Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A kormány úgy döntött, hogy minden méretű tojás és az étkezési burgonya ára a 2022. szeptember 30-i áránál nem lehet magasabb – jelentette be Gulyás Gergely. A kormány a keddi ülésén számtalan kérdéssel foglalkozott: tárgyalt a gazdasági helyzetről, érintett európai uniós kérdéseket, és az energetikával is foglalkozott.
A legnagyobb probléma az a szankciós infláció, amellyel a magyar gazdaság küzd. A szankciók hatását mi sem bizonyítja jobban, minthogy elég volt bejelenteni a kilencedik szankciócsomag szándékát, és ez már a gáz árának emelkedéséhez vezetett.
Ez az, amit a boltokban növekvő árakban nap mint nap láthatunk. Amíg újabb és újabb szankciók lesznek, addig szankciós infláció is lesz – mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A kormány határozott szándéka, hogy a jövő év végére a jelenlegi felére szorítsa le az inflációt.
Ezért tartjuk fenn a rezsicsökkentett árakat az átlagfogyasztásig, a benzinárstopot a lakossági fogyasztók részére, a kis- és közepes vállalkozásoknak a kamatstopot is ezért találtuk ki – tette hozzá a tárcavezető. – Korábban az élelmiszerárstopok bevezetésénél jeleztük, hogy bizonyos termékekhez mindenki a korábbi áron jusson hozzá – mondta.
A kormány arra jutott, hogy újabb két termékre terjeszti ki az árstopok rendszerét. A kormány a friss tojás és az étkezési burgonya esetében 2022. szeptember 30-i árat rögzíti.
Ezzel is az infláció megfékezéséhez szeretnének hozzájárulni, illetve ahhoz, hogy az alapvető élelmiszerek esetében ne növekedjenek az árak.
A kormány tárgyalt a jövő évi rezsiárakról is. December 31-ig döntöttek a rezsiárakról. A kormány elkötelezett a rezsicsökkentés fenntartása érdekében.
A rendszerhasználati díj nem emelkedhet a jövő évben sem a lakossági fogyasztók számára – jelentette ki. Az energiaárak esetében azonban ez emelkedik. – Az áremelkedés mértéke nem érvényesíthető a lakosság irányába – hangsúlyozta. Hogy ez ne jelentsen megfizethetetlen terhet az ipar számára, a kiegyenlítő szolgáltatást nyújtó erőművekre extraprofitadót vetnek ki. Ennek a mértéke 40 milliárd forint.
Ami az uniós ügyeket illeti, a miniszer kiemelte:
Magyarország az elmúlt hónapokban sokat tett azért, hogy hozzájusson az uniós forrásokhoz. Hazánk 17 vállalást tett, amelyről a Bizottsággal megállapodtak, ennek megfelelően a törvényeket elfogadták, és létrejött az Integritási Hatóság is.
A tárgyalások során ugyanakkor az Unió újabb igényeket támasztott, ezek közül viszont azokat tudják teljesíteni, amelyek nem ellentétesek a korábbi megállapodáson alapuló vállalásokkal, illetve az ország érdekével sem – hangsúlyozta Gulyás Gergely, aki az újabb igényeket is részletezte.
Miután Magyarország azon országok közé tartozik, ahol az igazságszolgáltatás teljesen független, és ez nem csupán alkotmányos garanciákat, hanem szervezeti különállást is jelent, így ott lehetséges a különböző hatásköri kérdések pontosítása vagy változtatása. Itt nem alapvető szervezeti változásokról van szó, hanem arról, hogy az igazságszolgáltatás ma is létező intézményei közötti hatáskörmegosztás hogyan alakul.
Elsősorban az Országos Bírói Tanács, illetve az Országos Bírósági Hivatal közötti hatáskörök megoszlásáról van szó. Bár azok az aggályok, amelyek az EB részéről felmerültek, alaptalanok, orvoslásuk viszont nem áll szemben olyan mértékben hazánk érdekeivel, hogy ne érné meg ezeket a változtatásokat megtenni, ezáltal pedig az utolsó feltétel is teljesül ahhoz, ami a helyreállítási alappal kapcsolatos megállapodás létrejöttét eddig gátolta
– részletezte a miniszter.
