Pántya József, az Építési és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára, egyben a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) útfejlesztési igazgatója az eseményen beszámolt arról, hogy a 8 milliárd forintból épült 2x2 sávos, úgynevezett kaposfüredi elkerülő a tervezettnél 4 hónappal korában készült el.
A 67-es gyorsforgalmi út építését a kormánynak és Kaposvárnak a Modern városok programban között megállapodása tette lehetővé
- idézte fel.
Hozzátette, az út középső, 33,2 kilométeres része 2019-ben készült el, északi szakaszát, a több mint 10 kilométeres látrányi elkerülőt 2024 januárja helyett jövő ősszel, tél elején szeretnék megnyitni a forgalom előtt.
Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere arról szólt, hogy már a gyorsforgalmiút-beruházás híre a Kaposvár iránti befektetői érdeklődés élénkülését eredményezte, a városnak azóta megtelt az egyik ipari parkja, és egy újabbat nyit a 67-es út mentén, 160 hektáron.
A településvezető jelezte, a somogyi megyeszékhely 2030-ig szóló programjának hangsúlyos része a város újraiparosítása.
Az a cél, hogy mindenki kapjon munkát, aki dolgozni akar, és magasabbak legyenek a munkabérek
- mutatott rá.
Hangsúlyozta, előbbi eléréséhez már közel járnak, Kaposváron ma "rekordalacsony" a munkanélküliek száma.
Gelencsér Attila (Fidesz), Kaposvár és a Zselic országgyűlési képviselője azt hangoztatta, hogy minden útberuházás a versenyképesség, a jövedelemtermelő képesség növelését, az életminőség javulását eredményezi, az új utak egyfajta köldökzsinórként szolgálnak a nagyvilág és a települések között.
A településfejlesztési tervezésnek első lépése a megfelelő infrastruktúra kialakítása kell, hogy legyen, ezért volt fájdalmas, hogy 2010 előtt csak ígérték nekünk ezt az utat, holott a térségnek három kormánytagja is volt
- mondta.
Gelencsér Attila a magyarországi gyorsforgalmi úthálózat fejlődését érzékeltetve kitért arra is, hogy amíg 2010-ben a lakosság 60 százaléka, ma 87 százaléka érhet fél órán belül valamilyen gyorsforgalmi utat.