A dollármédia bemutatásáról szóló előző cikkeinkben végigvettük az Ezalényeg nevű lejárató portál és a Telex külföldi támogatását, a 444-nek adott pénzeket, a Szabad Európa újraindítását, Gulyás Márton és a Partizán pénzelését, a dollármédia brüsszeli támogatásait, Soros György szerepét, a „tényfeltáró" portálok finanszírozását és egy új híroldal indítását, valamint a vidéki hálózat létrehozását. Bemutattunk egy Soros-pénzekből támogatott mamutszervezetet is, amely a legnagyobb nemzetközi "fősodratú" médiumokat táplálja a globális liberális elit propagandájával. Sorozatunk újabb részében azt járjuk körül, hogy a Soros-hálózat finanszírozta NGO-k miként befolyásolják a külföldi sajtót a szuverenista országok lejáratására.
A magukat jogvédőnek nevező nem kormányzati szervezetek a saját krédójuk szerint a demokratikus értékeket igyekeznek megvédeni és népszerűsíteni, ám valójában az NGO-k fenntartói politikai fegyverként állítják hadrendbe ezeket az alakulatokat. Az eszközeik között a különböző médiamunkások lekenyerezése is szerepel, egyebek mellett fizetett utazásokkal, jó hotelekkel és éttermi ebédekkel vásárolják meg az újságírókat a különböző NGO-k, hogy az ő narratívájuk szerint jelenítsék meg a különböző országokat a nemzetközi médiában. Erről korábban több Soros-szervezet egykori vezetője is beszélt.
A Magyar Nemzet birtokába került hangfelvételen Andrej Nosko, a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) korábbi igazgatója egyebek mellett arról számolt be, hogy több alkalommal is fizetett egy-egy újságírónak az említett célból. Mint mondta, még az OSF vezetőjeként azért is felbérelt egy újságírót, hogy a közvélemény-kutató intézetük publikációját promotálja. Hozzátette, mivel kényes kérdés gázsit fizetni az újságírónak, ezért inkább „csak" a költségeket állják. Így amikor egy egész hónapra bérelt fel egy médiamunkást, összesen csaknem tízezer eurót tett ki az újságíró szállására, étkezésére, utazására, valamint a tolmácsolásként elszámolt összeg.
Nosko beszámolójából az is kiderül, hogy megvannak a jól bejáratott embereik az ilyen feladatokra. Például Andrew Connelly, aki korábban a migrációs válság kapcsán támadta a bevándorlást ellenző országokat, köztünk hazánkat is. Az egykori igazgató kitért arra is, hogyan hasznosíthatók azok az anyagok, amelyek nem férnek be a napi politikával foglalkozó olyan nemzetközi lapokba mint a Politico vagy a Financial Times. Úgy vélte, ezeket a történeteket olyan magazinokban lehet elsütni, mint a New Europe, a Visegrád Insight vagy éppen a National Geographic. Kiemelt fontosságúnak nevezte, hogy az adott sztori megragadja a lapok figyelmét, s ezért szerinte akár kreálni is lehet a hírértéket.
Jeney Orsolya, a Soros-féle Amnesty International korábbi igazgatója ugyancsak arról beszélt egy másik Skype-interjúban, miként próbálják rávenni a külföldi sajtót, hogy a jogvédő szervezetek szája íze szerint írjanak bizonyos témákról. – Ha a külföldi média képviselői érkeznek Magyarországra, akkor kvázi VIP-személyekként kezeljük őket, különleges bánásmódot kapnak. Alapvető dolog például, hogy elmegyünk velük villásreggelizni, de ha kiadunk egy jelentést, akkor is megetetjük őket. Nagyobb valószínűséggel írják meg ezeket a dolgokat, ha van egy ilyen kommunikációs csomag – fejtette ki. Az egykori igazgató beszélt Nick Thorpe-pal, a BBC közép-európai tudósítójával folytatott együttműködéséről is. – Csak szólni kellett neki, hogy hé, figyelj csak, Nick, van itt valami, ami érdekelhet téged – idézte fel.