Advent első vasárnapján arra emlékezzünk, hogy a hit az egyetlen, amely utat mutat a nehéz időkben is

Ma van advent első vasárnapja, amikor meggyújtjuk az adventi koszorún az első gyertyát. A szívünkben már ott motoszkál az a várakozással teli érzés, amely az elcsendesedésről, a belső béke megtalálásáról és az örömszerzésről szól. Egyre többen vágynak a lelki nyugalomra és békére, amely megtalálásában a hit tud segíteni.

Az elmúlt évek nehézségei sokakat megviseltek, hiszen a koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború kirobbanása felforgatták a mindennapi életet. Sokszor nehéz feladat megtalálni a megfelelő utat, mert az aggodalmas gondolatok egyaránt megterhelik az elmét és a lelket is. Nehéz ilyen körülmények között elcsendesedni, és igazán arra figyelni, amire szükség van a lelki béke megtalálásához.

Advent első vasárnapján gyújtjuk meg az első gyertyát, amely a hitet szimbolizálja. Forrás: Shutterstock

Advent első vasárnapján meggyújtjuk az első gyertyát az adventi koszorún. Csodálatos, várakozással teli időszak ez, amely segíthet abban, hogy a karácsonyt megelőző négy hétben elkezdjünk befelé figyelni, ráhangolódni az ünnepre, és észrevegyük a mindennapi ajándékokat, amelyeket Istentől kapunk.

Nem nagy dolgok ezek, csupán apróságoknak tűnő, de óriási kincsek: kedvesség, türelem, és maga a hit.

Az adventi koszorú első gyertyája a hitet szimbolizálja. Advent első vasárnapján, amikor családunk körében meggyújtjuk az első gyertyát, annak fényessége nemcsak Isten világosságát, közelségét jelentheti számunkra, hanem azt is, hogy a nehéz időkben is meg lehet találni a fényességet. Meg lehet találni azt a békét, amelyet a hit révén nyerhetünk el.

Hinni különösen nehéz akkor, amikor veszteségek sora ér minket, ugyanakkor Isten kegyelmes, és megadja azt, hogy aki hisz, az könnyebben el tudja viselni a nehézségeket, és tud bízni, hinni abban, hogy mindig van előrelépés.

A klasszikus adventi koszorún három lila és egy rózsaszín gyertya van. Az óramutató járásával ellentétes irányban kell meggyújtani a gyertyákat: advent első két vasárnapján a két lilát, a harmadikon a rózsaszínt, végül advent negyedik vasárnapján a négy gyertya együtt szimbolizálja a karácsony közeledtével a szívekben mind jobban szétáradó fényességet. Forrás: Pannonhírnök

A hit egy olyan erős kötelék Isten és ember között, amely segíthet, hogy reményt, örömöt és szeretetet kapjunk Istentől. Talán nem véletlen, hogy a négy adventi gyertya ezeket a fogalmakat szimbolizálja. Hit nélkül sokkal nehezebb boldogulni a mindennapok, különösen a nehéz idők során. Az adventi időszak, a karácsonyra való lelki ráhangolódás még azok számára is fontos, akik nem kifejezetten vallásosak.

Érdemes ebben az időszakban több időt fordítani a családunkra, a szeretteinkre, és arra, hogy valóban higgyünk abban, hogy Isten tudja, mire van szükségünk.

Az, amire a legjobban vágyakozunk, elérhetőbbé válik az Istenben való erős hittel.

A Szent András ünnepéhez (november 30.) legközelebb eső vasárnaptól Jézus Krisztus születésének napjáig, december 25-ig tartó advent a keresztény kultúrkörben a karácsonyi előkészület ideje. A szó a latin adventus Domini, az Úr eljövetele kifejezésből származik, mégpedig az eljövetel kettős értelmében: Jézus Krisztus megszületése Betlehemben és második eljövetele az idők végeztével. A négy vasárnap további jelentéssel is bővült: az Úr négy eljövetelét szimbolizálja először a megtestesülésben, másodszor a kegyelemben, harmadszor a halálunkban, negyedszer az ítéletkor, amelyre készülnünk kell. A liturgiában az advent színe a lila, kivéve advent harmadik vasárnapját (gaudete vasárnap), amikor szabad rózsaszínt használni.