Az uniós szankciókkal kapcsolatban a tárcavezető kiemelte: hazánk támogatta azokat a szankciókat, amelyek az agresszor országnak jobban fájnak, mint Európának, viszont nem támogatta az energetikai szankciókat, mert ez „a másik kalapba tartozik". A kormány álláspontja most is ugyanaz: ha az EU szankciókat akar bevezetni, akkor azt ne az energetika területén tegye, és ez semmiképpen ne érintse a gázellátást – húzta alá.
A nemzeti konzultáció kapcsán a kormányszóvivő elmondta: mivel az ország harmada még nem kapta meg a konzultációs kérdőíveket, így addig részeredményeket sem fognak közölni. Arra, hogy a baloldal folyamatosan támadja a konzultációkat, most viszont Márki-Zay Péter is konzultációt indított, Szentkirályi Alexandra úgy reagált: ebben az esetben az is kérdéseket vet fel, hogy ezt a konzultációt honnan finanszírozzák, vajon nem abból az amerikai pénzből-e, amelyről korábban a bukott miniszterelnök-jelölt is beszélt.
A Gyurcsány-párt rezsimentő alapja vonatkozásában a miniszter rámutatott, hogy ebben az esetben egy többszörös pálfordulásról beszélünk, hiszen Gyurcsány Ferenc kormányzása idején az áram ára kétszeresére, a gázé háromszorosára emelkedett, majd a rezsicsökkentést is támadták.
Ezért is érthetetlen, hogy mire akarnak gyűjteni, ha csak nem párttámogatásra, de ez még mindig jobb, mint idegen országoktól forrásokat kapni, ami még jogsértő is
– fogalmazott a miniszter.
Baranyi Krisztina és Fürjes Balázs csörtéje kapcsán pedig megjegyezte: ahhoz senkinek nincs joga a politikusok, közszereplők közül, hogy meghatározza, ki újságíró és ki nem. Egyébként viszont, hogy ki kinek válaszol, mindenki maga dönti el.
A kistelepülések boltjainak adnak támogatást, hétfőn ezzel kapcsolatban Gyopáros Alpár fog bejelentést tenni. Ez csak a kistelepülések boltjaira vonatkozik – mondta a tárcavezető újságírói kérdésre. Gulyás Gergely a finn, svéd NATO-csatlakozási kérelem ratifikálásáról elmondta: miután az EU újabb és újabb házi feladatokat ad a törvényalkotásnak, ha ezek elfogytak, utána tudja a parlament ezt a döntést meghozni. Még ebben az ülésszakban szeretnének dönteni a ratifikációról.
A burgonya- és tojásárstoppal kapcsolatban kérdésre válaszolva kifejtette: év végéig hozzák meg ezeket a döntéseket, azért hogy egységesen tudjanak dönteni azok meghosszabbításáról. Megerősítette: egyelőre december 31-ig döntöttek az árstopok meghosszabbításáról.
Az infláció megfékezéséről a miniszter azt mondta, amit a magyar kormány tud tenni, az az árstopok kiterjesztése, azonban alapvetően az elszabadult energiaárakat kellene kezelni, amelyek egyik oka a háború, a másik pedig az uniós szankciók. Azzal kapcsolatban, hogy az infláció uniós átlaga alacsonyabb a magyarnál, rámutatott: az inflációt meghatározza, hogy egy ország mennyire van kitéve az energiabeszerzésnek, így például Franciaország az atomerőművei miatt kedvezőbb helyzetben van.
Ma is nagyon magas a világpiaci gázár, hat-hétszerese annak, amennyiért évekig beszereztük
– mutatott rá a tárcavezető arra a felvetésre, csökkenhet-e a megállapított ár. Gulyás közölte: év végéig nem fognak változni a megállapított lakossági gázárak, a piaci ár csökkenése valószínűleg csupán átmeneti.
