Most mindent megtudhat Európa legfiatalabb országáról

Igazán hiánypótló munka jelent meg Koszóvó történetéről a Ludovika Kiadó gondozásában.

Európa legfiatalabb állama alig 500 kilométerre fekszik Magyarország röszkei határátkelőhelyétől. Az egykori jugoszláv autonóm tartomány – évtizedes ENSZ-igazgatást követően – 2008. február 17-én egyoldalú függetlenségi nyilatkozattal kivált a Szerb Köztársaságból, és belépett az önálló államok sorába. Koszovó helyén nem volt semmilyen középkori vagy újkori államalakulat, területe birodalmak része volt a történelem során. A terület egészére vagy egy részére hivatkoztak Dardánia, „Vuk földje", Metóhia és Dukagjini néven is.

Maga a Koszovó elnevezés csak a 19. század második felétől használatos mint az Oszmán Birodalom egyik vilájete. Koszovó területének története a szerb és az albán nemzet történelméhez egyaránt szorosan kapcsolódik. Bizonyos pontokon részévé vált a bolgárok, montenegróiak, bosnyákok, törökök és osztrákok múltjának is. A magyar történelemben is felbukkan, ennek legismertebb pillanata Hunyadi János 1448-as rigómezei ütközete az oszmán sereggel. A fiatal állam történetén keresztül egyben fény villan az egész Balkán-régió múltjára és etnikai ellentétekkel terhelt jelenére. Magyarország egykori prishtinai nagykövetének történeti összefoglalója régi hiányt pótol a magyar szakirodalomban.

Forrás: Origo

Szoros kapcsolatok Magyarországhoz

A könyv alapos kutatómunkát igényelt a szerző részéről, a források használatára vonatkozó kérdésre Márkusz László korábban elmondta, hogy főként a korabeli albán és szerb nyelvű, valamint a magyar sajtóból tájékozódott. A szerző hangsúlyozta, hogy a dualizmuskori magyar sajtó rendkívül felkészült volt a Balkánon történő eseményeket illetően, és több tucat oldalas Balkán-összeállításokat hoztak le a szerb–török háború, a berlini kongresszus és a Balkán-háborúk időszakából.

A helyi (koszovói és szerb) reakciók a szerző szerint kellemesek; a könyv elkészültét mindkét oldal támogatta. Sőt, a szerző kiemelte, hogy a koszovói és a szerb történészek is nyitottak voltak a segítségkérésére, és egyetértettek abban, hogy Koszovó történetét egy objektív kívülállónak célszerű írásba foglalnia.

Márkusz László szerint Koszovó és a Balkán mindig fontos lesz Magyarország számára, hiszen hazánk történelme szorosan kapcsolódik Délkelet-Európa történelméhez. A szerző példaként említett a könyvben is megjelenő kapcsolódási pontokból néhányat: az Árpádok balkáni expanzív politikája II. (Vak) Béla király és Ilona (szerbül: Jelena) királyné házasságával kezdődött meg, a Horvátország birtoklásáért kirobbant bizánci–magyar háborúk, illetve az oszmán örökségen való osztozás. A diplomata azt reméli, hogy könyve igazodási pont lehet Koszovó megismeréséhez és megértéséhez nem csak a történelemszeretők és a térség iránt érdeklődő olvasók, de a diplomáciai szolgálatra készülők számára is.