Egy ideje dagad a baloldali kampánypénz-botrány. Márki-Zay Péter elismerte, hogy nem számoltak el a kampánypénzekkel, ugyanakkor azzal vádaskodik, hogy „ahogy eddig sem, a Fidesz és a pártok most sem fognak elszámolni." Hogyan értékelhető Márki-Zay viselkedése és kijelentései?
Már a baloldali kampány elején aggályos volt, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltje mögött nem párt, hanem egyesület állt. Egyrészt, mivel az egyesületektől eltérően a pártoknak a közhatalommal összefüggő különleges viszonyának lényege az, hogy a pártok kifejezett célja és feladata, hogy képviselőik útján részt vállaljanak a közhatalomból, illetve politikai eszközökkel folyamatosan befolyásolják a közhatalom tevékenységét. Ez indokolja azt, hogy a pártokra – az egyesülési jog alapján létrejövő más szervezetekhez viszonyítva – eltérő és szigorúbb jogi előírások vonatkozzanak bizonyos területeken. Tisztasága érdekében rendszeresen indokolt ellenőrizni. Másrészt a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Párttörvény) 4. § (3) bekezdése értelmében a párt névtelen adományt, valamint külföldi szervezettől és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el.
Pártként pedig kizárólag az az egyesület működhet, amely bejegyzési kérelmével egyidejűleg a nyilvántartásba vételt végző bíróság előtt kinyilvánítja, hogy a párttörvény rendelkezéseit – beleértve a külföldi adományok tilalmát – magára nézve kötelezőnek ismeri el.
A külföldi adományok elfogadásának tilalmához kapcsolódó egyértelmű és világos nemzeti érdeket figyelmen kívül hagyva az Egységben Magyarországért baloldali pártszövetség hivatalos honlapján buzdít Márki-Zay Péter választási kampányának, egyesületén, a Mindenki Magyarországa Mozgalom keresztüli támogatására, feltüntetve, hogy az az actionnetwork nemzetközi progresszív szervezet felületének segítségével is elvégezhető.
Az actionnetwork deklarált célja a progresszív mozgalmak online erejének kiépítése, melynek megvalósítása érdekében a csoport hálózatszerű tevékenységet folytat: felületet biztosít egyebek mellett aktivista toborzáshoz, mozgósításhoz és adományozáshoz is.
A külföldi szervezet partnerei között – az Egységben Magyarországért mellett – olyan szélsőbaloldali, anarchista szervezetek tűnnek fel, mint a Black Lives Matter vagy az Antifa mozgalom.
Fontos megjegyezni továbbá, hogy a kampánypénzekkel történő elszámolás a korrupció, valamint az intervenciós kísérletek elleni küzdelem egyik fontos és nélkülözhetetlen eleme, mely közvetve azt a cél szolgálja, hogy az országgyűlési választások eredményére, ennek eredményeként a parlament összetételére, és ezen keresztül a törvényhozásra és a kormányzati döntéshozatalra a választópolgárokon kívül más ne gyakorolhasson befolyást.
A kampánypénzek a baloldalon belüli belső viszályok eredőjévé, sőt az ellenzéki politika alakítójává váltak,
hisz jól emlékezhetünk, hogy korábban ez akadályozta a közös lista létrejöttét, a választásokat követően pedig e források mentén szerveződtek a baloldali parlamenti frakciók is. Ennek ellenére a pénzek szabályszerű felhasználása már nem először okoz gondot a baloldali pártoknak: a 2018. évi országgyűlési képviselő-választási kampánnyal összefüggésben az Állami Szemvevőszék azt állapította meg, hogy – többek között –
a Demokratikus Koalíció nem szabályszerűen használta fel a költségvetési forrást, ráadásul Gyurcsány pártja és a Jobbik is tiltott támogatást vett igénybe kampánya finanszírozására.
Ami a jelenlegi helyzetet illeti, egyrészt Márki-Zay Péter minden jel szerint folytatni kívánja a kampány során tőle megszokott kommunikációs irányvonalát: meggondolatlan, szélsőséges kijelentésekkel apellál, valamint olyan dolgokkal vádolja a jobboldalt, amelyeket tényszerűen nem követett el.
A független ellenőrző szerv jelentése szerint a Fidesz-KDNP a korábbi választás során is szabályszerűen használta fel a költségvetési támogatásokat és a jogszabályoknak megfelelően számolt el kampányköltéseivel. Másrészt,
egyre nyilvánvalóbban kezd kikristályosodni a baloldal belviszályokkal terhelt jövője, hiszen az ellenzék még napjaink vészterhes időszakában is a Magyarország jövőjét érintő problémák helyett, az egymásnak történő üzengetéssel van elfoglalva. Mindez ismételten rávilágít arra, hogy milyen veszélyekkel kellett volna szembenéznie hazánknak, ha egy ilyen konglomerátum kezébe került volna az ország sorsa.
Kész Zoltán, egykori szövetségese után egy másik elnökségi tag is felszólította Márki-Zayt, hogy számoljon el a költésekkel, és az önmagára MMM-alapítóként hivatkozó Magyar György ügyvéd szerint is el kell számolnia a kampánypénzzel Márki-Zaynak. Ön szerint mi állhat a háttérben, hogy ilyen hadjáratot indítottak ellene, ráadásul a nyilvánosság előtt?
Egyértelműen hatalmi játszmák húzódnak meg a háttérben, Gyurcsány és emberei a korábban a baloldali megújulás innovatív eszközeként beharangozott előválasztás politikai „termékének",
Márki-Zay Péternek az esetleges jövőbeli közéleti szerepvállalását akarják végérvényesen elleheteleníteni.