A pedagógusok béremeléséről, amelyre 1200 milliárd forintot fordítanak a tervek szerint, a miniszter kifejtette: egyetértés van abban, hogy a béreket radikálisan emelni kell. Ebben a válság sújtotta időszakban két év alatt gyakorlatilag megduplázódnak, átlagosan közel 800 ezer forintra emelkednek a bérek, ez komoly, sőt példátlanul nagy teljesítmény – hangsúlyozta Gulyás. Hozzátette: "erre vagyunk képesek, ha meg tudunk állapodni az Európai Unióval. Azonban az uniós források csak a felét jelentik a szükséges összegnek, és az állami költségvetésnek vannak korlátai, ezeket addig tágítjuk, ameddig lehet." Amíg nem emelünk bért, addig nincs értelme az életpályamodellről tárgyalni – jegyezte meg.
Ukrajna támogatásával kapcsolatban úgy fogalmazott: a legfontosabb, hogy mi nem nemet, hanem igent mondunk arra, hogy támogassuk anyagilag Ukrajnát. Azonban a közös hitelfelvételt 2020-ban is elleneztük, mert veszélyes.
Akkor egyetlen alkalommal végül tettünk egy gesztust, a helyreállítási alap kedvéért a déli államok miatt, de becsaptak bennünket, mert most újra kérik.
Az Origo kérdésére, melyek az árstopok hatásaira irányultak, Gulyás Gergely ismertette, hogy a tojás ára 25 százalékkal, a burgonya ára 10 százalékkal fog csökkenni. Az intézkedés inflációcsökkentő hatása 0,10- 0,20 százalékos.
Elsősorban mi a megválasztott amerikai kormánnyal igyekszünk jó viszonyt ápolni, így önmagában az egyik házban bekövetkezett változás nem eredményez drámai változást a külpolitikában, mivel a külpolitikában az amerikai elnöknek erős jogkörei vannak – fejtette ki a miniszter az Origo kérdésére.
A baloldali konzultációról Gulyás Gergely azt mondta:
el kell költeni azt a pénzt a baloldalnak, ami az „adományokból" megmaradt.
A rendszerhasználati díjak kapcsán Gulyás Gergely elmondta, a bejelentett extraprofitadó az áramra vonatkozik, de a gáz esetében sem fognak emelkedni a fogyasztói rendszerhasználati díjak.
Az árstopok kapcsán rámutatott:
most már hét olyan termék lesz, amit az inflációtól függetlenül olcsóbban meg lehet kapni, az árstopok ugyanakkor valamilyen mértékben magát az inflációt is csökkentik.
Kitért arra is, hogy mivel a nagyobb boltoknál, üzletláncoknál jelentős az árverseny, a kormány ezért nem tart attól, hogy a boltok az árstop által nem érintett termékek árát növelnék a kiesett bevétel pótlása érdekében.
A benzinárakról szólva hangsúlyozta, a piaci árat nem a kormány határozza meg, a lakosság számára elérhető, 480 forintos hatósági literár pedig a legalacsonyabb ár egész Európában.
Minden korábbinál nagyobb támogatás ez, komoly siker – értékelte a miniszter a TV2 kérdésére azt, hogy Európai Bizottság elfogadta hazánk agrárpolitikára vonatkozó tervét.
Végre megkapjuk a nekünk járó pénzeket
– állapította meg a miniszter.
A Hadházy Ákos által a köztelevízió elé szervezett és randalírozássá fajult tüntetést a tárcavezető úgy kommentálta: Magyarországon az alkotmányos alapjogok gyakorlására mindenkinek lehetősége van, de a törvényeket be kell tartani.
Újságírói kérdésre Gulyás Gergely kifejtette, a bírósági igazgatás független, és a szemben álló vita nem politikai, a bírák többségét a vita hidegen hagyja, de az OBT néhány tagja egy olyan határig elment, amire korábban még nem került sor. A kormány részéről soha nem volt olyan szándék, hogy a bírákat befolyásolja.
