Átfogó „mosdatási akcióba" kezdett a teljes baloldali propagandasajtó a baloldali kampánypénz botránya kapcsán. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője kezdeményezte az ügyben elkészült titkosszolgálati jelentés nyilvánosságra hozását. Mi történhet, ha kiderül, mit tartalmaz a jelentés?
A nemzetbiztonsági szakszolgálatok nemrég tették meg az ügyben jelentésüket a parlament illetékes bizottsága előtt, mellyel kapcsolatban Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője kiemelte, hogy az ügy érinti a nemzeti szuverenitás kérdését és a magyar állampolgárok személyes adatainak biztonságát is. A frakcióvezető szerint olyan megdöbbentő a jelentés tartalma, összefüggések, nevek és adatok is szerepelnek benne, melyek közérdekűek és a teljes magyar nyilvánosságra tartoznak, hogy az eredetileg 2051-ig titkosított dokumentum titkosításának feloldását javasolta.
A magyar embereknek joga van tudni, ha egy politikai kampányban az egyik közhatalomért ringbe szálló oldal kampánypénzeinek több mint felét külföldi források adják.
E körben a vonatkozó jogszabály úgy fogalmaz, hogy
nemzeti minősített adat a minősítéssel védhető közérdekek körébe tartozó, a minősítési jelölést tartalmazó olyan adat, amelyről - a megjelenési formájától függetlenül - a minősítő a minősítési eljárás során megállapította, hogy az érvényességi időn belüli nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele a minősítéssel védhető közérdekek közül bármelyiket közvetlenül sérti vagy veszélyezteti.
A baloldali pártok igyekeznek elhatárolódni az amerikai pénzektől, azonban ez nehézkes lesz, tekintettel arra, hogy a közös miniszterelnök-jelöltjük szervezete körül fodrozódik a botrány. Ezen az sem segít, hogy az Action for Democracy alapító vezetője, a Bajnai-kormányban kül- és biztonságpolitikai, majd Karácsony Gergely kabinetjében a főpolgármester városdiplomáciai főtanácsadójaként tevékenykedő Korányi Dávid nemrégiben hangsúlyozta, hogy a szerződésben határozottan kikötötték, hogy a támogatásokat el kell választani a pártpolitikától. Láthatóan ez nem sikerült. Az is erősíti a valószínű tényt, hogy a pénzek szerepet játszottak a választási kampányban, hogy Márki-Zay saját bevallása szerint több vállalást is tettek. Quid pro quo, azaz, valamit valamiért. Holott az ilyen "elvtelen alkukat" tilalmazó jogszabályokat az Országgyűlés a pártok törvényes működésének biztosítása, a kampányköltségek átláthatóvá tétele, az országgyűlési képviselők választásán induló jelöltek és jelölő szervezetek esélyegyenlőségének elősegítése, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás feltételeinek megteremtése és az országgyűlési képviselők választása tisztaságának megóvása érdekében alkotta meg, és ehhez egészen 2022-ig a baloldal is többé-kevésbé tartotta magát.
Márki-Zay Péter mozgalma az Állami Számvevőszék elnöke szerint pártnak tűnik és pártként cselekszik, hiszen frakcióalakítást is belengetett már, valamint képviselőjelöltek mellett is agitál. Mi várható az ÁSZ vizsgálata után Márki-Zayék háza táján?
A pártok finanszírozását és tevékenységét elsősorban a párttörvény szabályozza, mely kimondja, hogy
a párt külföldi szervezettől - jogi státusától függetlenül - és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el.
További fontos jogforrás a civiltörvény, amely meghatározza a civil szervezetek működési kereteit, és ennek megfelelően irányadó fogalmakat, mint például a „közvetlen politikai tevékenység", aminek definíciója tartalmazza a párt érdekében végzett politikai tevékenységet vagy a választásokon való jelöltállítást. A másik irányadó jogforrás a választási törvény, amely kimondja, hogy
kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.
Azért is fontos, mert a Márki-Zay által korábban elmondottak szerint nem minősül kampánytevékenységnek, ha a szervezet logója nem található meg a kampányeszközön. Jól látható, hogy az érintett hatóságoknak és a pártok törvényességi ellenőrzését ellátó Állami Számvevőszéknek sokféle szempontot figyelembe véve, nagyon alaposan kell vizsgálnia a helyzetet, miként a titkosszolgálatokra is nagy felelősség hárul a külföldi pártfinanszírozás nemzetbiztonsági szempontú megítélésénél. Windisch László ÁSZ-elnök egy interjúban kifejtette, a legfontosabb vizsgálati szempontok, hogy az MMM tevékenysége mennyiben tekinthető a hatpárti együttműködés „kvázi támogatásának", továbbá a tény, hogy egy elismerő nyilatkozat híján „minden más vonatkozásban pártnak tűnő, pártként cselekvő, frakcióalakítást belengető, képviselőjelöltek mellett agitáló..." mozgalom valójában jogilag milyen entitásnak minősül. Ha az eljárás eredményeképpen bebizonyosodik, hogy az MMM tevékenysége megalapozza a szervezet pártokkal azonos megítélését, akkor miként azt az Állami Számvevőszék elnöke elmondta „kénytelenek vagyunk a pártokra és a kampányfinanszírozásra vonatkozó szabályozást, illetve korlátozásokat Márki-Zayék szervezetére is érvényesnek tekinteni."
Arról ír a sajtó, hogy Karácsony Gergely titokzatos szervezete, a 99 Mozgalom is kaphatott az amerikai pénzekből. Ha ez kiderül, mi várható a főpolgármestertől? Hogyan hathat a baloldal megítélésére hosszú távon ez az ügy?
