A brüsszeli szankciók tönkreteszik Európát

A magyar kormány pozíciója az volt, hogy az utolsó pillanatig védi az intézkedést, azonban a szankciók miatt kialakult körülmények folytán az ellátás veszélybe került – jelentette ki Zila János. Az Alapjogokért Központ elemzője az Origónak adott interjúban kifejtette, hogy a kabinet elment a falig, de a MOL jelezte, hogy a fennálló körülmények között nem fenntartható a benzinárstop. Zila arról is beszélt, hogy mi várható majd a február elejére tervezett második lépcsőfokos szankció bevezetése után.

Múlt hétfőn életbe lépett a nyersolajra vonatkozó újabb brüsszeli szankció, az olajembargó. Látszódik az azóta eltelt pár napban, hogy ennek milyen hatásai lettek az egyes európai országokban?

Az Ukrajna elleni orosz invázió előtt az Európai Unió kőolajszükségletének negyedét orosz forrásból elégítették ki.

Már az energiahordozóra kivetett szankciók bejelentése is az árak növekedésével járt, azonban a nyers kőolaj világpiaci ára lényegesen meghaladja az orosz energiaforrásét, így további drágulás következett be.

Az orosz import kiesése ezen túl bizonytalanságot okoz az ellátás terén is, hiszen nagyon jelentős mennyiséget kell máshonnan beszerezni, ami nem kis feladat, Európa ráadásul a források számának csökkenésével jóval kiszolgáltatottabbá válik, így bármilyen nem várt esemény azonnali és számottevő nehézségekhez vezethet. Ezek a következmények ki fognak hatni az európai emberek mindennapjaira is.

A magyar kormány szankciókkal kapcsolatos politikájának középpontjában a kezdetektől az állt, hogy a szomszédban dúló háború árát ne a magyar embereknek kelljen megfizetniük Fotó: Csudai Sándor - Origo

A magyar kormány múlt kedden jelentette be, hogy megszünteti az üzemanyagárstopot. Mi volt az összefüggés a megszüntetés és a brüsszeli döntés között?

A magyar kormány szankciókkal kapcsolatos politikájának középpontjában a kezdetektől az állt, hogy a szomszédban dúló háború árát ne a magyar embereknek kelljen megfizetniük. Ebből fakad az, hogy Magyarország az első perctől ellenezte az orosz energiahordozók behozatalára vonatkozó korlátozásokat, ha pedig – ahogy a kőolaj esetében történt – Brüsszel mégis áterőltetett a tagállamokon valamilyen szankciót, akkor az alól mentességet szerzett.

A szankciós politika hatásai azonban nemcsak közvetlenül érvényesülnek, hiszen az egyes csomagok bejelentése, de már azok lebegtetése is komoly dráguláshoz vezetett az energiahordozók piacain, így a kormánynak a begyűrűző hatásoktól is védenie kell a magyar embereket.

A benzinárstop 13 hónapig volt érvényben Fotó: Csudai Sándor - Origo

Ezt láthattuk az üzemanyagárstop kapcsán is. A szankciók miatt Európa egészében hosszú ideje jóval magasabbak voltak a benzin- és dízelárak annál, amit hazánkban tapasztalhattunk. A magyar kormány pozíciója az volt, hogy az utolsó pillanatig védi az intézkedést, azonban a szankciók miatt kialakult körülmények folytán az ellátás veszélybe került.

A kabinet elment a falig, a MOL pedig jelezte, hogy a fennálló körülmények között nem fenntartható az árstop.

Mi áll annak hátterében, hogy a kormány megemelte a MOL extraprofitadójának mértékét?

Az extraprofitra kivetett adót a kormány a rezsicsökkentés fenntartására fordítja, tehát

az adókulcs növeléséből származó többlet is arra szolgál, hogy az embereket megvédje a szankciós politika negatív következményeitől.

Az emelést pedig az tette lehetővé, hogy a MOL továbbra is hozzájut az orosz kőolajhoz, a benzinárstop kivezetésével pedig a profitja nő. Ezt a profitnövekedést vonja el a kormány, és ezt csoportosítja át a rezsivédelmi alapba.

Mire számíthatnak a magyar emberek a benzinárstop megszüntetése utáni időszakban?

Aki autót használ, tapasztalhatja, hogy a pánikvásárlás visszaesett. Emellett azonban azt is fontos kiemelni, hogy európai összehasonlításban viszonylag továbbra is kedvező áron juthatunk üzemanyaghoz, a hazai árak a kontinensen az alsó egyharmadba tartoznak.

Mi várható február 5. után, amikor is Brüsszel életbe lépteti a már fentebb említett szankció második lépcsőjét, az olajembargó azon részét, ami már az olajtermékekre és az üzemanyagokra fog vonatkozni? Mit okozhat, ha az is életbe lép?

A Brüsszel által erőltetett szankció következményei beláthatatlanok. Annyi bizonyos, hogy a finomított kőolajtermékekre vonatkozó tilalom kontinensünk egészén nagyon komoly problémákhoz vezethet, ami főként a gázolajat fogja érinteni. A dízel kapcsán már most is globális hiány tapasztalható, Oroszország pedig Európa jelentős beszállítója. 2021-ben az európai gázolajimport 56 százalékát fedezte az orosz forrás, tehát rendkívül feszítő kérdés, hogy ez miként pótolható. Mindannyian emlékszünk arra, hogy milyen fennakadásokat okozott az OMW schwechati finomítójának nyári leállása, vagy a MOL százhalombattai finomítójában történt karbantartás elhúzódása.

Aki autót használ, tapasztalhatja, hogy a pánikvásárlás visszaesett Fotó: Csudai Sándor - Origo

Az európai ellátási problémák bekövetkeztének esélye a kőolajszankció második lépcsőjének február 5-ei életbe lépése után megnő, az érintett vállalatoknak és piaci szereplőknek nagyon komoly lépéseket kell tenniük ennek megelőzése érdekében.

Mindez ráadásul rendkívül szemléletesen mutatja azt is, hogy mennyire tarthatatlan a szankciók bevezetése melletti – mostanában már olykor letagadott – érvelés, mely szerint az intézkedések olyan nehézségeket zúdítanak Oroszország nyakába, hogy kénytelen lesz felhagyni az agresszióval.

A szankciók jól láthatóan Európának okoznak több gondot, amely így egyre kevésbé lesz képes támogatni Ukrajnát.

Ha pedig már Európában is hiány mutatkozik üzemanyagból, vajon ki lesz képes gázolajat szállítani az ukrán hadieszközök működtetéséhez?