Az OBT által kiadott nyilatkozatból kitűnik, hogy azt sem tudják, hogyan működik a saját intézményi rendszerük
– ez aggasztó a miniszter értékelése szerint.
Azzal kapcsolatban, hogy egyre közelebb kerülünk az uniós helyreállítási alap forrásainak folyósításához, a miniszter közölte, a kormány csak az után dönt az alap hitelrészének esetleges felvételéről, ha a támogatási részről már sikerült megállapodni.
Hozzátette:
jelenleg az Európai Bizottság javaslatainak teljesítésével foglalkozik az Országgyűlés, de ha ezen túllesznek, a kormány még az idén dönteni kíván a finnek és svédek NATO-csatlakozásáról is.
„A finnek és a svédek a szövetségeseink, számíthatnak ránk" – jegyezte meg.
Kérdésre válaszolva Gulyás Gergely beszámolt arról is, hogy jelenleg 1500 és 2000 milliárd forint közé tehető az infláció és az energiaárak növekedése miatti állami pluszkiadások mértéke.
Arra a kérdésre, mely szerint a hazai inflációt mennyire befolyásolja, ha sikerül az Európai Bizottsággal megállapodni, Gulyás Gergely ezt mondta: „Csekély mértékben". Az infláció csökkenése 2023 első negyedévében kezdődhet el előreláthatólag a miniszter szerint, hozzátette: a kis- és közepes vállalkozásoknak segít a támogatott hitel felvételében a kormány.
A baloldali finanszírozási botrány kérdésére Gulyás elmondta,
nem csupán politikai a botrány, hiszen külföldi befolyásszerzésről van szó, ezért a szükséges eljárásoknak kell lefolyniuk, a nemzetbiztonsági bizottság is vizsgálja ez esetet.
Helyesnek tartjuk, ha a világgazdaság, a világpiac a legszabadabban működhet – mondta a miniszter annak kapcsán, hogy a német kancellár Kínában tárgyalt. Gulyás úgy vélte: az Egyesült Államok saját, ideológiai alapon kialakított álláspontját akarja Európára erőlteteni.
A vámvédelem lehetősége adott, de ahol ez nem szükséges, ott Kínával fenn kell tartani a szabad kereskedelmi kapcsolatot
– hangoztatta a tárcavezető.
Természetesen a történelmi egyházak is megkapják a támogatást kórházaikra, állami közszolgáltatást végeznek és az egészségügyi intézmények esetében semmilyen energiacsökkentést nem várunk el – jelentette ki a miniszter.
Egy másik kérdésre közölte: "szolidárisak vagyunk a lengyelekkel, és felháborítónak tartjuk, hogy Lengyelország még nem jutott hozzá az őt megillető forrásokhoz."
A Baloldali konzultáció, ellenkonzultáció kérdésre pedig azt mondta Gulyás Gergely, hogy az ügynek nem lehet nagyobb győzelme, mint hogy az ellenoldal is konzultációt hirdet.
Arra a kérdésre, hogy mekkora inflációra számít a kormány ebben az évben, Gulyás Gergely úgy felelt: a kormány elfogadja a jegybank prognózisát, ami 13,5 százalék. Az MNB 13 és 14 százalék közötti inflációt tervez, a végleges érték ennél némileg magasabb lehet, alacsonyabb biztosan nem.
Az ukrajnai háborúról megjegyezte:
nem enyhülési folyamat van, hanem hidegháborút visszahozó helyzet, a hidegháború pedig Európa számára mindig veszteséggel járt.
Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Parlament kulturális és oktatási bizottsága hazánkban járt, Gulyás kijelentette, ne várjunk kiegyensúlyozott vizsgálatot, korrekt jelentést. Van egy engesztelhetetlen gyűlölet Magyarországgal szemben az Európai Parlamentben – állapította meg a miniszter.