Ez több dologra is felhívja a figyelmet: egyrészt, világosan és megdönthetetlenül bebizonyosodott, hogy a baloldal részéről csak a hangzatos szavak voltak meg, ám valójában sosem tekintett demokratikus megoldásként az előválasztás intézményére, ellenkezőleg, az kizárólag csak a politikai show-műsor részét képezte.
Másrészt, a hivatalosan is a baloldal vezető politikai erejévé előrelépett Demokratikus Koalíció vezére, Gyurcsány Ferenc politikai okokból kifolyólag el akarja kerülni, hogy Márki-Zay Péter révén a jelenleg is fragmentált baloldal további részekre szakadjon és ezáltal a DK pozíciója gyengüljön.
Az ugyanakkor talán minden eddiginél nyilvánvalóbban szemlélteti a baloldalon uralkodó értékválságot és morális lejtmenetet, hogy azok a személyek, akik korábban miniszterelnöknek ajánlották Márki-Zay Pétert a választópolgároknak, másfél hónappal a választások után mindent megtesznek annak érdekében, hogy korábbi bizalmasuk eltűnjön a politikai süllyesztőben. Mindezt Gyurcsány Ferenc utasítására és céljainak elérése érdekében.
Magyar György egyetért azzal, hogy Kész Zoltán felszólította az elszámolásra Márki-Zay-t, és azt is megerősítette, hogy az MMM elnöksége nem támogatja elnökük pártalapítási szándékait. Mi lehet az oka annak, hogy ilyen nagy pálfordulás következett be, és nem támogatják az elnöküket?
Márki-Zay Péterre – részben a baloldali médiában megjelentek, részben a baloldali politikusok saját, túlzó önbizalma miatt – sokan „politikai messiásként" tekintettek, ahogy ezt a hatpárti kormányfőjelölt is el kívánta hitetni magáról. A politikus támogatottsága azonban – nagyban köszönhetően a számos társadalmi réteget megsértő nyilatkozatainak – drasztikus csökkenésnek indult az előválasztást követően, jelenleg pedig a friss közvélemény-kutatások alapján, ha Márki-Zay Péter pártot alapítana, a szervezet egy vasárnap tartandó választáson nem biztos, hogy elérné az öt százalékos parlamenti küszöböt. Korábban többen támogatták a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) párttá alakulását, azonban a választási bukás és a szavazók kiábrándultsága miatt ez jelentősen megváltozott.
Egy leszerepelt, egyre kisebb támogatói körrel rendelkező politikus pártjába senki sem szeretne belépni, pláne, hogy ezzel szembekerülnének a mandátumainak a számát az előző ciklushoz képest közel duplájára növelni képes Demokratikus Koalícióval (DK).
Az MMM vezetői között Gyurcsány Ferenchez köthető személyek is vannak, akik nem lesznek hajlandóak létrehozni egy, a DK és a többi jelenlegi baloldali párt támogatottságát potenciálisan gyengítő politikai formációt. A párttá alakulás ellenzőinél talán motiváló tényező lehet az is, hogy pártokra (a pártfinanszírozás vonatkozásában) sokkal szigorúbb elszámolási kötelezettségek vonatkoznak mint a civil szervezetekre, így az egyesületekre (mint az MMM) is.
Hogyan ítélhető meg Gyurcsány Ferenc szerepe, aki a háttérből figyeli az eseményeket?
A mértékadó politikai elemzők szerint is a háttérből végig Gyurcsány Ferenc irányította a baloldalt. Az előválasztás második fordulójának miniszterelnök-jelöltjei közül a felesége volt a legerősebb, azonban tudhatták, hogy a DK elnöke után Dobrev Klára az egyik legelutasítottabb politikus az országban. Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter csak úgy lehettek miniszterelnök-jelöltek (feltételezve, hogy a baloldal fenn kívánta tartani a látszatot, hogy valóban a nép dönthet az előválasztáson a későbbi pozíciókról), ha az egyik lemond a másik javára.
A győztesként kikerülő hódmezővásárhelyi polgármesternek sem pártja, sem jelentős humán- és anyagi erőforrása nem volt, így a baloldalon semmi szuverenitása nem maradt; a fontos döntésekben a legerősebb párt elnöke, Gyurcsány Ferenc hozta meg a döntést, aki a baloldal jövőjével kapcsolatban már 2014-ben kijelentette: „együttműködés vagy politikai halál". A volt kormányfő befolyását jól mutatja, hogy maga Márki-Zay Péter is így nyilatkozott vele kapcsolatban: „azt, hogy ki a kapitány, azt ő mondja meg." A DK – mint a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező párt – első emberének a befolyása azóta tovább nőtt.
Gyurcsány Ferenc a választások előtt sem engedte a közös miniszterelnök-jelöltjüknek, hogy pártot alapítson, most pedig – mivel április 3. óta egymást nevezik meg a történelmi vereségük okaként – még inkább érdekelt abban, hogy ez ne történjen meg.
A baloldali politikusok zömének a közéleti karrierje Gyurcsány Ferencen múlik, aki pedig a Márki-Zay Péterről tett negatív tartalmú nyilatkozataival egyértelmű üzenetet küld az ellenzéknek, miszerint aki a hómezővásárhelyi polgármester országos politikai céljainak megvalósulását bármily módon elősegíti, az a DK elnökével találja szemben magát.
Gyurcsány Ferenc nem fogja hagyni, hogy más pártok az DK kárára erősödjenek, így azok tagjait évek óta töretlen sikerrel csábítja át a saját pártjába, akik pedig erre nem hajlandóak vagy alkalmasak, azokat idővel eltávolítja a politika élvonalából.