A közelmúltban került nyilvánosságra, hogy a magyarországi baloldal választási kampányát a tengeren túlról pénzelték, ami a rendszerváltás utáni magyar demokrácia történetében példa nélküli külföldi beavatkozási kísérletnek nevezhető. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy pontosan kik állhattak a dollármilliók mögött, de egy közvetítő személye azonosítható.
A minap Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette, hogy az év végén távozik a főtanácsadója, Korányi Dávid.
A New Yorkban luxuskörülmények között élő, egykor a szocialisták jelöltjeként európai parlamenti választáson is induló Korányi vastagon benne van a „dollárbaloldal" külföldi finanszírozásában.
Nevéhez köthető ugyanis az Action for Democracy nevű amerikai szervezet, amely – ismeretlen adományozóktól – 1,8 milliárd forintot juttatott Márki-Zay Péter mozgalmán keresztül a baloldal 2022-es választási kampányába. Korányiék honlapja korábban Karácsony választási szervezetét, a 99 Mozgalmat is támogatottjai közé sorolta, de később mégis levette az internetes oldaláról az átláthatatlan finanszírozású egyesület nevét.
De nézzük, ki is ez a Korányi Dávid, és hogyan vált a baloldal fontos külföldi kijáróemberévé. Egészen furcsa megfogalmazással élt Karácsony Gergely, amikor Korányi Dávid főtanácsadói feladatkörét mutatta be a nyilvánosságnak a 2019 őszi fővárosi hatalomátvételekor. A főpolgármester ugyanis azt mondta, hogy az Egyesült Államokból visszatérő Korányi „átveszi a város diplomáciai irányítását".
Korányi 1999-ben a balliberális GKI gazdaságkutató elemzőjeként kezdte a pályafutását, 2002 és 2004 között az MSZP parlamenti frakciója mellett volt gyakornok gazdasági, külügyi és európai integrációs területeken. Az Európai Parlamentben is dolgozott, Tabajdi Csaba szocialista képviselő mellett. Közben 2000 és 2004 között a szocialisták egyik ifjúsági szervezete, a Fiatal Baloldal külügyi bizottságának aktív tagja, a Szabó Ervin Szakmai Kollégium külügyi kabinetjének vezetője volt. Az MSZP Balegyenes Munkacsoportjának, majd a Magyar Progresszív Társaság Platformjának alapítója, továbbá elnökségi tagja is lett 2007-től. Közgazdászként és a nemzetközi kapcsolatok szakértőként végzett a Budapesti Corvinus Egyetemen 2006-ban.
Korányi később Bajnai Gordon miniszterelnöki főtanácsadója, majd kül- és biztonságpolitikáért felelős szakállamtitkára lett.
A 2009-es európai parlamenti választásokon a 16. helyen szerepelt a szocialisták listáján.
A 2010-es kormányváltás után főnökéhez, Bajnai Gordonhoz hasonlóan a baltimore-i Johns Hopkins Egyetemen folytatta, a SAIS Transzatlanti Kapcsolatok Központjának kutatója volt. Később az Atlanti Tanácsnál az eurázsiai energetikai program igazgatójaként, és az ENSZ-nél is dolgozott. Érdekes a mai uniós energetikai szankciók fényében, hogy 2011 februárjában a Vasárnapi Hírekben Korányi még arról írt, hogy
félreértés ne essék: nem lehet cél, hogy az orosz gázforrásokat teljesen kiváltsuk! Ennek se realitása, se gazdasági, se politikai haszna nem lenne.
Ezzel együtt tény, hogy Korányi ekkoriban az orosz forrásoktól való függetlenedést, a diverzifikáció tekintetében fokozott uniós szerepvállalást sürgette.
A globális balliberális hálózatban betöltött kulcsszerepét az is jelzi, hogy tagja Soros György egyik legjelentősebb nemzetközi háttérszervezetének, az ECFR-nek (Külkapcsolatok Európai Tanácsa).
Hazai politikai pályafutását Bajnai Gordon közelében folytatta a 2010-es választási bukás utáni években is, így a volt baloldali miniszterelnök által szervezett, a 2018-as választási kudarc után végleg megszűnt „Együtt – A Korszakváltók Pártja" egyik alapítója volt, a Haza és Haladás Egyesület részéről. Bajnaiék alapítványát egyébként szintén Soros György egyik érdekeltsége finanszírozta, és a továbbiakban is láthatjuk:
Korányi rendre olyan munkahelyeken köt ki, ahová megérkezik a spekuláns pénze.
„Eredendően három területet határoztunk meg a főpolgármester úrral: az első a forrásszerzés, azaz a város fejlesztésére fordítható forrásainak maximalizálása, a második a tudástranszfer, a harmadik pedig a főváros jelenlétének, nemzetközi érdekérvényesítő képességének erősítése" – mondta tavaly áprilisban a régi indexesek blogjának, a Telexnek adott interjúban Korányi. Maga hozta fel példaként a Soros György által Budapestnek a Covid-járvány idején biztosított több mint 1 milliárd forintos támogatást. Érdekesség, hogy a Budapestnek átutalt Soros-pénzekről 2020-ban az Indexnek még úgy nyilatkozott: „Soros György jelentkezett, hogy New York és Milánó mellett szeretné egymillió euróval támogatni Budapestet is a koronavírus elleni védekezésben. Azt már mi mondtuk meg, hogy mire van leginkább szükségünk."
Korányi azonban a városdiplomácia vezetésénél nagyobb babérokra tört, ez derül ki egy 2021-es interjúból, amit a Telexnek adott. Arra a kérdésre, hogy „egy Karácsony-kormányban vállalna-e posztot, akár külügyminiszterséget is?", úgy válaszolt: „szerintem egy nagyon jó csapatot lehetne építeni egy jövőre megalakuló ellenzéki kormányban. Úgyhogy, ha egy feladat ezzel kapcsolatban engem megtalál, nem fogok elugrani előle."
Folytatjuk.