Az elmúlt időszakban számos sajtóorgánum foglalkozott Márki-Zay Péter mozgalma, a baloldali pártok és az Action for Democracy (A4D) közötti kapcsolattal.
A volt miniszterelnök-jelölt bevallását követően nem titok, hogy a szervezet közel kétmilliárd forint külföldi támogatást kapott a választási kampány alatt.
A támogatások jogi megítélésénél döntő szempont, hogy az MMM pártnak minősül-e a pénzek és azok felhasználása szempontjából, tevékenységét és civil szervezeti mivoltát hogyan minősítik a jogszabályok. Összetett és sokoldalú jogi vizsgálatot igényel az ügy, azzal, hogy az a baloldali félresikerült előválasztási próbálkozás során sokáig favoritnak számító főpolgármester látványos és költséges miniszterelnök-jelölt-jelölti kampányát is szükségszerűen vizsgálat tárgyává érdemes tenni.
A hazai baloldal tudatosan elsajátította azt a nemzetközi elvtársaik által már régóta alkalmazott módszert, hogy politikai tevékenységüket átláthatatlan, civil szervezetekből (NGO-kból) felépülő hálózatukon keresztül finanszírozzák.
E jelenség az ellenzéki előválasztás alkalmával is megfigyelhető volt, mely során a Karácsony Gergely és az általa életre hívott 99 Mozgalom sajtóhírek szerint közel 95 millió forintot költött el politikai hirdetésekre 2021. június 29. és szeptember 26. között. Bár a baloldal konstansan hangoztatja a transzparencia fontosságát, ennek ellenére a mozgalom költéseinek eredete és részletei továbbra sem átláthatóak. Ugyanezen koncepció és stratégia mentén szerveződhetett a Márki-Zay Péter által alapított Mindenki Magyarországa Mozgalom is, hiszen a baloldal kormányfőjelöltjének csupán a közösségimédia-hirdetései komoly forrásokat emésztettek fel. A baloldal tehát a civil szervezeti formát használta fel a párt- és kampányfinanszírozási szabályoknál, melyek az egyesületekre és az alapítványokra nem terjednek ki.
Az NGO-k vonatkozásában érdemes megemlíteni az Európai Uniót is, mint finanszírozót, ugyanis az EU a 2021-2027-es időszakban 1,86 milliárd eurót fordít a „Jogérvényesülés, jogok és értékek" programra, amelynek keretében jelentős anyagi forrást juttatnak a nyílt társadalmak eszmerendszerét propagáló, politikai tevékenységet végző és a nemzetállami keretek lebontásán fáradozó "civilek" számára.
Ebből a legfrissebb hírek szerint egy ellenzéki kötődésű magyarországi NGO kaphat most jelentős összeget, ezáltal a baloldal kampányának kiszervezése külföldi entitások számára tovább folytatódhat, ami további távolodását eredményezi a hazai baloldalnak a nemzeti értékektől és érdekektől.
Időközben kiderült, hogy az eddig ismert összegnek közel a duplája, több mint hárommilliárd forintnyi amerikai támogatás érkezett az Action for Democracyn keresztül a baloldali választási kampányba, amelyet lényegében a DatAdat cégcsoport vezényelt le. Ez milyen megvilágításba helyezi a fentieket?
A soft power eszközökhöz rendszeresen folyamodó transzatlanti baloldal – pl. amerikai kötődésű NGO-k pénzelésével, oktatás, „érzékenyítési" és propaganda eszközökkel a magyar igazságszolgáltatásban is! – régóta nem tapasztalt külső és belső politikai nyomást helyezett a többször egymás után és demokratikusan megválasztott, szilárd választói felhatalmazással bíró magyar kormányra. A szuverén Magyarország alkotmányos önazonosságából is adódóan – a jogállam adta keretek között – kontrollt kíván gyakorolni a külföldről érkező befolyásolási kísérletek vonatkozásában, a népuralom demokratikus elvére történő hivatkozással. Ez a kérdés főleg a társadalmi legitimitáshoz viszonyítottan aránytalan külföldi, illetve belföldi befolyás problémájához kapcsolódik. A külföldi támogatású szervezetek demokratikus deficittel küzdenek, és gyakran saját pénzügyi támogatóik üzleti és politikai érdekeit képviselik. A Századvég Alapítvány egyik 2017-es tanulmánya rávilágított arra az anomáliára, hogy
az NGO-k valójában lobbistaként működnek, és külföldi érdekeket jelenítenek meg, ugyanakkor egyelőre (amiként mindmáig számos országban) a civil szervezetekre vonatkozó törvények vonatkoztak rájuk.
Az egy újabb szintet képvisel, ha „civil" szervezetek külföldi forrásból miniszterelnök-jelöltek kampányát finanszírozzák „kulturális tájékoztató kampányok" keretében.
Ez nyilvánvalóan nincs rendjén, joggal való visszaélésként, vagy akár súlyosabb jogsértésként is értékelhető.
Végezetül, hogy egy idevágó példával demonstráljam a helyzet súlyát, ki szeretném emelni, hogy nemrégiben Jeff Fortenberry nebraskai republikánus képviselő lemondott, miután elítélték, mert hazudott a szövetségi nyomozóknak és kampánydokumentumokat hamisított. Fortenberryt tények meghamisításával és eltitkolásával, valamint csalással vádolták, tekintettel arra, hogy
két külön interjúban hazudott a hatóságoknak egy ismeretlen külföldi illegális, 30 000 dolláros hozzájárulásáról a kampányához.