Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Ha Márki-Zay Péteren múlna, megint lenne vizitdíj és tandíj.
Ugyanis a baloldal miniszterelnök-jelöltje egy 2019-es Facebook-videójában bírálta a 2008-as, Fidesz által kezdeményezett népszavazást, amelyen a magyarok úgy döntöttek, hogy nem kérnek a fizetős egészségügyből. „Emlékeznek még arra, amikor a Gyurcsány-kormány megbuktatásában az egyik jelentős lépés a Fidesz részéről, az egy (...) adózási kérdésben kiírt népszavazás volt, amit az akkori Alkotmánybíróság (AB) átengedett egészen furcsa és meglepő módon. Ugye ilyet kultúrországokban nem lehet" – fogalmazott Gyurcsány jelöltje a legutóbbi európai parlamenti választás napján.
Emellett „furcsának és meglepőnek" is nevezte az AB döntését, arra hivatkozva, hogy a költségvetés tárgykörében nem lehet népszavazást tartani. Márki-Zay azonban most sem mondott igazat: a 2008-as referendum semmilyen szempontból nem ütközött az Alkotmánnyal. Hiszen ahogyan az Alkotmánybíróság kifejtette indoklásában, csak a költségvetési kiadásokról nem lehet népszavazás útján dönteni, márpedig a vizitdíj és a többi tétel nem ebbe a kategóriába tartozott. Ugyanis új adónemek kivetéséről volt szó, nem pedig már meglévő bevételek elköltéséről.
Fontos hangsúlyozni, hogy
a 2008-as szociális referendumon mindenki számára húsbavágó kérdésekről dönthettek a magyarok, mivel a Gyurcsány Ferenc által csőd szélére sodort országban rengeteg kisjövedelmű ember aggódhatott, hogy lesz-e egyáltalán hozzáférése a legalapvetőbb egészségügyi ellátásokhoz.
Emiatt is történhetett meg, hogy hatalmas egyetértés alakult ki a népszavazáson, hiszen 50 százalék feletti részvétel mellett a szavazók több mint négyötöde utasította el a vizitdíjat és a kórházi napidíjat (valamint a tandíjat, amiről szintén ekkor volt népszavazás).
Figyelemre méltó, hogy a Magyar Orvosi Kamara sem támogatta az vizitdíjat és a kórházi napidíjat, mert szerintük ezek bevezetésével nem nőttek volna érdemben a kórházak bevételei, valamint az orvosok fizetése, és nem változott volna a hálapénzzel kapcsolatos felfogás sem. Emellett
számos orvos vélte úgy, hogy a vizitdíj – amelynek összege a körülményektől függően akár az ezer forintot is elérhette egy-egy konzultáció alkalmával – ellentétes az orvosi esküvel.
Az, hogy Márki-Zay mindezek fényében is azt hangoztatta, hogy ki sem lehetett volna írni a 2008-as népszavazást, valójában nem meglepő, hiszen számos alkalommal bizonyította, hogy érzéketlen az emberek megélhetését és a mindennapjait érintő kérdésekben. Elég, ha arra utalunk vissza, hogy a különböző nyilatkozataiban például a rezsicsökkentést, a benzinár maximalizálását, vagy éppen a minimálbért is támadta. Egy alkalommal pedig arról beszélt, ha hatalomra kerülnének, akkor visszavonnák a gyermekvédelmi törvényt, a témában tartandó népszavazás eredményétől függetlenül.
Mint korábbi cikkünkben megírtuk, Márki-Zay az egészségügyet üzleti alapokra helyezné, és egyértelművé tette, hogy profitorientált cégek kezébe adná. A baloldal Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején már többször is próbálkozott ezzel, ám a modell egyértelműen megbukott. Emlékezetes: 2010 előtt több önkormányzat is nehéz helyzetbe került, amikor privatizációs szerződést kötöttek magáncégekkel – például a Hospinvesttel – a helyi kórház üzemeltetésére, majd a vállalatok csődbe mentek és hatalmas adósságot hagytak a városokra, s utólag kifizettették a településekkel az intézmények fejlesztési költségeit is. Így járt többek között Eger, Hatvan és Gyöngyös is.
