalanítani kell Lengyelország és Magyarország tekintetében, mert megbontja az európai egységet.
Amíg ez nem történik meg, addig nyilván nem járulhat hozzá Magyarország egy újabb közös uniós hitelfelvételhez, mert ahogy a lengyelek mondják, becsapták őket, és mi, magyarok is azt látjuk, hogy a korábbi politikai paktumot Brüsszel már nem tekinti magára nézve kötelezőnek, így oda a korábbi bizalom is.
Orbán Viktor Berlinben azt mondta, hogy „Nem vagyok hajlandó úgy segíteni az ukránokat, hogy közben tönkreteszem Magyarországot!" Mi ennek a mondatnak a jelentősége?
A német kormányon belül főként a Zöldek hajtják és erőltetik a szankciókat, és ez már Európának több kárt okoz, mint Oroszországnak. Orbán Viktor nem mondott mást, mint amit a repülőn is mondanak, hogy először a saját maszkodat tedd fel, és utána segíts másoknak. Ez az Ordo Caritatisban, a keresztényszociális tanításban is azt jelenti, hogy
csak úgy segíthetsz felebarátodon, hogy az ne a te rovásodra történjen, mert akkor nem tudsz legközelebb segíteni.
Ezeket a józan elveket hozta fel a miniszterelnök, amely egy logikus szempont. Ha másképpen cselekednénk, az gyengítené Magyarországot és az Európai Uniót is.
Greta Thunberg nemrégiben megszólalt, miszerint „Ne kapcsolják le az atomerőműveket!" Hogyan értékelhetjük ezt a mostani európai energiaválság közepette?
Ez egy politikai fordulatot előkészítő kommunikációs esemény, mert
milyen véletlen, hogy Thunberg éppen az alsószászországi választást követően szólalt meg, és nem előtte. Micsoda valószínűtlen véletlenek vannak...
Ha ez előbb történik, valószínűleg öt százalékkal kevesebbet kaptak volna a Zöldek. Most Thunberget használják fel arra, hogy a német zöld közvéleményt áthangolják és atomerőműpártivá tegyék. Neki jobban elhiszik.
